Hídlap, 2003. augusztus-december (1. évfolyam, 1-82. szám)
2003-09-03 / 2. szám
Ftfdlap JOBB PART 2003. szeptember 3., szerda _____3. Uj parkolási rend Esztergomban Mai számunkban részletesen olvashatnak az Esztergomban nemrég bevezetésre került parkolási rendről, a fizetés módjáról. Az utca emberét arról kérdeztük, hogy miképpen vélekedik az új rendről, mennyire érinti őket a parkolási díj bevezetése, változtatott-e személygépkocsi használati szokásaikon. A járókelők közül, akiket megszólaltattunk azonban senki nem vállalta az arcát, úgy látszik a téma túlságosan is kényes. Misi (pultos)- Teljesen egyetértek és korrektnek tartom a parkolóórák bevezetését. A világ minden országában, minden városában, még a legkisebb helyen is ugyanígy működik. Ezzel, hogy most fizetni kell a parkolásért, nem változott az autóhasználati szokásom, mivel egy éves parkolójegyem van, de akár a fizetett parkolót is igénybe tudom venni. Nem kéne felháborodni, mert ez így helyes, az ember a Széchenyi téren is könnyebben talál szabad parkolót. Anonym (munkanélküli)- Aki normális dolognak tartja ezt a mizériát az vagy milliomos, vagy elment az esze. Felháborítónak tartom, de nemcsak azt, hogy bevezették a fizetési rendszert, hanem az árát. Komolyan mondom, Pesten sokkal olcsóbban lehet parkolni, mint itt Esztergomban. Továbbra is autóval közlekedem, legfeljebb az autót csak pár percre hagyom el, vagy megpróbálok olyan „titkos” helyet keresni, ahol nem kell fizetni. Krisztián (vállalkozó)- Vannak jó és vannak rossz oldalai a dolograk. A pozitív része, hogy találok szabad helyet, a negatív pedig, hogy sajnos egy vagyont kell érte kifizetnem. Eddig a munkahelyemre is gépkocsival jártam, de mivel azt az utcát is fizetőssé tették, kénytelenen vagyok korábban kelni, és gyalog közlekedni. Ez van, változtatni rajta nem lehet. András (asztalos)- Hihetetlen! Nem tudok napirendre térni a dolog felett. Kinek jó ez? Mert, hogy nekem nem az biztos. Nem tudok megállni még egy pillanatra sem, ha esetleg lottót akarok feladni, mert máris megjelennek a kékpólósok és ott a számla a szélvédőn. Vagy az áron kéne változtatni, vagy leszereltetni az összes parkoló automatát. Nemrég láttam egy ilyen gépezetet, mely egy picit meg volt rongálva. Szerintem így vélekednek erről az emberek. Zsuzsa (tanár) Természetesen nem örülök neki, ezzel újra rengeteg pénzt vesznek ki a zsebemből. Amióta bevezették, ugyanúgy használom az autót, azzal a különbséggel, hogy fizetek, akár a „katonatiszt”. Most pont azt szeretném tudni, hogy ha a munkahelyem előtti kapubejáróban parkolok, akkor vajon kell-e fizetnem parkolási díjat. Bukovics Krisztián Mikor fizet az állam a kismamáknak? Csaknem negyedmillióan kapják meg a 2000. január és 2002. március közötti, elmaradt, kismamáknak járó jövedelempótlékot még az idén, de csak azután, hogy megszületnek az ehhez szükséges jogszabályok - nyilatkozta Dani Csaba, a Magyar Államkincstár osztályvezetője. A központi költségvetés számára ez jelentős kiadást, összesen mintegy 33,6 milliárd forintot jelent - tette hozzá az osztályvezető. Dani Csaba elmondta: az adómentességhez a személyi jövedelemadóról szóló törvényt kell módosítani. Tudomása szerint a javaslat már a parlament előtt fekszik, s a szeptember 15-i munkakezdés után minden bizonynyal rövidesen szavaznak róla. A végrehajtást, a kifizetés részleteit egy kormányrendelet rögzíti majd, ennek tervezete már akár ezen a héten a kabinet elé kerülhet. Amint a két jogszabályt elfogadják, megkezdődhetnek a kifizetések, melyeknek végső határidejéül várhatóan december 31-ét szabja majd a jogalkotó - tette hozzá. Az osztályvezető elmondta: az elmaradt pótlékokat hivatalból folyósítják. Az osztályvezető arra számít, a jogosultak kétharmada még októberben hozzájut járandóságához. Aki azonban nem kapja meg október végéig, célszerű, ha kérelemmel fordul az államkincstárnak az állandó lakóhely szerint