Hídlap, 2003. augusztus-december (1. évfolyam, 1-82. szám)

2003-10-03 / 24. szám

ftfdlap JOBB PART 2003. október 3., péntek _____^ Me nnyire fontos a nyelvvizsga? Arról kérdeztük az utca emberét, hogy a mai világban mennyire fontos, hogy az embernek legyen legalább egy nyelvvizsgája? Donát (szociálpedagógus) Nekem alapfokú angol nyelvvizsgám van, megpróbáltam a középfokút is, de az sajnos nem sikerült Nagyon fontos­nak tartom, hogy az ember rendelkez­zen vele, mert az elhelyezkedés nélkü­le nagyon nehéz. A másik szempontból elsősorban a tudás a legfontosabb, nem pedig a papír, amit egy nyelviskola ad. Edit (főiskolai hallgató) Elengedhetetlen a mai világban a nyelvvizsga, legyen az bármilyen nyelv­ből. Nekem középfokú nyelvvizsgám van, de azt az elvet tartom, hogy elsajá­títani egy nyelvet tökéletesen csak az adott nyelvterületen lehet. Szeretnék még megpróbálkozni más nyelvvel is, de nemcsak rajtam múlik, hanem a pénzen is. Nelly (irodavezető) Nyelvvizsga nélkül ma már lassan nem lehet semmit csinálni. Kell a diplo­mához, a felvételihez, de legfőképpen a munkahelyhez van rá szükség. Nekem még nincs nyelvvizsgám, de minden­képp szeretnék. Ha az ember munkát keres, és nyelvvizsga szükségeltetik, ak­kor minden pénzt megér, hogy elvégez­ze a tanfolyamot. J a; Anikó (utazási iroda vezető) Nekem van nyelvvizsgám, és fontos­nak tartom, hogy az adott szakmában dolgozóknak legyen legalább egy. Egy asztalosnak, egy lakatosnak nem túl fontos, de akár olyan munkahelyen, mint az enyém elengedhetetlen. Ha va­laki már dolgozik és a fizetéséből pró­bál tanfolyamot végezni, az nehezebb, de megéri. A Fideszt nem érdekelte Medgyessy beszéde? Eörsi Mátyás példátlan udvariatlanságnak nevezte, hogy az ellenzéki képviselők nem hallgatták meg Medgyessy Péter Európa Parlamentben mondott be­szédét, Surján László, a Fi­desz EP-frakciójának tagja szerint azonban a miniszter- elnöki felszólalástól való tá­volmaradásuknak nem poli­tikai, sokkal inkább prakti­kus okai voltak, ugyanis az EP költségvetési bizottságá­nak ülésén vett részt, ahol sikeres tárgyalást folytatott a csatlakozó országok költ­ségvetési támogatásának növelése érdekében. Példa nélkül álló eset, hogy a Fidesz képviselői bojkottálták Medgyessy Péter az Európa Ta­nács Parlamenti Közgyűlése előtt csütörtök délben elhang­zott felszólalását - nyilatkozta Eörsi Mátyás, az Európa Ta­nács liberális frakciójának veze­tője. A liberális frakcióvezető szerint az Európai Parlament így betekintést nyerhet a ma­gyar belpolitikai csatározások­ba. „Az igazi kérdés nem az, hogy a Fidesz miért nem volt jelen a miniszterelnök beszé­dén, hanem az, hogy Medgyessy Péter miért az utol­só ülésnapon szólalt fel” - nyi­latkozta Brüsszelből Surján László, a Fidesz EP-frakciójá­nak tagja. Mint mondta, az utolsó ülésnapon kevés, a téma iránt érdeklődő képviselő szo­kott részt venni. Az időzítés „diplomáciai malőr”, mely el­len a strassbourgi delegáció több tagja is tiltakozott - mond­ta el Surján. A fideszes képvise­lő szerint egyébként a távolma­radásuknak nem politikai, sok­kal inkább praktikus okai van­nak. Mint mondta, ő az EP költségvetési bizottságának ülé­sén vett részt, ahol javaslata, miszerint 600 millió euróval növeljék a tíz csatlakozó állam költségvetési támogatását, el­nyerte az EP összes frakciójá­nak támogatását. Eközben szer­dán nyilatkozat elfogadása nél­kül ért véget a visegrádi négyek találkozója a csehországi Dobosban. A résztvevők, Vladi­mír Spidla cseh, Medgyessy Pé­ter magyar, Leszek Miller len­gyel és Mikulás Dzurinda szlo­vák miniszterelnök a készülő európai alkotmánnyal kapcso­latban cseréltek véleményt szerdán a hét végén kezdődő római kormányközi konferenci­ára készülve. Medgyessy Péter egyedül maradt a tanácskozá­son azzal a magyar javaslattal, hogy a nemzeti kisebbségek jo­gait is rögzítsék az alkotmány­ban. A többi ország képviselői nem foglaltak állást egyértel­műen a kérdésben, de a szlo­vák államfő határozottan elle­nezte azt. Dzurinda arra hivat­kozott, hogy a kisebbségi jogok rögzítését az európai konvent- ben sem fogadták el, ezért nem tartja fontosnak, hogy a témát a római konferencián felvessék. A magyar miniszterelnök erre reagálva elmondta, hogy