Hídlap, 2003. augusztus-december (1. évfolyam, 1-82. szám)

2003-10-09 / 28. szám

2 ____2003. október 9., csütörtök BA L PART F?ídfiap SZLOVÁKIA Górcső alatt a jövő évi költségvetés A HZDS dönt a idő előtti választásokról A Szakszervezetek Szövetségének Konföderációja által kezde­ményezett idő előtti választásokat támogató aláírásgyűjtéssel kap­csolatban Ján Kovarcík, a párt alelnöke szerint a HZDS elnöksége hivatott állást foglalni. Természetes, hogy nem fogjuk bojkottálni, vagy fékezni a szakszervezetek kezdeményezését, amelyet novem­ber közepére terveznek. A HZDS legmagasabb szerve komolyan fog vele foglalkozni, nyilatkozta a TASR hírügynökség munkatársá­nak. Kovacík az aláírásgyűjtést polgári kezdeményezésnek tartja, és nem gondolja, hogy ezzel a szakszervezetek túllépnék hatáskö­rüket. Joguk van hozzá, egyszerűen nem lehet szemükre vetni. A parlament alelnökének megválasztása után (az ANO-hoz tartozó Lubomír Lintnerről fognak szavazni), amely a jelenlegi koalíció legújabb szakítópróbája, tisztább képet kapunk az előrehozott vá­lasztások szükségességéről. Kiderül, hogy a koalíció megtartotta vagy elveszítette parlamenti többségét Ismét előtérben a mezőgazdaság támogatása A jövő évi költségvetés kiadásainak növelése újabb bevételi for­rások vagy a jelenlegi kiadások lefaragása nélkül számításba sem jöhet - jelentette ki Ivan Miklós pénzügyminiszter. Valójában Csáky Pál kijelentésére reagált, aki hangsúlyozta az 50 százalékos közvetlen mezőgazdasági támogatás buktatóit. Egyúttal utalt rá, hogy az 55 százalékos mezőgazdasági támogatás érdekében szor­galmazni fogja a költségvetés megváltoztatását. Csáky a szabad ke­reskedelem 2004. május utáni veszélyeire hívta fel a figyelmet. A mezőgazdasági termékek szabad áramlásának a mezőgazdaságra gyakorolt hatását jelenleg senki sem tudja pontosan prognosztizál­ni. Magyarország és Lengyelország főleg ezért döntött a mezőgaz­daság 55 százalékos közvetlen támogatása mellett. Dzurinda kontra Mojzis Könnyen bírósági ügy lehet Ján Mojzisnak a kormányfőt érintő kijelentéséből. Ján Mojzis, a Nemzetvédelmi Bizottság elnöke állí­totta, hogy Mikulás Dzurinda kormányfő 2002-ben négyszemközt arra kérte, változtassa meg álláspontját a Govnet-projekttel kap­csolatban. A bűnüldöző szervek jelenleg azt vizsgálják, hogy egyál­talán történt-e bűncselekmény. A Dzurinda-Mojzis „ügy” érdekes­sége, hogy az egyik fél állítását a másik cáfolja. Azonban ilyen esetben is lehet közvetett bizonyítékokra szert tenni, állítja Ján Ber­nét, a Főügyészek Speciális Hivatalának igazgatója. Ukrajnai vendég Mikulás Dzurinda kormányfő tegnap találkozott Volydimyrom Lytvynnel, Ukrajna Legfelsőbb Tanácsának elnökével, aki három­napos látogatáson vesz részt Szlovákiában. Dzurinda és Lytvyn a szlovák-ukrán kapcsolatok elmélyítéséről tárgyalt, de érintették az aktuális külpolitikai kérdéseket is. Ezen kívül Dzurinda tájékoztatta ukrajnai vendégét Szlovákia eurós csatlakozásával kapcsolatos ta­pasztalatairól. Külön kitértek az eurós csatlakozás utáni együttmű­ködés lehetőségeire. Schuster nem hozná előbbre a választásokat Rudolf Schuster államfő nem vitatja a szakszervezetek jogát, hogy aláírást gyűjtsenek az idő