illetékes márciusa között a gyermekgondozási segélyt, amely már megszűnt. A kérelem mintája a kormányrendelet mellékletében esz hozzáférhető. Az elmaradt jövedelempótlék ügyében várhatóan 2004. március 31-ig lehet majd az igazgatóságokhoz fordulni. Innentől számítva hat hónapig lehet területi igazgatóságához. Ezek a szervek a területi államháztartási hivatalok utódai. Várhatóan azoknál lesz szükség kérelem benyújtására, akiknek az adataiban módosulás történt, például megváltozott nevük, lakcímük, illetve azoknál, akiknek olyan munkáltató folyósította 2000-2002 majd igazolási kérelemmel élni, ha valaki például betegség, vagy távoliét, külföldi tartózkodás miatt akadályoztatva volt. A Legfelsőbb Bíróság (LB) még június 25-én, lletve július 2-án három Somogy megyei kismama területi államháztartási hivatal ellen indított közigazgatási perében hirdetett felülvizsgálati döntéseket. A LB kimondta, hogy a 2000 januárjától 2002 márciusáig terjedő időtartamra jár a 6700 forintos jövedelempótlék, kamatok nélkül. A kormányszóvivő akkor úgy tájékoztatott: az állam még az idén, egy ösz- szegben, kérelem nélkül kifizeti az érintett kismamáknak a jövedelem- pótlékot, a járandóság adómentessége érdekében pedig törvényjavaslatot terjesztenek a parlament elé. Radovics Csilla ügyvéd, a három Somogy megyei kismama jogi képviselőjére elmondta: a napokban Alkotmánybíróság előtt támadja meg a családtámogatásról szóló törvényt. Továbbá egyik ügyfele rendes bíróság előtt, polgári perben, államigazgatási jogkörben okozott kár címén kívánja érvényesíteni a jövedelempótlékkal kapcsolatos igényét, a keresetet szintén a napokban elküldik az illetékes megyei bíróságnak. Ez az ügyvédnő szerint azok számára nyújthat további lehetőségeket, akiknek a jogosultsága 2000. január előtti, illetve akik nem elégedettek azzal, hogy kamat nélkül jutnak hozzá a jövedelempótlékhoz. B. K. Nyelvi nehézségek Nagyon gyengék a magyar lakosság idegen nyelvi ismeretei- derült ki a Központi Statisztikai Hivatal felméréséből. A lakosság alig 15 százaléka gondolja magáról úgy, hogy társalgási szinten ismer legalább egy idegen nyelvet. Az egyetemre felvételizőknek pedig csak 18-20 százaléka rendelkezik középfokú nyelvvizsgával. A legtöbb végzős főiskolás, egyetemista ugyanis csak az államvizsga előtti hónapokban próbálja megszerezni a diplomázáshoz szükséges nyelvvizsga-bizonyítványt. Bár elkeserítő a helyzet, a minisztérium nagy reményeket fűz a Világnyelv-programhoz, amelyhez hasonlót Finnországban vezettek be, és ott alig két évtized alatt sikerült 20 százalékról 80 százalékra növelni a nyelveket beszélők számát. Az oktatási tárca terveiben szerepel, egy olyan 0. évfolyam indítása, amelyben a gimnáziumok és a szakközépiskolák heti 12-15 órában tanítanának idegen nyelveket. A középiskolai első évfolyamtól kezdve pedig az első nyelvet legalább heti öt órában kell tanítani, így bárki használható nyelvtudáshoz juthat akkor is, ha motiváció vagy pénz hiányában nem „segít rá” magánórákkal az iskolában szerzett ismeretekre. A felnőttképzésben is egyre több támogatást kap a nyelvoktatás: akik felnőttként tanulnak nyelvet, a tanfolyam díjának 30 százalékát, de legfeljebb 60 ezer forintot levonhatnak az adójukból. Az Oktatási Minisztérium felmérése szerint a kilencvenes évek közepén a lakosság 12 százaléka állította azt magáról, hogy használható nyelvtudással rendelkezik. Ez az arány azóta alig változott, 2001- ben még mindig nem érte el a 20%-ot. Ezzel szemben az Európai Unió lakosságának 53 százaléka, azaz gyakorlatilag minden második ember beszél legalább egy idegen nyelvet A Központi Statisztikai Hivatal által végzett felmérés eredménye szerint Magyarországon legtöbben németül beszélnek, míg az Unióban az angol a leggyakrabban tanult idegen nyelv. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint ma a 40 éven aluliak között háromszor annyian beszélnek egy másik nyelvet, mint 11 évvel korábban. Ez legnagyobb részben az iskolai képzés keretében bevezetett kötelező nyelvoktatásnak köszönhető, illetve annak, hogy az egyetemi, főiskolai diplomák megszerzését nyelvvizsgához kötötték. Az állami oktatásban való alacsony bizalmat azonban az mutatja, hogy a közoktatásban résztvevő diákok negyven százaléka iskolán kívül tanul idegen nyelvet. Ha magánúton szeretnénk nyelvleckéket venni, az meglehetősen meglehetősen költséges. Esztergomban egy kiscsoportos (3-6 fő) nyelvtanfolyam ára 500 Ft/fő/45 perc, míg a magántanárok 1500-2000 Ft közötti áron vállalják a 45 illetve 60 perces órákat. A teljesen „nulláról” indulók heti 2x2 órás tanulással körülbelül egy év alatt érik el az alapfokú nyelvvizsgához szükséges tudást, innen a középfokú nyelvvizsga megszerzéséhez újabb egy év szükséges. Mindez azt jelenti, hogy a nyelvvizsgára való felkészülés közel 100 ezer forintjába kerül a tanulni vágyónak, ehhez járul még hozzá a tankönyvek és a nyelvvizsga illeték ára. A felnőttképzésben egyre több támogatást kap a nyelvoktatás: akik felnőttként tanulnak nyelvet, a tanfolyam díjának 30 százalékát, de legfeljebb 60 ezer forintot levonhatnak az adójukból. A munkaügyi központok szintén támogatják az akkreditált képzőkkel közösen indított tanfolyamokkal a nyelvtanulókat. Ehhez természetesen alapvető feltétel, hogy a támogatott regisztrált munkanélküli legyen. Ugyanezzel a feltétellel lehetőség van támogatást igényelni akkreditált képzőnél folytatott magán nyelvoktatáshoz is. MAGYARORSZÁG Suchman Tamás: „Jókedvű Magyarországot!” „Nem egészen jó úton jár a Pénzügyminisztérium és a gazdasági tárca” - ismételte meg korábbi kijelentését Dr. Suchman Tamás, a Horn kormány privatizációért felelős volt tárca nélküli minisztere, a Hír TV-nek adott hétfő esti interjújában. A nyár eleji bírálatai után ismét megszólaló, jelenleg MSZP-s parlamenti képviselő kijelentette, hogy csak az uborkaszezon miatt hallgatott, se a mondanivalója, se a bátorsága nem fogyott el. Suchman interjújában általános alapelvek mentén kritizálta a költségvetés tervezését, és a gazdasági folyamatok alakulását. A politikus szerint az uniós csatlakozás előtt egy évvel a gazdaságot a legjobb helyzetbe kéne hozni, a társadalmat pedig a legméltóbb állapotban kéne tartani, hiszen ez az utolsó lehetőség, hogy „jókedvű Magyarország" nézzen szembe az integráció kihívásaival. Az egész költségvetést ezen célnak kéne alárendelni - vélte Suchman. Nincs vész AI-Hillah-ban A Magyar Hírlap értesülései szerint a napokban rálőttek a magyar misz- szió táborában dolgozó katonákra. A hírt a szaktárca illetékesei cáfolták, mint ahogy arról sem tud Juhász Ferenc és csapata, hogy lenne olyan katona, aki máris a hazatérését fontolgatná a magyar alakulat A!-Hillah-ban lévő bázisáról. A Magyar Hírlap kinti értesülései szerint azonban néhány magyar katonát erősen megrendítettek a kinti mostoha körülmények, ők a hivatalos bejelentéstől csak azért tartózkodnak, mert félnek a hadseregből való eltávolításuktól. Sramkó Mátyás, Irakban szolgáló alezredes cáfolta az utóbbi hírt is, megerősítve, hogy a 300 fős különítmény valamennyi tagja jól van, és értetlenül áll a híresztelésekkel szemben. Július vége óta nem történt semmilyen atrocitás - jelentette ki a magas rangú katonatiszt a sajtó képviselőinek. Elképzelhető félreértés is az ügyben, mivel három tiszt valóban visszatért Kuvaitba, de ők csak a technikai felszerelés átszállítása miatt tartottak a főerőkkel, munkájukat, pedig már befejezték. Vízumról egyeztetnek Kárpátalján A Magyar Nemzet információi szerint a közeljövőben újabb egyeztetés várható vízumügyben a magyar és az ukrán illetékesek között. Noha továbbra sincs napirenden ingyenes vízum kiadása ukrán állampolgároknak, Tóth Tamás külügyi szóvivő arról tájékoztatta a lapot, hogy a belépési engedély megszerzésének könnyítésén, és olcsóbbá tételén dolgozik a