Hídlap, 2003. augusztus-december (1. évfolyam, 1-82. szám)

2003-09-27 / 20. szám

JOBB PART 2003. szeptember 27, szombat _____3l Hí ddal könnyebb? Két éve, hogy Párkány és Esztergom között felépült a Mária Valéria híd. Arról kérdeztük a különböző korosztályú párkányi és esztergomi embereket, hogy mi a véleményük arról, hogy a híd felépültével szinte összenőtt a két város. Mária (vállalkozó) A két táros szempontjából nagyon jó, hogy annak idején megépült a Mária Valéria híd. Sokan látogatnak át Eszter­gomba és ez igaz visszafelé is. Párkányból főleg a piacra járnak, a munkalehetőség is sokkal több, az esztergomi fi­atalok, pedig az olcsóbb szó­rakozás miatt választják Szlovákiát. Az Európai Unió szempontjából is fontos. (nyugdíjas) Nagyon fontos dolognak tar­tottam akkor is és most is. A kapcsolattartás, a rokoni szá­lak ápolása könnyebben meg­oldható. Nemcsak ezek szá­mítanak, hanem a látvány is. Gyönyörű a híd és még szebb a Bazilika látképe Párkány­ból. Nem járok sokat Pár­kányba, de mikor megépült a híd átmentem én is. Annamária (tanító) Pozitív a véleményem a híd­ról. Sokkal több a lehetőség, sokkal jobb lett a két táros közti viszony. Én -nyáron imádok Esztergomba láto­gatni, mikor rengeteg ren­dezvényt és szórakozási le­hetőséget találni. A Várszín­ház előadásait is figyelem­mel kíséem. Gergely és Tamás (diákok) Mi is szoktunk járni a két éve megépített hídon Esztergom­ba, ha van rá lehetőség. Sok előnye van a hídnak, például nem kell komppal járni, gyor­sabb a közlekedés. Majd, ha Esztergomba fogok járni gim­náziumba, pár perc alatt át­érek és a lényeg, hogy az anyanyelvemen tanulhatok. Szeretem a mozit és a rendez­vényeket is. Nincs megfelelő tájékoztatás EU-ügyben Nincs négypárti egyezte­tés a kissebségek jogairól, a készülő Uniós alkotmány szerződésben, jelentette ki Szájer József. „Az elmúlt másfél év alatt az Európai Konvent munkájában résztvevő négy parlamenti párt képviselői között jó együttmű­ködés alakult ki” - szögezet le Szájer József (Fidesz MPSZ) az Európai Integrációs Kabinet vezetője. Elmondása szerint, meglepetéssel értesült a sajtó­ból, arról, hogy Jacques Chirac francia köztársasági el­nök szeptember 16-án meg­kapta a párizsi magyar nagy­követ által, Medgyessy Péter szövegjavaslatait, melyek a kissebségek jogaira vonatkoz­nak az Európai Unió készülő alkotmányos szerződésben. A javaslat tartalmának kialakítá­sát nem előzte meg négypárti konzultáció, holott Kovács László külügyminiszter arra az Európai Uniós Nagybizottság, június 27-i ülésén, ígéretet tett. Sajnálattal állapítja meg, hogy a parlamenti pártok semmi­lyen tájékoztatást nem kapnak a kormánytól a kormányközi konferencián képviselendő magyar álláspontokról, pedig ezek nagyon fontos össznemzeti kérdéseket érinte­nek. A politikus kijelentette, hogy még nem kapott választ a miniszterelnökhöz írt július Elkészült az új médiatörvény vitaanyaga A vitaanyag egyebek mel­lett, a közszolgálatiság és a felügyeleti rendszer, a keres­kedelmi média, a reklámozás, a vezetékes műsorelosztás, a eresztulajdonlás, valamint a digitális televíziózás kérdései­vel foglalkozik. - derült ki Gálik Mihály professzor, Hor- vát János médiaszakértő, és Szente Péter, a BBC magyar osztályának egykori vezetője, - az új médiatörvény koncep­ciójának megalkotói - péntek délelőtti sajtótájékoztatóján, a Közgazdaságtudományi Egyetemen A médiatörvény, születésétől kezdve, a viták kereszttüzében áll. Megalkotása óta eltelt évek technológiai változásai miatt és az összegyűlt tapasztalatok alapján felmerült egy új média- törvény megalkotásának igé­nye. A Miniszterelnöki Hivatal javaslatára a szerzők a munka­anyagot nyilvános szakmai vitá­ra bocsátják, majd a jövő év elején