előtti parlamenti választások támo­gatására. Azonban úgy véli, hogy a jelenlegi koalíciós kormánynak ki kellene töltenie választási ciklusát. Ján Füle, az államfő szóvivő­je szerint, ha a szakszervezetek összegyűjtik a szükséges számú alá­írást, az államfőnek nem marad más választása, mint kiírni a refe­rendumot. Füle a TASR hírügynökségnek nyilatkozva hozzáfűzte, hogy az államfő még lát esélyt arra, hogy a koalíciós pártok telje­sítsék választóiknak tett ígéreteiket. Kaník: A szakszervezetek politizálnak Tegnap a költségvetés le­zárása volt a kabinet egyik legfontosabb programpont­ja. A kormányülésen szá­mos nyitott kérdésre kellett választ találni. Az ANO és az MKP már né­hány napja kiszivárogtatta köve­teléseit, amelyek együttvéve mint­egy 1,2 milliárd koronás fedezet nélküli többletköltséggel számol­tak. Míg az ANO a beruházások élénkítésére kért 500 millió koro­nát, az MKP a mezőgazdaság 55 százalékos közvetlen támogatásá­hoz követelt 700 milliót. Ezen kí­vül a Pénzügyminisztériumnak meg kellett oldania a jövő évi nyolc százalékos nyugdíjemelés pénzügyi fedezetét is. Az eredeti költségvetésben ugyanis nem szá­moltak a nyugdíjak emelésével. A legnagyobb gondot egyér­telműen a mezőgazdaság felka­rolása jelenti. Míg Mikulás Dzurinda kormányfő elegendő­nek tartja a korábban meg­egyezett 50 százalékos jutta­tást, az MKP ezt értelemszerű­en kevesli. Az MKP kilátásba helyezte, hogy - ha a mezőgaz­daság nem kapja meg az 55 százalékos közvetlen dotációt - nem fogja támogatni a jövő évi költségvetést. Erről különben Pokstaller Lívia, az MKP szóvi­vője kedden tájékoztatta a TASR hírügynökséget. Az MKP egyébként komoly fenntartá­sokkal fogadta a Koalíciós Ta­nácsban hétfőn született ered­mények tolmácsolását. Az MKP nem tartja lezártnak a mezőgazdaság kérdéskörét, és tárgyalni szeretne róla. A Pénz­ügyminisztérium már korábban jelezte, hogy a költségvetés le­zártnak tekinthető. Az 55 szá­zalékos támogatásnak csupán akkor'lenne valós alapja, ha az MKP 700 millió koronás plusz bevételt eredményező javaslat­tal rukkolna elő. A büdzsé végső számairól a kormány rendkívüli ülésén, ked­den fognak szavazni. Meg kell ugyanis várni az Érdekegyeztető Tanács hétfői összejövetelét, amely múlt héten a miniszterek alacsony számú részvétele miatt elmaradt. Oravetz Ferenc Vonzó az elnöki bársonyszék Újabb igen a magyar egyetemre 2004. június 15-én lejár Rudolf Schuster köztársasá­gi elnök megbízatása, ezért jövő áprilisában elnökvá­lasztás lesz Szlovákiában. Bár a választásig még több mint fél év van hátra, már többen bejelentették szán­dékukat, hogy ringbe száll­nak az elnöki posztért. A négy koalíciós párt közül három jelezte, hogy saját jelöltet indít. Az SDKÚ Eduard Kukán külügyminisztert, a KDH Frantisek Mikloskot és az ANO Lubo Roman egykori színészt. Bugár Béla az MKP elnöke elhi- bázottnak tartja, hogy a koalíci­ós partnerek szétforgácsolják erőiket. A végén egy ellenzéki politikus fog nevetni, aki koalí­ciós összefogás esetén labdába sem rúgna. Különben bárki le­het köztársasági elnökjelölt, aki elnyeri 15 parlamenti képviselő támogatását, vagy összegyűjt 15 ezer aláírást. Ilyen formán nem lehet csodálkozni, hogy szinte nyüzsögnek