Hídlap, 2003. augusztus-december (1. évfolyam, 1-82. szám)

2003-10-03 / 24. szám

2 2003, október 3., péntek BAL PART F)Mlap SZLOVÁKIA Mojzist menesztették A kormány második nekifutásra leváltotta Ján Mojzist a Nemzet- védelmi Hivatal igazgatóját. A leváltás tényét tegnap Gyurovszky László építésügyi és régiófejlesztési miniszter közölte a TASR mun­katársával. A leváltás oka: „teljes bizalomvesztés”. A tegnapi sza­vazáson Mojzis leváltását az SDKU és az ANO miniszterei teljes mellszélességgel támogatták. Az MKP és a KDH kormánytagjai tar­tózkodtak a szavazástól. Jogtalanul kérnek pénzt az egyetemek Néhány szlovákiai egyetemen, etikátlan módon pénzt kér azok­tól a diákoktól, akik távúton szeretnék folytatni tanulmányaikat. Martin Frone kultuszminiszter szerint egy tanévre diákonként 2000-től 47000 koronáig terjedő összeget követelnek. A kultuszmi­niszter felhívja a diákok figyelmét, hogy az említett oktatási intéz­mények megsértik az egyetemekről szóló törvényt, ezért ne fizes­sék ki pénzt. Abban az esetben, ha az egyetemek nem hagynak fel ebbéli tevékenységükkel, könnyen elveszíthetik önállóságukat. Korrupcióellenes Charta Hivatalos keretek között írta alá harminc vállalkozó a nagy-, kö­zép- és a kisvállalkozók számára érvényes korrupcióellenes char­tát. Az illetékesek ettől a korrupció visszaszorítását, a vállalkozások jobb átláthatóságát remélik. Az aláírás kezdeményezője a Transparency International Slovensko kormányon kívüli non-pro­fit szerveződés. Daniela Zemanovicová a szerveződés igazgatója reméli egy olyan ellenőrző mechanizmus létrehozását, amelynek segítségével sikerül a Chartában foglaltakat betartatni. A romák Csehországban kérnek menedéket Idén mintegy 900 roma kért Csehországban menedékjogot. Jó­val többen vannak azok, akik cseh ismerőseiknél tartózkodnak, és a hivatalok nem tudnak róluk. A Mladá Fronta Dnes (MFD) a cseh és a szlovák kormányalelnök, Peter Mares és Csáky Pál találkozó­ja kapcsán említette a roma menekültek problémáját. Mares és Csáky közös bizottságot hoznak létre a Szlovákiából „menekült" ro­mák ügyének megoldására. A Mladá Fronta szerint a romavándor­lást a szociális juttatások szigorítása váltotta ki. Ostrava környékén az egészségügyi dolgozók több esetben jegyeztek sárgaság okozta megbetegedést. A cseh napilap állítása szerint a sárgaságot szlová­kiai romák hurcolták be Csehországba. A Népi Unió cáfol A Népi Unió nem folytat tárgyalásokat a koalíciós pártokkal, je­lentette ki Igor Petrikovic az unió szóvivője. Petrikovic ezzel Bugár Béla az MKP elnökének nyilatkozatára reagált, aki nem zárta ki an­nak lehetőségét, hogy rövid időn belül kisebbségi kormány jöhet létre. Egyúttal sejtetni engedte, hogy a koalíció legalább tárgyal a Népi Unió vezérével. A Népi Unió képviselői módosító javaslataik­kal továbbra is arra törekszenek majd, hogy a kormánytörvények­nek a szociális szférára gyakorolt hatását mérsékeljék. A nyugdíjba vonulók fele jól jár A jövő évben a nyugdíjba vonulók fele magasabb nyugdíjat fog kapni az új törvény szerint, mint amennyit ajelenlegi szabályok szerint kapna, állítja Lubica Navrátilová (SDKÚ) a parlament mel­lett működő Szociális- és Lakásügyi Bizottság tagja. Szerinte ez a törvény azokat a személyeket érinti kedvezően, akiknek fizetése az egyes években meghaladta az átlagfizetés 85 százalékát. Különben a szociális biztosításról szóló törvény három éven keresztül kom­penzációt irányoz