szaktárca. Ezzel szemben a. Magyar Nemzet úgy tudja, hogy az új vízum ára elérheti a tíz eurót, azaz kb. 2600 forintot, ami a kárpátaljai kereseti viszonyok mellett elég borsosnak tekinthető. Valószínűleg az új ajánlatok megtárgyalása lesz napirenden az elkövetkező tárcaközi egyeztetésen, ahonnan a hírek szerint ismét kihagyják a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség képviselőit. Igaz, a KMKSZ hajthatatlan az ügyben: kizárólag ingyenes, hosszú távú, többszöri beutazási lehetőséget nyújtó vízumot tart méltányosnak a kárpátaljai magyarság számára. Fénykorona Pesthidegkúton Aki lemaradt a március 25-én, Gyümölcsoltó Boldogasszony napján tartott esztergomi Fénykorona Szertartás és Fogadalomtétel eseményéről, most bepótolhatja egy kellemes budai kirándulás keretében, köszönhetően annak, hogy az „Ember Fia” Alapítvány támogatásával Budapesten, Mária napon ismét megrendezik a ünnepélyt, a „nemzet nemesítése” tehát folytatódik. A szeptember 12-én, a Máriaremetei Kegytemplom kertjében megrendezett esemény a Szent Korona jelentőségére hívja fel ismét a figyelmet, mely a magyar nemzet jelképeként, a történelmi folytonosság zálogaként, és a nemzet egységének megtestesítőjeként jelenik meg a szervezők szándéka szerint. A szertartás középpontját egy négy méter átmérőjű, két méter magas méretarányos fénykorona képezi. Az immár hagyományos, országjáró eseményen mindenki szabad akarata szerint fogadalmat is tehet, és ennek emlékéül utólag fogadalomlevelet igényelhet. Érdekes kezdeményezés a volt úszó olimpiai bajnok, Hargitai András vezette alapítvány részéről, hogy a nemzeti egységet erősítő esemény maradandó emlékeként egy kb. két méter kiterjedésű Szent Korona Emlékdombot építenek, amely a résztvevők által hozott otthoni földből épül fel. Varga Mihály a gazdaságról A Fidesz számításai szerint egy átlagos keresetű fizikai dolgozó terhei jövőre körülbelül 3500 forinttal nőnek, egy szellemi foglalkozásúé 9600 forinttal, egy nyugdíjasé 3700 forinttal - mondta Varga Mihály. Az általa „Medgyessy-csomagnak” nevezett várható intézkedésekkel kapcsolatban a volt pénzügyminiszter úgy fogalmazott, hogy azok hatásaként 2004-ben miden magyar állampolgár terhei nőnek majd. Véleménye szerint az intézkedések eredményeként a kabinet jövőre körülbelül 550 milliárd forint bevételre számít. A politikus szólt az infláció növekedéséről és arról, hogy a működő tőke beáramlása helyett annak az országból való kiáramlását lehet tapasztalni. Hangsúlyozta, hogy 1999-ben Magyarország a régió államai közül a harmadik volt a tőkebeáramlást tekintve, ma pedig sereghajtóvá vált. Közölte: 1999-ben a régióba áramló tőkéből Magyarország 9,5 százalékban részesedett, ma viszont már csak két százalékban. Varga Mihály szerint az államadósság a Medgyessy-kormány egy éve alatt annyit nőtt, mint az azt megelőző négy évben összesen. Több jelentkező a Mól Rt. gázüzletágáért A Mól Rt. rendkívüli közgyűlésén megjelent tulajdonosok elfogadták azt az alapszabály-módosítást, amely szerint a földgázszállítási és rendszerirányítási tevékenységet végző leányvállalatokban meglévő részesedések értékesítésekor nem szükséges a közgyűlés, és a magyar állam jóváhagyása, ha a Mól tulajdona nem csökken 25 százalék plusz 1 szavazat alá. A Mól korábban közölte, hogy ezzel a határozati javaslattal válik lehetővé számára a felkészülés a földgázpiac liberalizációjára, illetve a gázüzletág helyzetének rendezésére, összhangban az új gáztörvénnyel. A londoni Financial Times információi szerint négy nemzetközi földgázcég esélyes a magyar olajvállalat gázüzletágának megvásárlására. Ezek a francia Gaz de France, a német Ruhr Gas, az orosz Gazprom és az olasz Eni. A Mól államilag szabályozott gázüzletágának értékét 1 milliárd dollárra becsülik, de, - a Financial Times szerint már az is jó üzletnek számítana, ha a MÓL 750 millió dollárért értékesíteni tudná gázüzletágát. Bukovics