az önjelöltek. Többek között Vojtech Czobor, aki jelenleg Németországban él, Martin Bútora, Szlovákia volt amerikai nagykövete, Stanislav Bernát, Martin polgármestere és Ján Slota, a Szlovák Nemzeti Párt elnöke is az indulók között szerepel. Továbbra sem világos Vladimír Meciar (HZDS), Ru­dolf Schuster jelenlegi államfő és Brigita Schmögnerová volt baloldali pénzügyminiszter megmérettetése. A felsorolt sze­mélyek közül legesélyesebbnek Eduard Kukán jelenlegi külügy­miniszter látszik. Oravetz Ferenc A koalíciós partnerek egy­ségesen igennel szavaztak a parlament Oktatásügyi Bi­zottságában és jóváhagyták a magyar egyetem létreho­zásáról szóló törvényt. Az el­lenzék nem támogatta a tör­vényt, és több módosító ja­vaslattal próbálkozott. Dusán Caplovic (Smer) kezde­ményezte, hogy az Oktatásügyi Tárcának utalják vissza átdolgo­zásra. Az Akkreditációs Bizottság részben tartózkodó véleményére hivatkozva azzal érvelt, hogy Szlovákiában nincs szükség újabb egyetem alapítására és ki­fogást emelt az egyetem nevével kapcsolatban is. Javasolta, hogy Hans Selye legyen az egyetem neve. Martin Frone kultuszmi­niszter szerint a Selye János ne­ve körül kialakult nézeteltérés nem jelenthet problémát az egyetem megalapítása szem­pontjából. Albert Sándor, az MKP oktatási szakértője sajnála­tát fejezte ki a kritikán aluli vita színvonalát illetően. Az egyetem alapításának szükségességét számokkal tá­masztotta alá. Szlovákiának négy ilyen felsőoktatási intéz­ménye van és a lakosság szá­mához viszonyítva ez számára csupán a 19. helyet jelenti. (Forrás: TASR) O.F. A Smer támogatja az idő előtti választásokat A Smer támogatásáról biztosította a Szakszerveze­tek Szövetségének Konfö­derációja (KOZ) által kez­deményezett aláírásgyűj­tést. Az aláírásgyűjtés célja az előrehozott parlamenti választások alátámasztása. Egyúttal az ellenzéki párt mindent elkövet annak ér­dekében, hogy a KOZ kez­deményezése sikeres le­gyen. A KOZ reméli, hogy két hónapon belül 350 ezer érvényes aláírást fognak összeszedni. Robert Fico, a Smer elnöke szerint - Mikulás Dzurinda kor­mányfő Szlovákia érdekei ellen cselekszik. A TASR hírügynök­ség munkatársával folytatott be­szélgetés során hét milliárd ko­rona devizaveszteséget emlege­tett, amelyet Szlovákia a Gáz­művek-privatizációja kapcsán hozott össze. A stratégiai vállala­tok privatizációja hasonló hi­bákhoz és veszteségekhez fog vezetni, amelyet a kormány számlájára ír. Fico úgy véli, hogy a szakszervezeteknek fontos sze­rep jut a szociális folyamatok szabályozása terén. Tekintettel arra, hogy a kormány pár hó­nap leforgása alatt számos meg­szorító intézkedést hozott, a szakszervezetek kormányhoz történő viszonyulása érthető. A Smer vezetése már a nyár elején jelezte, hogy 2004 júniu­sában idő előtti választásokat kellene szervezni. Ezeket össze­kapcsolná az Európai Parla­mentbe történő referendum­mal. A jövő évi elnökválasztás miatt korábbi időpont nem le­hetséges. Ehhez Rudolf Schuster államfőnek ki kellene kérnie az Alkotmánybíróság véleményét. o.f. Ludovít Kaník, munka-, szociális- és családügyi miniszter szerint a szakszervezeteknek időelőtti választásokkal kapcsolatos kezde­ményezése arra utal, hogy a