nem érti a szlovák álláspontot, mert a kisebbségi jogok védelme már a tizenötök által elfogadott koppenhágai kritériumok kö­zött is szerepelt, és ezek alapján csatlakozik most a tíz új ország. Medgyessy Péter kijelentette, hogy bár egyedül maradt a ja­vaslattal, mindenképpen felveti a konferencián. váczy MAGYARORSZÁG Verhaugen: „jól halad a magyar felkészülés” Hamarosan megjelenik az ELI csatlakozás előtt álló országokról szóló utolsó jelentése. A novemberben kiadandó értékelés tömö­rebb lesz a korábbiaknál, mivel nem tartalmaz majd részletes leírást az egyes tagjelölt országok és az EU kapcsolatának fejlődéséről, és nem taglalja valamennyi szakterület helyzetét. Az utolsó országje­lentés csupán az esetleges elmaradásokra fog koncentrálni. Günter Verhaugen, EU bővítési biztos Brüsszelben előzetesen a napokban kijelentette, hogy a jelölt országok a tagság idejére minden kérdé­ses ügyet jó eséllyel rendezhetnek, köszönhetően a folyamatos két­oldalú egyeztetéseknek. A Világgazdaság információi szerint az Európai Parlament külügyi bizottsága előtt tartott felszólaláson az elmaradások esetére életbe léptethető védzáradék lehetősége nem merült fel. Magyarországot érintve a bővítési biztos megjegyezte, hogy legutóbb az agrárszektorban és a pénzügyi ellenőrzés rend­szerében találtak még behozni valót. Az agrártámogatások feltétel- rendszerének (brüsszeli mérce szerint) hiányos kialakítása miatt azért sem várhatóak büntetőintézkedések - véli a gazdasági napi­lap - mivel éppen elég kár éri majd hazánkat a közösségi támoga­tások magyarországi felhasználásának csúszása miatt. Nincs közös visegrádi megállapodás kisebbség-ügyben Eredménytelenül végződött Csehországban, a visegrádi négyek (Csehország, Szlovákia, Lengyelország és Magyarország) vezetői­nek egyeztetése az unió szombati, Rómában tartandó kormánykö­zi konferenciája előtt. Nem került sor ugyanis közös nyilatkozat aláírására, mivel az EU alkotmány tervezetéről folyó vitában Szlo­vákia megvétózta hazánk indítványát a nemzeti kisebbségek kol­lektív, alkotmányos védelméről. A Népszabadság híre szerint Medgyessy Péter, a magyar küldöttség vezetője értetlenségének adott hangot a szlovák elutasítás miatt. Közép-Európa múlt száza­di történelmének ismeretében azonban Dzurindáék lépése a ma­gyar miniszterelnök számára is előre borítékolható lehetett. Jó hír - ezzel szemben - hogy valamennyi „visegrádi" kormányfő támo­gatja a közös keresztény gyökerekre való utalás szerepeltetését az uniós alkotmány preambulumában. Kovács Árpád Menesztették Topolánszky Ákos helyettes államtitkárt Menesztették posztjáról a Gyermek-Ifjúsági és Sport Minisztéri­um helyettes államtitkárát. Topolánszky Ákos a drog-prevenciós ügyekért felelős helyettes államtitkár volt. A minisztérium új. a j drogprevencióval foglalkozó helyettes államtitkára Gábor Edina j pszichológus lett, aki eddig a Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet j Lelki Egészségfejlesztési Osztály vezetője volt. Topolánszkyt ko- [ moly bírálatok érték a társminisztériumok részéről az kormányzati I koordináció elmaradásai miatt. Arról egyelőre nincs információ, hogy a menesztett helyettes-államtitkár a minisztériumnál marad- e. A gyermek- és ifjúsági ügyekért, valamint a sportért felelős he­lyettes államtitkárt október elején, a kábítószerügyi koordináció vezetőjét október közepén nevezi ki a miniszter. váczy Nem magánügy A családon belüli erőszak A családon belüli erőszak nem magánügy, szögezte le Lévai Katalin, esélyegyen­lőségi miniszter, Kökény Mihály Egészségügyi, Szoci­ális és családügyi miniszter­rel közösen tartott tegnapi sajtótájékoztatóján. A közelmúltban nyilvános­ságra hozták az Unicef, 27 fej­lett országban végzett adatait, melyben a gyermekek ellen, családon belül elkövetett erő­szakos cselekmények mértékét vizsgálták. Magyarország a leg­rosszabb nyolc között van, je­lentette ki a miniszter asszony. Lévai Katalin legsürgősebb fel­adatként, folyamatos tárgyalá­sokat, valamint együttműkö­dést kezdeményezett a gye- mekbántalmazások megelőzé­séért felelős miniszterekkel. Mint megtudtuk a kormányzat részéről elsősorban, az Egész­ségügyi, Szociális és Család­ügyi Minisztérium, a Gyermek, Ifjúsági És