megkezdődhet az új mé­diatörvény koncepciójáról a parlamenti pártok közötti egyeztetés. A vitaanyag szerzői olyan tör­vény kialakítására tettek javasla­tokat, amely megteremti a pár­tatlan közszolgálati működést biztosító mechanizmusokat, megrendelő-szolgáltató viszonyt alakít ki a társadalom és a köz- szolgálati intézmények között. A pártok által delegált kuratóriumi rendszer megszüntetésével, nor­matív finanszírozással a politiká­tól független felügyeleti struktú­ra kialakítása a fontos. A szerzők kihagsújozták annak fontossá­gát, hogy az új médiatörvény­nek meg kell teremtenie a racio­nális működés, a közpénzek ész­szerű és ellenőrzött felhasználá­sának garanciáit, segítse a ke­reskedelmi média biztonságos és jövedelmező működését, va­lamint szabályozza a digitális technológia és az intermediális felhasználás korszakába való át­menetet. Epress József Szabályozzák az orvosi vizsgálatok idejét? A minőségi betegellátás, továbbá a járóbeteg-ellá­tás szakmai biztonságának fokozása és a szakellátás színvonalának emelése ér­dekében az egészségügyi minisztérium meg kívánja határozni az egészségügyi ellátásokra fordított mini­mális időt. Legalább öt percet kell szán­nia a jövőben az orvosnak egy kontrollvizsgálatra, 8 percet egy infúzió beadására és 13 percet egy nőgyógyászati szűrővizsgá­latra. A vizsgálatokra fordított minimális időt az egészségügyi tárca határozza meg a minőségi betegellátás megteremtése, va­lamint az intézmények elszá­molási visszaéléseinek meg­szüntetése érdekében. Az orvo­si tevékenységek minimális ide­jének meghatározására azért került sor, mert a szolgáltatók által jelentett teljesítmények alapján számított egy betegre eső ellátási idő sok esetben olyan alacsonynak bizonyult, ami már veszélyezteti a bizton­ságos és minőségi betegellá­tást, ill. kétségeket támaszt, hogy egyáltalán elvégezték-e a jelentett eljárásokat - áll a mi­nisztérium tájékoztatójában. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár a továbbiakban foko­zottan ellenőrzi azokat az intéz­ményeket, amelyek kapacitásu­kat (felszereltség, rendelési idő) figyelembe véve rendszeresen több teljesítményt számolnak el, mint ahogy az a minimális idők által kiszámolható. A listát Miniszteri Tájékoztató formá­jában fogják közzétenni, jelen­leg egy egyeztetésre váró vál­tozat olvasható a minisztérium honlapján. váczy 10-i levelére, amelyben négy pontba foglalta azokat a szem­pontokat amikért a kormány­nak küzdenie kell a Konvent- ben. Tehát: minden országnak legyen azonos és teljes jogú biztosa az Európai bizottság­ban. A nagyobb országok ér­dekeit megjelenítő Európai Ta­nácsnak ne legyen állandó el­nöke, maradjon meg az eddigi rotációs rendszer. A szövetség­ben legyen utalás a közös eu­rópai zsidó-keresztény örök­ségre. Valamint, a kissebségi jogok határozottabban jelenje­nek meg az Alkotmányos Szer­ződés Szövegében. Epress József A Fidesz kifogásolja a NAT 2003-at Ne kísérletezzenek a gyereke­inken! címmel tartott sajtótájé­koztatót Pokorni Zoltán. A Fi­desz felszólítja az oktatási mi­nisztériumot, hogy vonja vissza a Nemzeti Alaptanterv terveze­tét. A módosított dokumentum benyújtása előtt pedig érdem­ben végezze el, és hozza nyilvá­nosságra az eredeti Nemzeti Alaptanterv, valamint a keret- tantervek bevezetésére vonat­kozó tudományos kutatások és vizsgálatok eredményeit. Pokorni Zoltán úgy véli: Mivel a NAT 2003-t a szünidő kezdete után hozták nyilvánosságra, ér­demi szakmai vitákra nem volt lehetőség. Az eljárást az Orszá­gos Köznevelési Tanács is kifo­gásolta. Magyar Bálint oktatási miniszter ugyanakkor arra em­lékeztetett, hogy a tanácsnak vétó joga van, amelyet az új kormány állított vissza. A na­pokban 10 tekintélyes közokta­tási szervezet