Hídlap, 2003. augusztus-december (1. évfolyam, 1-82. szám)
2003-10-09 / 28. szám
frídlap JOBB PART 2003. október 9., csütörtök _____^ Mi nek köszönhető a siker? Arnold Schwarzeneggert választották Kalifornia kormányzójává a kedden megrendezett voksoláson. Az eddigi kormányzó elismerte vereségét, Ami beszédében elmondta, hogy nem fog csalódást okozni. Arról kérdeztük az utca emberét, hogy Schwazenegger tényleg jó politikus, vagy ez a siker csak a filmes népszerűségnek köszönhető. Krisztina (hivatali dolgozó) Örömteli, hogy az öreg Schwarzi lett a kormányzó. Én nagyon szimpatikus embernek tartom, kívánom neki, hogy ugyanazt érje el a politikai pályán is, amit elért a filmes világban. Nem nagyon szeretem a politikát, főleg nem a magyarországi viszonyokat, de ez Amerikában teljesen máshogy működik. Anna (főiskolai hallgató) Nem tartom jó dolognak, hogy kormányzónak választották. A mondás is azt tartja, hogy a suszter maradjon a kaptafánál. Nekem is ez a véleményem, inkább maradt volna a filmezésnél. Nem állítom, hogy a politikában nem fog nagyot alkotni, de ez a siker elsősorban a filmes múltnak szól. Dávid (tanuló) Csakis a filmezés miatt választották meg. Nem nagyon ért a politikához, biztos sok segítséget kapott a feleségétől, aki közel van a tűzhöz. Az egész kampány csupán egy színészi alakítás, fellépés volt, jóval nagyobb előnyből indult, mint a többi jelölt így nem nehéz learatni a babérokat Dia (főiskolai hallgató) Maradt volna a filmeknél, az a terület sokkal könnyebb, mint a politika. Ezután ne is álmodjunk Terminátor 4- ről? Amerikában még ez is megtörténhet, hogy egy filmsztárból kormányzót faragjanak. Ha bebizonyítja azt, hogy ért is hozzá, akkor elismerem a mostani győzelmét. Elektronikus adóbevallás 2006-tól? A kormány célja, hogy 2006-ra minden adózó elektronikusan teljesíthesse bevallását - mondta a pénzügyi tárca politikai államtitkára a Parlamentben, az adózásról szóló törvényjavaslat vitaindítójában. Ha a képviselők elfogadják a jogszabályt, 2005-től nem kellene több adóbevallást készítenünk, ez az APEH dolga lenne. Az MSZP támogatja, a Fidesz elutasítja az adózás rendjéről szóló törvényjavaslatot, amelynek általános vitáját kedden kezdte meg az Országgyűlés. Veres János, a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára elmondta: az adómegállapítás új módja az előzetes számítások szerint 1,7-1,9 millió adózót mentesíthet a bevallási kötelezettség alól. A javaslat szerint az adatszolgáltatás alapján történő adóhatósági adómegállapításra első ízben 2005-ben kerülhet sor. Az új módszer a „hallgatás beleegyezés” elvét követné: ha az adózó egyetért a részére az adóhatóság által megküldött adómegállapításban foglaltakkal, nem kell semmit tennie, „hallgatása” annak elfogadását jelenti, ezzel teljesíti bevallási kötelezettségét. Ha az adózó nem ért egyet, észrevételt tehet, amelynek figyelembevételével az adóhatóság módosítja az adómegállapítást. Veres János hangsúlyozta, hogy ezzel egyszerűsödik az eljárás, és csökkenhet a hibás bevallások száma. Az állam költséget takarít meg, mert nem kell pénzt fordítani a bevallási nyomtatványok nyomdai előállítására, azok postázására. Az elektronikus bevallás és adatszolgáltatás részletes szabályait és az elektronikus teljesítés során az adózók azonosításának módját a törvény- javaslatban adott felhatalmazás alapján a pénzügyminiszter - az informatikai és hírközlési miniszterrel egyetértésben - rendeletben szabályozza. Az adózók azonosítására az elképzelések szerint a hitel- intézetek által is alkalmazott PIN kód szolgál majd. váczy Nehéz éve lesz az egészségügynek az MDF szerint A Magyar Demokrata Fórum szerint „hihetetlenül nehéz év elé néz az egészségügy”, félő, hogy „sérül az amúgy is zilált ellátás”, és intézmények mennek tönkre - jelentett ki Csáky András szerdán Budapesten, sajtótájékoztatón. Az MDF-es politikus a 2004. évi költségvetés egészségügyet érintő számait elemezve ellentmondást lát Kökény Mihály szakminiszter kommunikációja és a tények között. Mint mondta, a miniszter jelentős, 20-25 százalékos