elő. Ennek köszönhetően az átlagbérekhez ké­pest alacsonyabb fizetésekkel nyugdíjba vonuló egyéneket bizo­nyos értelemben kompenzálni fogják. Miklós László Csehországban Miklós László környezetvédelmi miniszter Csehországban, Cejkovicén tartózkodik. Részt vesz a Visegrádi Négyek környezet- védelmi minisztereinek 10. találkozóján. A találkozó fő témája a Vi­segrádi Négyek együttműködése az uniós csatlakozás után. Prog­rampontok között szerepel a tapasztalatcsere, a környezetvédelmi miniszterek 5. Kijevi Konferenciájának határozatai és a Visegrádi Négyek bevonása Kelet-Európa, Kaukázus és Ázsia környezetvé­delmi stratégiájába. Ezen kívül elemezni fogják az együttműködés lehetőségeit az uniós tagországokkal és foglalkozni fognak a johan­nesburgi csúcs ajánlásaival, amelyek a jelenlegi fejlődés ütemének fenntartását célozzák (forrás: TASR). Húsz medvét lehet kilőni A Környezetvédelmi Minisztérium húsz barnamedve kilövését engedélyezte 2003. november 30-ig. A húszból ötöt a Feiső-Nyitra mentén lőhetnek ki a vadászok. A minisztérium ezzel a döntésével közvetve elismerte, hogy a barnamedvék túlzottan elszaporodtak Szlovákiában. A medvék kilövését bizonyos feltételekhez kötik. Csupán nagyobb testű, 100 kg feletti állatokat lehet lepuffani. A szlovák kormány elutasítja a kisebbségek kollektív jogait Az önálló Szlovák Köztár­saság megalakulása óta a közjogi méltóságokra és ál­lami tisztségviselőinek zö­mére az volt jellemző, hogy ellenezték a kisebbségek kollektív jogait. Úgy fest, hogy a kollektív jogok elve továbbra is vörös posztónak számít Szlovákiában, és a jelenlegi politikai képviselet ortodox módon követi a hagyományokat. Eduard Kukán külügyminisz­ter sajtótájékoztatóján megerő­sítette, hogy a szlovák kormány elutasítja a nemzeti kisebbségek kollektív jogait. Arra hivatko­zott, hogy a kisebbségek jogai­nak elvével eddig következete­sen egyik szlovák kormány sem értett egyet és a jelenlegi sem tudja elfogadni. Kukán Brüsz- szelben megpróbálta megtorpe­dózni magyar kollégája Kovács László javaslatát, amely arra irányult, hogy az EU kormány­közi konferenciáján vessék fel a kisebbségi jogok kérdéskörét. Kukán brüsszeli magatartását keményen bírálta az MKP veze­tése. Erre a bírálatra reagált a TASR hírügynökségnek adott nyilatkozatában Kukán. A szlo­vák külügyminiszter egyúttal megjegyezte, hogy a közelgő kormányközi konferencián nem tartja helyénvalónak egy olyan kérdés felvetését, amely eddig sem kapott megfelelő támoga­tást. Valery Discard ddEstaing az Európai Konvent elnökének szavaira hivatkozott, amelyek szerint a kisebbségek jogait Eduard Kukán megfelelő módon rögzíti és ga­rantálja az alapvető emberi jo­gok Chartája. Kukán elutasította az olyan jel­legű újságcímeket, amelyek brüsszeli szereplését Budapest el­leni kirohanásnak minősítették. Felszólalásomban nem volt nemzetiség-ellenesség, és Ma­gyarországot sem kívántam tá­madni. Nem említettem Buda­pestet, Magyarországot, de még a nemzeti kisebbség kifejezést sem, mondta Kukán. Bugár Bé­la az MKP elnökének reagálását eltúlzottnak tartja. Bugár Béla kedden kijelen­tette, hogy Kukán brüsszeli el­utasító magatartását az MKP nem felejti el. Ezzel arra figyel­meztetett, hogy a magyar vá­lasztók a köztársasági elnökvá­lasztáson emlékezni fognak Kukán szavaira. Kukán ugyanis az SDKU jelöltjeként indul a jö­vő évi elnökválasztáson. A kol­lektív jogok elismerése a szlo­vákiai magyarok számára Bugár