Hídlap, 2003. augusztus-december (1. évfolyam, 1-82. szám)
2003-10-01 / 22. szám
JOBB PART 2003. október 1., szerda _____3l Bi ztonságos a közlekedés? Esztergom belvárosa Magyarország egyik legszennyezettebb városrésze, köszönhetően a belvároson napközben keresztülhaladó autósforgalomnak. A zsúfoltságnak köszönhető szmogon kívül a gyalog közlekedőkre leselkedő további veszély, hogy az autósok nem veszik figyelembe a gyalogosokat és kerékpárosokat. A tegnap Esztergom-kertvárosban a gyalogátkelőn elgázolt asszonyéhoz hasonló balesetek bármikor megtörténhetnek az autósok figyelmetlensége és türelmetlensége miatt. A járókelőket arról kérdeztük, hogy mennyire tartják biztonságosnak a gyalogos közlekedést, és nem félnek-e lelépni a zebrára a belvárosi forgalomban. Kriszta (tanító) Nem tartom túl biztonságosnak az esztergomi közlekedést. Van hogy húsz percet kell várni a zebránál, hogy átmehessen az ember. A másik égető dolog, hogy a kis Duna sétányt végre át kéne adni a kismamáknak, nyugdíjasoknak, nem pedig a száguldozó autósoknak, motorosoknak. Ági (tanuló) Én simám lelépek bárhol a járdáról, természetesen ha már körülnéztem. Az esztergomi közlekedést én sem tartom biztonságosnak, de ez nem befolyásol abban, hogy bárhol átmenjek. Az autósok van hogy 120 km/h-s sebességgel száguldoznak a városban, ami sok embert megrémít. Eszter (tanuló) Nincsenek biztonságban az emberek, a közlekedés a városban rengeteg veszélyt hordoz magában. Az iskolások vannak a legnehezebb helyzetben, mert olyan helyen nincsenek zebrák, ahol elengedhetetlen lenne. Például a fürdőszállónál is ilyen a helyzet, ott néha fejetlenül rohannak az úton. Mihály (nyugdíjas) Nem biztonságos, a zebráról lelépni életveszélyes. Nagy meglepetésnek számít, ha tízből egy autós megáll a zebránál. Van egy nagyon jó barátom, aki külföldről szokott hozzám jönni, vele szoktam autózni, és ő mindig megáit. Meg is szoktak lepődni az emberek, pedig ebben semmi furcsa nincs. MDF: a kormány az önkormányzatok ellen Központban a kistérségek Gémesi György MDF-es képviselő szerint a 2004-es költségvetési tervezet azt mutatja, hogy folytatódik a kormány önkormányzat-ellenes, azok ellehetetlenítésére irányuló finanszírozási politikája. Az előző kormány a 2001 és 2002. évi költségvetésben látható jelét adta annak, hogy fontosak számára az önkormányzatok - mondta az MDF- es honatya kedden a parlamentben, napirend előtti felszólalásában. A képviselő elmondta, hogy ebben az évben közel 100 milliárd forinttal kevesebbet kaptak az önkormányzatok, aminek oka, hogy a kormány a közalkalmazotti bérnövekmény egy részét az önkormányzatokra terhelte. „A 2002-es önkormányzati választások után joggal reménykedhettek az önkormányzatok abban, hogy folytatódik az önkormányzatok helyzetének javítása, hiszen az MSZP választási ígéreteiben egyértelműen kifejezte, hogy több pénzt kíván adni az önkormányzatoknak.” - mondta. „Ennek eredményeként az idén az önkormányzatok vagyoneladásra, hitelfelvételre, működésük feladatellátást veszélyeztető visszafogására kényszerültek.” tette hozzá Gémesi György. Pál Tibor, a Belügyminisztérium politikai államtitkára válaszában kiemelte, hogy az elmúlt 13 évben egyik kormánynak sem sikerült a koncepcionális problémákat megoldania. Hozzátette: nem sikerült meghatározni azt sem, hogy mi az önkormányzatok törvényileg előírt feladata. A jövő évi költségvetésben a cél- és címzett támogatások 8 milliárd forinttal emelkednek meg az előző évhez képest - mondta. Szita Károly véleménye szerint a kormány jövőre is folytatni kívánja azt a gyakorlatot, hogy az önkormányzatok szabadon felhasználható forrásaira ráteszi a kezét. Az önkormányzatok igényeihez képest a kabinet 150 milliárd forinttal kevesebbet kíván biztosítani 2004-ben a településeknek -közölte a Fidesz önkormányzati tagozatának elnöke. váczy A Miniszterelnöki Hivatal és a Belügyminisztérium várhatóan közösen rendelkezik azzal a közel 10 milliárd forinttal, amely többek között a kistérségi intézményi hálózat kiépítését segíti, hangzott el Nagy Sándor, a MÉH területfejlesztési politikai államtitkár tegnap délutáni sajtótájékoztatóján. Nagy Sándor elmondása alapján a fenti pénz a következő célokat szolgálja: A kistérségi