forrás- bővülésről beszél „bizonyos kasszák tekintetében”, arról azonban nem ejt szót, hogy az idei költségvetésben külön soron volt a tavalyi béremelés fedezete - 132,8 milliárd forint -, ez azonban jövőre már beépül a különböző kasszák költségvetésébe. Az ellenzéki politikus kiemelte: a gyógyító-megelőző ellátás esetén 2,7 százalékos növekmény tapasztalható, ami az inflációs prognózisokat tekintve jelentős forráskivonást jelent. Ez szerinte a fekvőbeteg-ellátásnál és a gyógyszertámogatásnál jelentkezik. Közölte: a fekvőbeteg-ellátásnál háromszázalékos növekményt terveztek, a gyógyszerellátás támogatása pedig mindösz- sze négy ezrelékkel növekszik. Csáky András szerint az áfaváltozások súlyosan érintik a gyógyszerkasszát is, és a tervezetben „nyomát sem látni a 11 milliárd forintos ellentételezésnek”. Az országos vérellátó költségvetése 14 százalékkal csökken, a népegészségügyi programra és a parlagfű elleni védekezésre az idei kétmilliárd helyett jövőre csak másfél milliárdot terveztek. Alap- és sürgősségi ellátásra is 14 százalékkal kevesebbet szán a kormány, a mozgáskorlátozottak támogatása egy fillérrel nem növekszik - sorolta a kifogásait az MDF-es szakpolitikus. Megfogalmazása szerint „kisstílű és pitiáner” a Magyar Orvosi Kamara támogatásának 25 százalékkal való csökkentése „a viták és nézeteltérések miatt”. Csáky András megjegyezte, ez a köztestület bizonyos állami feladatokat is átvállal. váczy Népszavazás a kettős állampolgárság miatt A Külügyminisztérium készen áll a szakértői tárgyalások megkezdésére a vajdasági magyar szervezetekkel a kettős állampolgárság ügyéről, és várja, hogy e szervezetek kijelöljék képviselőiket a konzultációkra - mondta Tóth Tamás külügyi szóvivő szerdai tájékoztatóján. A szóvivő közölte: a szakértői tárgyalások megkezdéséről Kovács László külügyminiszter és Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke állapodott meg a közelmúltban Budapesten. Ugyanakkor a Vajdasági Magyar Szövetség aggódva nézi és nem helyesli a Magyarok Világszövetsége által indított, a kettős állampolgársággal kapcsolatos népszavazási kezdeményezést - közölte Kasza József. A VMSZ elnöke szerdán, egy megbeszélésen aggodalmának adott hangot a világszövetség által indított népszavazási kezdeményezés miatt, mert szerinte - a délvidéki magyarság még nehezebb helyzetbe kerülhet, ha a referendum nem hozza meg a várt eredményt. „Ha már az EU-népszavazáskor ilyen nagy volt az érdektelenség, a határon túli magyarok kérése még ennyire sem fogja érdekelni a magyar szavazópolgárokat” - vélekedett a legnagyobb délvidéki magyar párt elnöke. Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke úgy fogalmazott, hogy felelőssége teljes tudatában vállalja a népszavazás következményeit, mivel az MVSZ-nek meggyőződése, hogy a magyar nép nem fog nemet mondani akkor, amikor a határokon kívülre szakadt nemzettársaik felé kell kinyújtania a kezét. A Vajdasági Magyar Szövetség álláspontja szerint a népszavazás esetleges kudarca 10-15 évvel visszavetné a vajdasági magyarok ügyét, ezért „nem elég az, hogy a Patrubány Miklós vállalja a népszavazás következményeit”- jelentette ki Kasza József. váczy MAGYARORSZÁG Magyarországi előrejelzések - módosítások lefelé Abszolút mélypontnak nevezi a Koping -Datorg legutóbbi prognózisa az ország rendszerváltás utáni történetében, hogy „a háztartások második negyedévi 34 milliárdos netto hitelfelvételi pozícióba” kerültek. Ennek következtében tovább romlott az ország külső egyensúlya. A prognózis szerint a gazdaság fejlődése kedvezőtlen szerkezetű (az import növekedése például kétszerese az exporténak), a beruházások bővülése is elmarad a várakozásoktól (3 százalék 2003- ra), a fogyasztás növekedése pedig jelentősen meghaladja a GDP- ét (előbbi 6,5 százalék utóbbi 2,7 százalék lesz idén). Kedvezőtlennek értékeli a magyar gazdaság közeljövőbeli alakulását az Economist Intelligence Unit is, amely - a Világgazdaság híre szerint - lefelé módosította hazánk növekedési prognózisát. Az új adatok szerint a GDP növekedése 2004-ben is alig haladhatja meg a 3 