szerint létkérdés. Oravetz Ferenc Vita a jövő évi költségvetés kapcsán Októberben a kormány­nak jóvá kell hagynia a jövő évi költségvetést, amely 249,2 milliárd bevétellel, 310,7 milliárd korona ki­adással, vagyis 61,5 milli­árd korona államháztartási hiánnyal számol. A miniszterek már megegyez­tek az 5,1 milliárd korona tarta­lékalap szétosztásáról is. Ebből a tartalékalapból az egyes tárcák prioritásait óhajtják finanszíroz­ni. A Pénzügyminisztérium el­sődleges célja, hogy a közpénzek hiánya ne lépje túl a bruttó hazai össztermék (GDP) 3,9 százalé­kát, amely 504 milliárd koroná­nak felel meg. Ezért roppant fon­tos, hogy tovább ne terheljék meg a költségvetés kiadásait. Bugár Béla az MKP elnöke szerint a Mezőgazdasági Minisz­tériumot leszámítva az egyes tárcák a nekik juttatott pénzek­ből teljesíthetik feladataikat, bár a tárcavezetők ennél több pénzt is el tudtak volna képzel­ni. Az MKP prioritása továbbra is a mezőgazdaságnak juttatott 55 százalékos közvetlen támo­gatás. E követelés teljesítéséhez viszont több mint 600 millió ko­ronára lenne szükség. Pavol Rusko (ANO) az új gaz­dasági miniszter az ipari parkok és a magánszektor támogatásá­ra, valamint a beruházók ösz­tönzésére helyezi a hangsúlyt. Az Új Polgári Szövetség minden igyekezete arra irányul, hogy elegendő pénzt különítsenek el erre a célra. A jövő év alapvető­en fontos lesz a beruházások szempontjából, ezek ösztönzésé­re 700-800 millió koronát kell kiharcolnunk, érvelt Rusko. Ar­ról viszont nem tett említést, hogy az ANO követelésének tel­jesítéséhez szükséges pénzössze­get honnan lehetne előteremte­ni. Az egészségügynek juttatott támogatással az ANO elégedett. Pavol Minárik a keresztény- demokraták alelnöke nem be­szélt KDH prioritásokról, mert a KDH által előtérbe helyezett ágazatok támogatása az állam prioritásai közé tartozik. A költ­ségvetéssel kapcsolatban a KDH be fogja tartani a koalíciós pártok közötti egyezséget. A le­hetőségek keretén belül az Ok­tatásügy- és a Belügyminisztéri­um vonatkozásában az alapvető követelmények biztosítottak. Karol Fajnor a Kommunista Párt (KSS) képviselője túlkölte­kező költségvetésnek minősítet­te a jövő évi büdzsét. Fajnor hi­ányolja a bevételek növelését eredményező fejlesztési progra­mokat. A szlovák háztartások­nak egyre gyakrabban kell majd szembesülniük a szegénységgel. Sergej Kozlík (HZDS) szerint a legfőbb bevételi forrásnak számító adóbevételeket eltúloz­ták. Ezek évközi 15,4 százalékos növekedése irreális, túl nagyra méretezett. A kormány 2003- hoz hasonló hibát követ el. Év közben aztán keresheti a hiány pótlására szükséges pénzügyi forrásokat. Kockázatosnak tart­ja, hogy a kiadásokban európai alapokból átutalandó 14,2 mil­liárd koronás tétellel számol­nak. Kozlík úgy véli, hogy nem lesz elegendő pénz a közigazga­tásra, az oktatásügyre és az ön- kormányzatokra átruházott ha­táskörökre, és az ezzel kapcso­latos tevékenység finanszírozá­sára. Ráadásul a költségvetés nem ösztönzi kellőképpen a gazdasági tevékenységet. En­nek ellenére az államháztartási hiány túl nagy. Az említett vélemények tük­rében a jövő évi költségvetés jóváhagyása előtt októberben komoly vitára lehet számítani. foto: béka Szlovák csoda Több millió koronás sikkasztás (folytatás az 1. oldalról) Mindezek ellenére a reformok terén Szlovákia lekörözi a többi környező országot. Gazdasági megítélése a legjobb, állítja Jiri Pehe cseh szociológus. Csehor­szágban és