társulások létrejöttének átfogó ösztönzését, hiszen az Alkotmány és az önkormányzati törvény biztosítja a szabad társulás jogát. Továbbá, a kistérségi területfejlesztési intézmény- rendszer kiépítését, melynek feladata a szakmai kapacitás és a szakembergárda erősítése, a kistérségi fejlesztési koncepciók kidolgozása' és az Uniós pályázatok előkészítése. Az államtitkár leszögezte, hogy ezzel megteremtik az EU-támogatások fogadásának szakmai és infrastrukturális feltételeit. Fontos, hogy a kistérségi intézményrendszer kiépítése nem a bürokrácia növelését jelenti, hanem a kistérségeket hozzásegíti minél több projekt feltárásához, hiszen az EU csak konkrét projektekre ad pénzt. A területfejlesztési törvény- módosítás kapcsán megjegyezte, hogy az intézményfejlesztést a költségvetési törvényben kell szabályozni. A fent említett 10 milliárd forint ugyanis kizárólag kistérségi fejlesztéseket szolgál. A területfejlesztés intézményrendszere megújulásának célja, hogy olyan régiók jöhes- j senek létre, amelyek 2007-től | önállóan vehetnek részt az EU- j támogatások lehívásában. Nagy Sándor kijelentette, hogy elkészült a kistérségek lehatárolásáról szóló kormány- rendelet. A tervek szerint 17 új kistérség jön létre, ezzel számuk 150-ről 167-re emelkedik. Ösz- szesen 284 település kerül átsorolásra. 9 megyében kerül sor változásra, a legtöbb új kistérség (4) pedig Borsod Abaúj Zemplén megyében jön létre. Epress József Politikai közhangulat a Medián felmérése alapján A Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet 2003. szeptember 12-e és 16-a között, az ország közel 100 településén véletlenszerűen kiválasztott 1200 felnőtt állampolgár személyes megkérdezésével készített felmérése a következőket mutatja a politikai közhangulatról. Szeptemberre ismét szorosabb lett a verseny a Fidesz- MPSZ és az MSZP között, bár a választani tudó "biztos" szavazók körében továbbra is az ellenzéki párt vezet. Változásról azonban valójában nem beszélhetünk: az augusztusról szeptemberre bekövetkezett elmozdulások a statisztikai hibahatáron belül maradtak. Ez igaz az SZDSZ-re nézve is, bár lélektanilag nyilván nem mindegy, hogy a párt átlépi-e az 5 százalékos parlamenti küszöböt (mint a múlt hónapban), vagy alatta marad (mint most). A politikusok népszerűségi listájának élmezőnyében is kevés volt a számottevő változás. Csehák Judit népszerűségének nem tett jót az, hogy lemondott az egészségügyi és szociális miniszteri posztról: 4 százalékpontot veszített, és így beérte Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetője és Lamperth Mónika belügyminiszter is. A költség- vetési vita idején László Csaba pénzügyminiszter az év eleje óta 17 százalékpontnyi veszteséget könyvelhetett el. Persze a jelenlegi 34 pontos indexével még mindig felülmúlja a nem túl közkedvelt pénzügyminiszterek között is negatív rekorder Bokros Lajost, akinél 1995 őszén 9 pontot mutatott ki a Medián. Medgyessy Péter görbéje is tovább romló tendenciát mutat. Az előző hónaphoz képest legnagyobb pozitív változás Szili Katalin esetében következett be - a házelnök ezzel a negyedik legkedveltebb politikus, az MSZP-s vezetők közül pedig egyértelműen a legkedveltebb. E hónapban nem romlott tovább a kormány megítélése, de megszilárdult a kabinet teljesítményét gyengének vagy nagyon gyengének tartók többsége. A közhangulat romlása folyamatos, hiszen továbbra is statisztikailag számottevő mértékben nőtt azok aránya, akik szerint az országban „rossz irányba mennek a dolgok”. Forrás: Medián e. p. MAGYARORSZÁG Bársony András a kettős állampolgárságról A Külügyminisztérium politikai államtitkára kijelentette, hogy a kettős állampolgárság hazánkban élő jogintézmény. Bársony András véleménye szerint a vonatkozó törvények megváltoztatása nem népszavazási ügy, sokkal inkább kéne a Parlament hatáskörében hagyni. Mindezek mellett, amennyiben az Országos Választási Bizottság úgy dönt, akkor lebonyolítják a népszavazást, de a referendum végeredménye a legszélsőségesebb esetben is csak a törvény módosítására kötelezheti a honatyákat. A Hír TV műsorában nyilatkozva a szocialista politikus kifejtette, hogy a kormány akkor fogja napirendre tűzni a kettős állampolgárság ügyét, ha olyan javaslat kerül