Hídlap, 2003. augusztus-december (1. évfolyam, 1-82. szám)

2003-10-01 / 22. szám

2 ____2003. október 1, szerda BA L PART SZLOVÁKIA Nem látszik az alagút vége A koalíciót jelenleg terhelő válságból Bugár Béla az MKP elnöke nem lát kiutat. Bugár szerint egyelőre a koalíció széthullásától nem kell tartani, a partnerek között viszont érzékelhető a feszültség. Va­lóban nem látom a megoldást, nyilatkozta hétfőn a TASR hírügy­nökségnek. A Mojzis-ügyben a kormányfő nem fog meghátrálni. Ján Mojzis a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBÚ) igazgatója valószí­nűleg a héten vagy a jövő héten megválik tisztségétől, feltételezte az MKP elnöke. Nem világos, hogy Mojzis utódjában a koalíciós partnerek mikor fognak megegyezni. Bugár Béla nem zárta ki an­nak lehetőségét, hogy az MKP saját jelöltet állít az NBÚ élére. Veszélyben a parlamenti többség Abban az esetben, ha a kormánykoalíció nem lesz képes teljesí­teni a program-nyilatkozatát, a KDH kénytelen lesz komolyan mér­legelni a kormányban maradását. Szétverni a koalíciót viszont nem akarjuk, nyilatkozta Pavol Hrusovsky a KDH elnöke. A koalíción belül nem rózsás a helyzet. A kormánypártok képviselői lassan, de biztosan elveszítik a parlamenti többséget. Nem megoldás, hogy a törvények elfogadásához „ad hoc” alapon más politikai pártoktól próbálunk voksokat szerezni. A KDH nem akarja megbontani a ko­alíció egységét. Hrusovsky szerint Lubomír Lintner (ANO) nem fogja megkapni a kellő támogatást, hogy elnyerje a parlament al­elnöki posztját. A problémát abban látja, hogy az egykori ANO képviselők - akiknek kizárását az Új Polgári Szövetségből Lintner is támogatta - valószínűleg Lintner ellen fognak voksolni. A Visegrádi Négyek csúcstalálkozója Mikulás Dzurinda kormányfő ma részt vesz a Visegrádi Négyek csúcstalálkozóján, amelyet a csehországi Dobrís várában rendeznek meg. Szlovákia, Csehország Magyarország és Lengyelország kormány­fői főleg az Európai Alkotmányról fognak vitázni, amelyet az Európai Unió október 4-én Rómában a kormányközi konferencián szeretne el­fogadtatni. Az Európai Alkotmányon kívül napirendi témaként szere­pel a soros cseh elnökség alatti Visegrádi Négyek programja. Kisebbségi jogokról az EU konferencián Magyarország diplomáciai erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy az EU kormányközi konferenciáján a nemzeti és etnikai ki­sebbségek jogainak kérdését is felvessék, közölte Kovács László külügyminiszter. Kovács László az EU-tagáilamok és a csatlakozó országok külügyminisztereinek tanácsülésén is szóba hozta a ma­gyar javaslatot. Szlovák kollegája nem értett vele egyet. Felszólalá­sában értelmetlennek tartotta az olyan kérdés beiktatását a konfe­rencia témakörei közé, amelynek megvitatását csupán egy ország szorgalmazza. Hasonló állásfoglalás azonban egyetlen más kül­döttség részéről nem hangzott el. A soros elnökséget képviselő Franco Frattini olasz külügyminiszter végül azzal zárta a vitát, hogy a konferencián minden olyan kérdést meg lehet tárgyalni, amelyet egy vagy több ország szóba hoz. (MTI) Egy hét alatt 1431 bűneset Szlovákiában 1431 bűnesetet és 2672 kihágást jegyeztek a múlt héten. Ezek közül 26 rablást, két erőszakos nemi közösülést és 525 betöréses lopást vettek nyilvántartásba. A lopással elkövetett kár meghaladja a 21,3 millió koronát. A rendőrségnek 15 betörést, két megerőszakolást és 86 betöréses lopást sikerült felgöngyölítenie. A közutakon 1147 közlekedési baleset történt, amelynek következté­ben 19 személy vesztette életét, 41-en súlyosan, 188-an könnyeb­ben sérültek meg. Az anyagi kár 69,6 millió korona. A határőrség 99 határsértőt, zömében oroszokat, hét