Sprtmimisztérium, a Belügyminisztérium és az Igaz­ságügyi Minisztérium vezetői­vel folynak tárgyalások, a tárca részéről. Lévai Katalin, az elmúlt hé­ten, Elsőként Gyurcsány Fe­renc, Gyermek, Ifjúsági és Sportminiszterrel tárgyalt. A ta­lálkozón megegyeztek abban, hogy közös felvilágosító kam­pányt indítanak, amelynek cél­ja egyrészt figyelemfelkeltés, másrészt, hogy a gyerekek megismerhessék a segítségké­rés lehetőségeit és módjait, idézte fel a miniszter asszony. Kökény Mihállyal folytatott megbeszélésén, szociális mun­kacsoportok létrehozásáról va­lamint krízistérkép felállításáról egyeztek meg. Az esélyegyenlő­ségi Kormányhivatal álláspont­ja szerint tarthatatlan, hogy mi­közben az országot behálózzák a családsegítő központok, a gyermekjóléti szolgálatok, még­is havonta két gyermek hal meg családon belüli erőszak követ­keztében. A tárca az áldozatok, mentális, jogi és szociális meg­segítése érdekében, december 20-ig, átadja az első ún. Krízis- kezelő Központot. Kökény Mihály rámutatott ar­ra, hogy az egészségügy bár­mely területén dolgozóknak, egyértelmű és világos jelentés­evő kötelezettsége van, ha bár­milyen formáját észlelik a gyer­mekbántalmazásnak. A minisz­ter kijelentette, hogy a tárca költségvetéséből külön összeget szánnak a védőnők és a gyer­mekorvosok felkészítésére, e. j. Minden ötödik forint a gyerekeké Minden gyermek számít! Ezzel a mondattal vezette, be péntek délelőtti sajtótájékoz­tatóját Gyurcsány Ferenc, Gyermek-,Ifjúsági és Sport- miniszter, mellyen a kormány 2004-es gyerek-költségvetés tervezetét ismertette. Gyurcsány Ferenc vázolta, hogy azért fontos a gyerek-költ­ségvetés, mert irányt szab a jólé­ti juttatások fejlesztésének, kije­löli a költségvetés fókuszát, meg­teremti az összehasonlítás bázi­sát és meghatározza az állami fe­lelősségvállalás mértékét. El­mondása szerint, jövőre irány­zott költségvetés tervezetből, minden ötödik forint a gyerekek­re jut. A 2004. évi költségvetés­nek a 18 évnél fiatalabbakat ked­vezményező kiadásairól- terve­zési és módszertani- okokból nem alkotható számszakilag pontos kép. A korcsoportra szánt előirányzatok ugyanis nem min­den esetben választhatók le a 18 évesnél idősebbeket is szolgáló kiadások fő összegéből. A köz­társaság polgárainak azonban joguk van tudni, hogy mennyit költünk a jövő nemzedékére. A gyermekek nevelését segítő pénzbeli ellátások 2003-hoz ké­pest együttesen 36 milliárd fo­rinttal nőnek- szögezte le Gyurcsány. A nehezebb anyagi helyzetben lévő gyermekes csa­ládok megélhetési terheik mér­séklődésére is számíthatnak: az átlagot jóval meghaladóan, 11 százalékkal, havi 4600-ról 5100 forintra nő a rendszeres gyer­mekvédelmi támogatás keretén belül. Ezt azok a gyerekek kap­ják, akiknek családjában az egy főre eső jövedelem nem éri el a mindenkori nyugdíjminimum összegét, ami idén 21800 forint. További könnyítéseket jelent az ingyenes tankönyvellátás és a tá­mogatott iskolai étkeztetés kiter­jesztése is. 6 százalékkal nő a családi pótlék, és a nyugdíjmini­mum 6,3 százalékos emelésének megfelelően nő minden, a nyug­díjminimumhoz kötött családi tá­mogatás összege (GYES, GYET, anyasági támogatás). A kerese­tek növekedésének megfelelően emelkedik a GYED átlagos ösz­szege, aminek maximuma jövő­re is 83000 forint marad. A tárca a tudás megszerzésében is igyek­szik támogatást nyújtani. A köz­oktatásban továbbtanuló gyere­kek után jövőre 23 éves korig fo­lyósítják a családi pótlékot. A fel­sőoktatásban résztvevők számá­ra a lakhatási támogatás 33 ezer forintról 50 ezerre nő. A számító­gép-kezelői vizsga mellett jövőre az első középfokú nyelvvizsga is ingyenes lesz. 2004-ben 53 szá­zalékkal nő az ingyenes tan­könyv-ellátásra fordított összeg, a juttatásban részesülők aránya 40 százalékról 50 százalékra emelkedik. Ez mintegy 750 ezer családban jelent évi 6-12 ezer forintos megtakarítást. Gyurcsány Ferenc kijelentette, hogy a gyermekes családok nö­vekvő lakástámogatásra számít­hatnak. Az átlagos és átlag alatti keresetű gyermekvállaló fiatalok otthonteremtési esélyének meg­teremtése érdekében a kormány jövő év áprilisában ismét emeli a vissza nem térítendő szociálpoli­tikai kedvezmény összegét. Epress József

Next

/
Thumbnails
Contents