Szakszervezetek Szövetségének Konföderációja (KOZ) politikai párttá formálódott. Már nem a munkavállalók érdekeit, hanem egy politikai párt érdekeit képvise­lik. Nem valószínű, hogy a szociális párbeszéd ilyen körülmények között tovább folytatódhat. Munkavállalóknak az Egyeztető Ta­nácsban ugyanis nem lesz képviselete - áll Kaník nyilatkozatában, amelyet a SITA hírügynökséghez juttatott el. KDH támogatja Lubomír Lintnert Mikulás Dzurinda kormányfő arról tájékoztatta az újságírókat, hogy a partnerek között megegyezés született a parlament alelnöki posztját illetően. Ezzel összefüggésben a KDH vezetése jelezte, hogy támogat­ja Lubomír Lintner (ANO) alelnöki ambícióit. Lintnerről, vagy a jövő évi költségvetésről szóló szavazás kapcsán Dzurinda fontosnak tartja, hogy betartsák a partnerek között született egyezséget. Emellett be­szélni fog Ivan Simko volt védelmi miniszterrel, Pavol Rusko pedig az ANO-ból kizárt képviselőkkel, hogy támogassák a jövő évi költségve­tést. A megfigyelők Lintner megválasztását és a költségvetés elfoga­dását tartják a koalíció legközelebbi szakítópróbájának. Autógyárak a figyelem homlokterében Jövőben mind a dél- kóreai Hyundai Motor, mind a brit Rover Közép- Európában szeretne autó­gyárüzemet létesíteni. Pavol Rusko gazdasági miniszter minden követ megmozgat annak érdekében, hogy a Szlovákia iránt érdeklődő két autógyár közül legalább az egyiket elcsábítsa. Míg a Hyundai tervezete mintegy 60 milliárd koronát, a Roveré 16,5 milliárd koronát emésztene fel. A dél-koreaiak fél éven belül, a britek 2004. végé­ig döntenek a közép-európai te­lephelyről. Ezen a téren Szlová­kia legnagyobb versenytársa ál­lítólag Csehország és Lengyelor­szág. Pavol Rusko tegnap indult háromnapos dél-koreai munka­látogatásra, hogy személyesen győzze meg a Hyundai vezeté­sét a szlovákiai befektetés éssze­rűségéről és hatékonyságáról. Rusko megerősítette, hogy a nagyszombati Peugeot-Citroen autógyár védelmi zónáját az ál­lam be fogja tartani. Ez annyit jelent, hogy a dél-koreaiaknak fel sem vetnek Nyugat-Szlováki­ában szóba jöhető telephelyeket. A Hyundai számára talán legígé­retesebbnek a Trencsén, vagy a Zsolna mellett kiszemelt hely számít. Jelezte, hogy a 28 milli­árd korona ráfordítással épülő nagyszombati gyár próbára teszi majd képességeinket. Főleg azt, hogy mennyire tudunk megfelel­ni a beruházók követelményei­nek. Egyébként a nagyszombati vállalattal kapcsolatban a kor­mány nem fogja túllépni az EU által engedélyezett 15 százalékos állami támogatást. A Peugeot- Citroen üzem mintegy három­ezer embernek ad majd munkát, de a beszállítók révén további hatezer munkahely létesülhet". Ezek a bedolgozó vállalkozások különböző fém-és műanyagból készült alkatrészeket, pléhket és elektromos kellékeket fognak szállítani a francia gyárnak. A vállalat 2006-tól évente mintegy 300 ezer személykocsi gyártásá­ra szakosodik. A pozsonyi Volks­wagen által gyártott kocsikkal együtt így Szlovákia autógyártá­sa megduplázódik. Pavol Rusko szerint elegendő lenne elnyerni az egyik érdeklő­dő, a Hyundai vagy a Rover ke­gyeit. Szlovákia az egy lakosra számított autógyártásban úgyis a világranglista élére ugorna.

Next

/
Thumbnails
Contents