grúz és öt moldáviai személyt fülelt le. 1784-en kértek politikai menedéket. Új termékcsomag az UniBankánál Pénzünk értékesítése szempontjából újfajta lehetőséget kínál az UniBanka, amelynek többségi tulajdonosa az egyik legismertebb európai pénzintézet, az olasz UniCredito Italiano. Szeptemberben UniVklad TOP50 néven egyedülálló termékcsaládot dobott a szlo­vák piacra. Százszázalékos garanciát vállal a befektetők pénzéért, de egyben lehetőséget nyújt pénzük kedvező értékesítésére. Az ügy­felek pénzét Európa 50 legeredményesebb intézményeinek részvé­nyeibe fekteti, innen ered a termékcsalád nevében szereplő TOP50. A minimális összeg, amellyel az ügyfél vállalkozhat tízezer korona. Lekötési határideje három év. A termékcsalád előnye a már említett garancia mellett az alacsony illeték, a kedvező adózás és az olasz bank piacon betöltött erős pozíciója. Az UniCredito Italianot Euró­pa 50 legsikeresebb intézménye között tartják számon. Négy rendőr börtönben Öttől tizenkét évig terjedő börtönbüntetést kaphatnak azok rend­őrök, akiket lopással és munkakörükkel történő visszaéléssel gyanú­sítanak. Az egyikük Richard L. 2002. január és 2003. augusztus kö­zött Pozsonyban hat német gyártmányú személykocsit tulajdonított el. Az ellopott kocsik értékét hat millió koronára becsülik. Richard L.-nek a három bűntársa biztosította a díszkíséretet, hogy egy meg­adott helyre biztonságban elszállíthassa a lopott járművet. Folytatja a harcot a szakszervezet Gyanús pályázat a védelmi tárcánál A Szakszervezetek Szövet­ségének Konfederációja (KOZ), követeléseinek telje­sítése érdekében, a rendel­kezésükre álló minden esz­közzel tovább folytatatja a harcot, nyilatkozta Ivan Saktor szakszervezeti vezér. Saktor levélben kérni fogja Mikulás Dzurinda kormányfőt, hogy folytatódjék a kabinet és a szakszervezetek közötti párbe­széd. Abban az esetben, ha nem sikerül a kormánnyal haladást elérni, október 7-én a szakszer­vezetek közgyűlésén további lé­pésekről döntenek, Saktor nem zárta ki az általános sztrájk lehe­tőségét és az időelőtti választáso­kat sem. A kabinet által múlt hé­ten jóváhagyott szociális biztosí­tásról szóló törvényt a szakszer­vezetek szociális szempontból igazságtalannak tartják, és ezért kérni fogják az államfőt, hogy ne írja alá. Ezzel párhuzamosan kí­sérletet tesznek a képviselők meggyőzésére, hogy belássák: az elfogadott törvény számos he­lyen módosításra szórni. A szak- szervezetek nem értenek egyet a nyugdíjkorhatár gyors ütemű növelésével sem. Pavol Prokopovic közlekedésügyi mi­niszter, a háromoldalú egyezte­tés jelenlegi elnöke, merevséggel vádolja a szakszervezeteket. Az­zal érvelt, hogy a kabinet már teljesítette néhány követelésü­ket. A háromoldalú tárgyalások­ra számos esetben kompromisz- szumos javaslatokkal érkeztek. A szakszervezetek viszont mereven elutasították a kormány enged­ményeit. A kabinet 2004. január elsejétől hajlandó megemelni a minimálbért az idei éves átlagbér 50 százalékára (ez 6750 koroná­nak felel meg a szerző megj.). A szakszervezetek követelései értel­mében további módosításról is hajlandó tárgyalni. A szakszerve­zetek viszont már október elsejé­től szeretnék a minimálbér 6760 koronára történő módosítását és ragaszkodnak ahhoz, hogy 2004. január elsejétől a minimál­bér elérje az átlagkereset 55-60 Százalékát. Oravetz Ferenc Mikulás Dzurinda kor­mányfő védelmi miniszteré­nek menesztését először a Ján Mojzis-ügyben tanúsított magatartásával magyarázta. A későbbiek folyamán Dzurinda megemlítette, hogy nyugtalanították őt bizonyos újsághirdetések, amelyek a Védelmi Minisztérium egyik nagy pályázatáról szóltak. Az újsághirdetés leközlése