elé, ami nem ütközik törvényi akadályokba. Az eddig érkezett beadványokra - Bársony szerint - ez nem jellemző. A szaktárca képviselője (több nemzetközi jogászprofesszor korábbi állításának ellentmondva) a nemzetközi jog paragrafusaiba ütközőnek tartja a vajdasági magyarok kérését a kettős állampolgárságról. Fritz Tamás: Jöjjenek az előrehozott választások Fritz Tamás politológus, több közelmúltbeli megnyilatkozásában is síkra szállt az előrehozott választások jövő évi megrendezése mellett. Az elemző szerint jelenleg hazánkban a demokrácia közvetlen veszélyben van, a kormányzás kikerült a normális kerékvágásból. Az új, utcai, útszéli politizálást a politikai ellentáborok mindennapi ütközetei jellemzik, melyek tovább „erjesztik” a jelenleg tapasztalható gazdasági és közéleti válságot. „Nem működnek jól a dolgok” - fejezte ki tömören véleményét Fritz a közállapotokról - „a jelenlegi kormány a kormányzásképtelenség határán van." A politológus szerint az emberek jövőbe vetett hitének megroppanásáról tanúskodnak a közvélemény-kutatások. Egy ilyen helyzetben szerinte csak az új választások segíthetnek, amit Fritz összekötne az európai parlamenti választásokkal 2004. júniusában. Hajdú István az új médiatörvényről: Lehet ORTT nélkül is? A napokban elkészült az új médiatörvény koncepciójának munkaanyaga, melynek egyes elemeit az ORTT elnöke meglepődéssel vette tudomásul. A javaslat szerint nincs szükség ORTT-re. helyette összetettebb rendszer jönne létre, három különböző média-felügyelettel. A Hír TV-nek nyilatkozva a testület elnöke a beadványt néhány szakember előzetes (erősen vitatható) elképzelésének tartja, így messzemenő következtetéseket nem kívánt levonni belőle. Szerinte a médiatörvény minden állampolgárt érint, így annak újrafogalmazása csak nagyon komoly társadalmi támogatottsággal lehetséges. Hajdú interjújában elismerte, hogy a vonatkozó törvény átalakításra szorul, ám a hét éve működő ORTT intézményének kiiktatását elhibázott gondolatnak tartja. Vannak a felügyeletnek hibái, de például a reklámszabályozásra, a gyermekek és fiatalok védelmére, valamint a tulajdonosi szerkezetre vonatkozó kötelmei sikeresnek bizonyultak az alkalmazás során. Javító szándékú elképzelései az ORTT-nek is vannak a testület átalakításával kapcsolatban, érdemes lenne e kérdésben egyeztetniük az illetékeseknek. Hajdú szerint a benyújtott, új média-koncepcióban szereplő politikamentes média eleve megvalósíthatatlan felvetés, erre nem lehet építeni az új törvényi szabályozást. A Vértesi Erőművet is eladták A Magyar Nemzet információi szerint, valamivel több mint há- rommilliárd forintért vette meg a közelmúltban a Vértesi Erőmű Rt.-t a Vértesi Energia Befektetési és Fejlesztő Kft. Az új tulajdonos vállalta, hogy 2014-ig működteti az erőművet, a szükséges fejlesztések végrehajtásával. Az adásvételi szerződés végleges aláírása 2003. októberében valósulhat meg, amennyiben valamennyi volt tulajdonos áldását adja a kontraktusra. A lap szerint kétszeri sikertelen pályáztatás után tárgyalásos eljárással értékesítette az APV Rt. a tulajdonában lévő, valamint az MVM Rt., és a KVI által birtokolt részvényeket. Az értékpapírok 15%-át kedvezményes feltételekkel a társaság munkavállalói kaphatják - tájékoztatott a napilap. K.Á. A költségvetésről dönt a kormány A jövő évi költségvetésről döntött tegnapi ülésén a kormány, így a pénzügyminiszter a törvényes határidőt betartva az ülést követően átadhatja a javaslatot az Országgyűlés elnökének A kabinet - mely Medgyessy Péter miniszterelnök külföldi tárgyalásai miatt kivételesen kedden tartotta ülését - várhatóan elfogadta az elektronikus hírközlésről szóló törvénytervezetet. A kormány a tervek szerint megtárgyalta és elfogadta a szakképzési hozzájárulásról szóló törvénytervezetet, illetve döntött a postai szolgáltatásokról szóló törvényjavaslatról is. Az Országgyűlés tegnap megkezdte az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításának általános vitáját, melyet a fogyasztói árkiegészítésről szóló törvényjavaslattal együttesen tárgyalnak. A képviselők megvitatták az Országos Rádió és Televízió Testület 2002. évi, valamint a Közbeszerzések Tanácsa 2001. évi tevékenységéről szóló beszámolót. váczy