százalékot, az infláció pedig biztosan 6 százalék fölött alakul jövőre. ELTE - javítanák a minőséget Manherz Károly, az ELTE dékánja szerint a politikának el kell döntenie, hogy akarja-e a tömegoktatást vagy sem. Mindezt az egyetem vezetője az idei tízezres, bölcsészkarra való jelentkezéssel kapcsolatban fejtette ki a Népszabadságban. A professzor megemlítette, hogy problémát jelent intézetének, hogy a csökkenő gyerekszám miatt a jövőben egyre kevesebb végzős tanárra lesz igény Magyarországon. Erre jellemző adat, hogy a jelenlegi elsőéves egyetemi hallgatók létszáma országos szinten megegyezik az elsős általános iskolásokéval. A felsőoktatási törvény reformtervezetének az egyetemek magánosításával kapcsolatos részéről szólva Manherz Károly kijelentette, hogy az rájuk nézve bizonyos szempontból katasztrofális lehet. Közhasznú társaságként működtetni az egyetemeket azért veszélyes - jegyezte meg a professzor a tervezetről - mivel az esetleges hiányért a kht. felel, a nyereséges működtetéshez pedig jelenleg nincsenek megfelelő gazdasági partnerek. A jelenlegi nehéz helyzetben az ELTE dékánja szerint „egyet lehet tenni: emelni a minőséget.” Áder János a Hír TV-ben A Fidesz frakcióvezetője szerint a Medgyessy-kormány adós marad választási ígéreteinek időarányos teljesítésével. A költségvetési vita kellős közepén járva, Ader János kijelentette, hogy az autópálya-építkezések után a munkahelyteremtés terén is csődöt mondhat a kabinet programja. A politikus mindezt Burány Sándor munkaügyi miniszter azon keddi bejelentésére reagálva mondta, amely szerint 100 ezernyi új munkahely megteremtését garantálja a kormány az elkövetkező három évben. Ader János úgy véli, hogy ez ellentétben áll a kormányprogramban megígért 400 ezres számmal. Ráadásul, a PM tervei szerint 2004-ben 50 ezer köztisztviselőnek és közalkalmazottnak a munkahelye szűnik meg racionalizáció címén. Mindenki láthatja - jegyezte meg Ader - hogy a tavalyi nagyarányú béremelések árát többszörösen megfizettetik az emberekkel, ez pedig nehezen nevezhető jóléti rendszerváltásnak. Sovány tartalékkeret - a tizedére apadt A korában előirányzott összegnek mindössze a tizedére, azaz 2,7 milliárd forintra rúgnak a költségvetés tartalékai az utolsó negyedévre - állítja a Világgazdaság. Az üzleti napilap szerint a minisztériumok a maradék többszörösére nyújtják be kiegészítő támogatási igényeiket, ami kemény tárcaközi tárgyalásokat feltételez az ügyben. A legjobban állítólag a GYISM járt a korábbi osztozkodások alkalmával, de ennek okai nem személyesek. A sporttárca kötelezettségei közé tartozik ugyanis a Budapest Sportaréna törlesztőrészleteinek félévenkénti kifizetése, ami szeptemberben 2,3 milliárdos átutalást jelentett a kivitelezőnek. Igaz, akkor még volt miből adni, mivel 8,6 milliárdot osztottak szét. Kérdéses, hogy az utolsó negyedéves „morzsákra” befutott közel ötvenmilliárdos előzetes igény elbírálása után lesz-e elégedett minisztérium az év végére. Tamás Gáspár Miklós - filozófus szemmel Tamás Gáspár Miklós filozófus szerint nem történt különösebb botrány hétfőn, amikor a sportminiszter interpellációra adott válaszát a Parlament kis híján elutasította.,, 1990-94 között mindennapos volt a miniszterek leszavazása a parlamentben - tette hozzá az akkori képviselő - ráadásul Gyurcsányt még le sem szavazták." Tamás Gáspár a Hír TV-ben hozzátette, hogy az esetből is nyilvánvaló, hogy a szocialista pártnak terhére van Gyurcsány jelenléte a kormányban. Az MSZP-ben utódlási, és generációs harcok dúlnak, ennek jeleit láthatja időnként a közvélemény. A filozófus szerint a sportminisztert jelentős vagyona miatt támadják többen is a pártból, noha ő se nem jobb, se nem rosszabb, mint a többi nagytőkés Magyarországon. A privatizáció során a Gyurcsányhoz hasonlóak- nak tulajdonképpen csak morzsák jutottak - tért a lényegre Tamás Gáspár Miklós - az igazi hasznot a nemzetközi nagytőke zsebelte be az ország kiárusításából. A filozófus úgy látja, hogy „alapvetően a magyar gazdaság elpusztulása zajlott le a 80-as évek végétől a 90- es évek közepéig.”