Pavol Varga nevéhez fűződik, aki magának tulajdonítja az SDKÚ választási győzelmét. A beszerzett logisztikai informá­ciós rendszerrel kapcsolatban sejtetni engedte, hogy a Védel­mi Minisztérium a kelleténél 130 millió koronával többet fi­zetett. A május 21-én feladott újsághirdetésben közvetve be­határolta azokat a személye­ket, akik érdekeltek voltak a pályázat elnyerésében. Miku­lás Dzurinda néhány hónap el­teltével kezdett az „államelle­nes csoportról” beszélni, amelynek különböző botrá­nyok révén érdekében állt az állam és az SDKÚ lejáratása. Dzurindának az államellenes csoportról tett kijelentése után néhány nappal, Pavol Varga ismét megjelentetett egy rövid­hírt, amelyben utalt az ő és Dzurinda csoportjának megle­pő hasonlóságára. A Védelmi Minisztérium pá­lyázatával szemben a kor­mányfőnek voltak bizonyos fenntartásai és ezeket nyáron Ivan Simkonak állítólag szóvá is tette. Az akkori védelmi mi­niszter azonban leszerelte Dzurinda aggályait. Azzal nyugtatta meg a kormányfőt, hogy a tender kimenetelét rá­hagyta a pályázat elbírálásá­val megbízott bizottságra és a Közbeszerzési Hivatal munka­társaira. A Közbeszerzési Hi­vatal az első pályázatot vissza­adta, második nekifutásra vi­szont jóváhagyta. Ivan Simko elismerte, hogy egy alkalommal Dzurinda szóba hoz­ta a pályázatot. „A szakértői cso­portok véleménye alapján nem láttam rá okot arra, hogy beavat­kozzak a pályázat menetébe.” Dzurinda állítása szerint Juraj Liska az új védelmi mi­niszter ki fogja vizsgálni mind az újságcikkel, mind a pályá­zattal kapcsolatos ügyet. Oravetz Ferenc Nem kér kártérítést az államfő Csoportelmélet Rudolf Schuster államfő lemondott a 450 ezer koro­nás kártérítésről, amelyet két pozsonyi kórháztól kö­vetelt, mert 2000-ben félre­kezelték őt. A hírt hétfőn a TASR hír- ügynökség munkatársának mondta el Ján Füle a köztár­sasági elnök szóvivője. Az ál­lamfő szándéka, hogy békés úton megegyezzen a két po­zsonyi kórházzal. Azzal, hogy lemondott a 450 ezer korona kártérítésről meg­tette az első lépést a peres ügy békés rendezése felé. Füle sze­rint a kormányfő csupán azt szeretné, ha a kórházi kezelése az igazságnak megfelelő meg­világításba kerülne. Egy orvosi csoport szerint - amelyet Viliam Fischer szívse­bész vezetett - Rudolf Schuster 2000-es kórházi kezelése során egészségkárosodást szenve­dett, sőt az élete is veszélyben forgott. Rudolf Schuster 2000. Rudolf Schuster június 14-én került a Belügy­minisztérium kórházába, majd pár nap múlva egy másik po­zsonyi kórházba vitték. Mivel komplikációk léptek fel, június 28-án az ausztriai Insbruckba szállították, és az ottani orvo­sok mentették meg az életét. O.F. Pavol Varga megjelente­tett egy újsághirdetést, amelyben gazdasági érde­kekkel összefonódó szemé­lyeket említ. Többek között egy vállalati igazgatót, a kereskedelmi ka­mara egyik elnökét és három magas beosztású állami hiva­talnokot. A csoport tagjainak érdekében állt egy, a védelmi minisztérium által kiírt pályázat manipulálása. Egyelőre nem világos, hogy Varga csapata azonos-e a kormányfő által emlegetett csoporttal, de né­hány név mindkét formáció­ban azonosnak tűnik. Sajtó ér­tesülések szerint Mikulás Dzurinda az ügyészségen tett tanúvallomásában Ján Mojzist a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBÚ) igazgatóját és Milos Ziak vállalkozót említette. Var­ga a Sme munkatársának ezzel kapcsolatban nem volt hajlan­dó bővebb információval szol­gálni. Csupán feltételezni lehet, hogy Milos Ziakkal kapcsolat­ban az Izraeli Kereskedelmi Ka­mara elnökére gondolt. A ma­gas beosztású állami hivatalno­kok között lehetett a Védelmi Minisztérium és a Közbeszerzé­si Hivatal