Lengyelországban a szakemberek szlovákiai történé­sekre mutogatnak, és követendő példaként emlegetik. Jelenleg úgy fest, hogy már meghallga­tásra is találtak. Egyrészt Len­gyelországban Leszek Miller kor­mányfő szlovák mintára javasol­ta a 19%-os egyenadó alkalma­zását, másrészt a cseh egészség- ügyi miniszter az orvosi látoga­táskor, vizsgálatkor fizetendő ille­ték gyakorlatba történő beveze­tését forszírozza. Emellett figye­lemreméltó, hogy mindkét emlí­tett országban baloldali kormány van hatalmon. A szlovák refor­mok elsősorban a cseh társada­lom liberális és jobboldali érzel­mű köreiben népszerűek. A szlo­vákiai eredményeket a cseh el­lenzék egyre gyakrabban eszköz­ként használja fel belpolitikai harcaiban. Vladimír Spidla cseh miniszterelnök kormányát azért bírálja, mert nem utánozza a szomszédos szlovák kabinet adó- és nyugdíjreformmal kapcsola­tos intézkedéseit. A szlovák reformokra a jóléti társadalmakban is felfigyeltek, és a sajtóban rendszeresen tájé­koztatnak róla. A brit „The Guardian” néhány hete az is­mert európai HSBC társaság gazdasági elemzését közölte, amely a közép-európai térségből egyedül Szlovákiát emlegeti Eu­rópa új hét tigrise között. Az or­szágnak hírnevet szerzett a Forbes folyóiratban megjelente­tett Steve Forbes laptulajdonos cikke, amelyben Szlovákiát a „befektetők paradicsomának’ne- vezte. Dicsérte az adóreformot és az ország jövőjét Hongkonghoz, és Írországhoz hasonlította. „Szlovákia, ha tovább halad ezen az úton a reformok élharco­sává válhat”, írta a Forbes, o.f. Meglepően nagy hal akadt a szlovák rendőrség hálójába. A nyomozó szer­veknek köszönhetően mint­egy 144 millió korona elsik- kasztására derült fényt. A hatalmas összeget, a Mohi Atomerőmű építése során, 23 „bűvésznek” sikerült ügyesen eltüntetnie. Az elsikkasztott pénz értéke még változhat, mert nem végle­gesített összegről van szó. Az atomerőművön elvégzett össz­munkák értéke mintegy másfél milliárd korona volt, közölte szer­dán az újságíróknak Vladimír Palkó belügyminiszter. A rendőr­ség kedden fejezte be a nyomo­zás első szakaszát, amelynek ke­retén belül tizenöt munkahelyet szemrevételeztek. Ezzel párhuza­mosan huszonhárom személy el­len kezdeményeztek bűnvádi el­járást, közülük két személyt vizs­gálati fogságba helyeztek. A Mohi Atomerőmű beruhá­zója a Szlovák Elektromos Mű­vek (SE), a berendezések fő be­szállítója a prágai Skoda volt, amely tizenkét szlovák és cseh alvállalkozóval működött együtt. 2000 végén nyilvánva­lóvá vált, hogy az SE alvállal­kozóival szemben rendezni sze­retné kötelezettségeit. Bonyolí­totta a számla-kiegyenlítést a prágai Skoda vezetésének többszöri cserélődése. 2001 elején lehetőség nyílt rá, hogy három pénzügyi intézmény bevonásával az SE megadja tar­tozásait. Ez a három meg nem nevezett társaság 118 áttekinthe­tetlen szerződést hozott létre, amelyek alapján különböző ösz- szegű jutalmakat osztottak szét alaptalanul. A kifizetett jutalék számos esetben az átutalt összeg 70 százalékát tette ki. A pénzek végső címzettjét még ki kell vizs­gálni, hangsúlyozta Palkó. Az említett három intézmény nevét nem árulta el az újságíróknak, viszont megerősítette, hogy a vádlottak ezekhez kötődnek. Va­lószínű, hogy a gyanúsítottak zöme szabadlábon fog véde­kezni. A belügyminiszter nem tudta megerősítni, hogy az Szlovák Elektromos Műveket a jövőben érintheti-e a 144 millió koronás csalás. Oravetz Ferenc

Next

/
Thumbnails
Contents