egy-egy munkatársa és valószínűleg Ján Mojzis (a Nemzetbiztonsági Hivatalnak kellett a pályázatot elbírálnia). Robert Kalinák ellenzéki kép­viselő a Dzurinda-csoportról, SDKÚ forrásra hivatkozva, kö­zölt egy listát. Kalinák listáján Mojzison és Ziakon kívül Peter Lukes vállalkozó is szerepelt. Lukesnek van egy cége, amely az ominózus pályázatot nyert lBM-nek már volt egyszer be­szállítója. Milos Ziak és Peter Lukes barátok, Ziak ráadásul is­meri Ján Mojzist. (a Sme alapján) Lapszemle Újabb vita az EU alkot­mány körül A Frankfurter Allgemeine Zei­tung és az osztrák Die Presse címlapon számolt be az Európai Unió legfrissebb információiról. Az EU alkotmány finisében ugyanis éles vita robbant ki a tagállamok között a brüsszeli ha­talommegosztás tekintetében. A hétfői külügyminiszteri találko­zón Ausztria követelte, hogy a jövőben is minden ország ren­delkezzen Brüsszelben egy sza­vazásra jogosult biztossal, vala­mint kinyilvánította, hogy Bécs nem örülne az EU-elnök na­gyobb hatalmának sem. A csatlakozó országok közül a lengyelek ragaszkodnak hozzá, hogy az alkotmány preambu- lumában benne legyen az Isten­re való hivatkozás is. Gondolko­dik ezen még Finnország és Ma­gyarország is. A nagyobb álla­mok például Németország, Franciaország és Olaszország el­lenben nem akarják a korábbi francia köztársasági elnök, Valéry Giscard d'Estaing által az alkotmány szövegezéséről veze­tett konvent határozatát felolda­ni. Joschka Fischer, német kül­ügyminiszter szerint a változta­tásokhoz egy újabb konszenzus­ra lenne szükség, hiszen a közös megegyezés alapvetően fontos. A miniszterek hivatalosan be­harangozták az alkotmány ta­nácskozásának végső időpont­ját. A külügyminiszterek nagy többsége elfogadta, hogy az olasz Európai Uniós tanácsel­nökség a december 12-13-i csúcstalálkozóig a tárgyalást a legfelső szinten lezárják, és az EÚ-diplomatáknak továbbítsák. Az Uniós tagországok állam- il­letve kormányfői a héten, szombaton kezdik az úgyneve­zett kormányzati konferenciát az alkotmánymódosításról. Az új szöveg feloldja a Nizzai szer­ződében foglaltakat, és célja a 25 vagy még több tagállammal rendelkező Uniónak egy prakti­kus munkamenetet biztosítson. Áramkimaradás Német­országban is előfordulhat Németországban a nagy áram- szolgáltató vállalatok és a kor­mány garantálják az áramellátás szünetmentességét. A szakembe­rek azonban kételkednek ebben. Az olaszországi nagy áramkima­radás után a német energiater­melők szakemberei közzétették, hogy egy hasonló katasztrófa Né­metországban nem fordulhat elő. Az olasz csapás okát, mely 57 millió embernél több órás áram­szünetet idézett elő, még most is folyamatosan kutatják. Ez alap­ján feltételezi a német szövetségi kormány, hogy nem egyszerűen „baleset" történt. A közelmúltban több ország­ban (Olaszország, Nagy-Britan- nia, a skandináv államok és Észak-Amerika) történt áramki­maradások miatt vizsgálják a né­met szakértők, hogy lehetséges-e az Interneten keresztül az áram­ellátás megbénítása, tehát elkép- zelhető-e egy ilyen jellegű terror- támadás. Az RWE hálózatkezelő rendszer vezetője, Joachim Vanzetta úgy nyilatkozott. Né­metország nem tekinthető éppen a „boldogság szigetének", tehát az áramellátás biztosítását igenis fenyegetheti veszély náluk is. A Kölni Egyetem Energiagazdasági Intézetének szóvivője is azon a véleményen van, hogy teljesen nem zárható ki egy ilyen eset előfordulása. Ugyanakkor mivel az energiaiparban a számítógép vezérlése alapvetően a világhá­lótól elkülönítve üzemel, valószí­nűleg nem hozható a két dolog összefüggésbe - nyilatkozta a há­lózatkezelő szövetség (VDN) üz­letvezetője. K H.

Next

/
Thumbnails
Contents