közös nyilatkozat­ban kérte, hogy az Oktatási Mi­nisztérium ne zárja le a NAT 2003 érdemben el sem kezdő­dött vitáját. váczy MAGYARORSZÁG Markó a bukaresti megállapodásról: se nem siker, se nem kudarc Eredményként értékelte az RMDSZ elnöke a kedvezménytör­vény alkalmazásáról szóló, Medgyessy-Nastase paktumot. Markó Béla az MTV Napkeltéjének pénteken adott interjújában kijelentet­te, hogy sem a siker, sem a kudarc szó nem jellemzi megfelelően a megállapodás tényét. Le kellett végre zárni a kedvezménytörvény­ről folyó, két ország közti vitát, hogy a jogszabály akadálytalanul alkalmazható legyen Romániában. Markó megemlítette, hogy rég­óta várják már az erdélyiek a húszezer forintos támogatások meg­érkezését. ami a helyi viszonyok között nagy előrelépést jelent majd nekik. A magyarigazolványok küllemével kapcsolatban a pártelnök kifejtette, hogy a román aggályok nevetségesek. Nem másoknak kell megmondania - tette hozzá - hogy milyen legyen a dokumentum külseje. A Szent Korona előlapról való elhagyásáról eddig még nem született magyar döntés, és Markó szerint fölösle­ges is erről kétoldalú tárgyalásokat folytatni. Tulassay Tivadar: Orvoshiány van A SOTE 1. sz. gyermekklinikájának igazgatója szerint nem vonzó manapság az orvosi pálya. A Magyar Nemzetnek nyilatkozva az MTA levelező tagja a gyenge társadalmi megbecsültségnek tudja be az egyetemi felvételizők alacsony számát. Az orvosok a közal­kalmazotti bérskála legalján tanyáznak, ez pedig egzisztenciális szempontból komoly visszatartó erő a pályaválasztáskor. Tulassay a hálapénz létét is a rossz anyagi helyzettel magyarázza. „Mire egy orvos karriert csinál - szemléltette - közelít az ötvenhez”. Ugyanez egy jogász, vagy közgazdász esetén harminc éves korra már elér­hető. Az orvoshiány - a SOTE intézetét tíz éve vezető szakember szerint - már most érezhető, a radiológia, labordiagnosztika, pato­lógia mellett a gyerekgyógyászatban is, az uniós csatlakozás pedig (a külföldre vándorlás miatt) csak ronthat a helyzeten. A folyamat megfordításához társadalmi szemléletváltásra lenne szükség a szakma megbecsültségét illetően. Honi építésügy: a siker záloga az állandóság Fegyverneki Sándor helyettes államtitkár, az építésügy újonnan kinevezett vezetője szerint hivatalának hatékonysága elsősorban az ott dolgozóktól függ, de a sikeres működéshez kormányokon átíve­lő támogatás kell. A volt angyalföldi főépítész szerint az építésügyi hivatal közelmúltbeli felállításával a szakma lehetőséget kapott a megmérettetésre, sok esetben kevés anyagi befektetéssel is nagy eredményeket érhetnek el. A Népszabadságnak nyilatkozva, Fegyverneki megemlítette az uniós módszerek meghonosításában rejlő új lehetőségeket, valamint a rendeletek emberségessé tételé­nek szükségét. A hivatalvezető elismerte, hogy az említett reformok véghezvitele mellett sok automatizmus is jellemzi majd működésü­ket. Ezek oka, hogy a Széchenyi terv, a lakáshitel-támogatási rend­szer, valamint a nemrég jóváhagyott nemzeti lakásprogram irány­elvei határozzák meg alapvetően az építésügyi központ tevékeny­ségeit. Ez azonban rendjén van így - tette hozzá Fegyverneki - nem kell mindig változtatni. „Ha mindig újrakezdünk, sosem jutunk to­vább az alapozásnál”. Hamarosan eladják a Dunaferr-t is Október másodikáig jelentkezhetnek az érdeklődők az APV Rt. által kiírt privatizációs pályázatra, melynek célja a magyar acélipa­ri óriás eladása. A Napi Gazdaság információi szerint eddig né­gyen vették meg a tendercsomagot, annak ellenére, hogy koráb­ban tíz cég jelezte érdeklődését az ügylet iránt. A tervek szerint a vállalatot egy nagy, akár több acélipari társaságot is magába fog­laló konzorciumnak adnák el, amely hosszú távon is megfelelő vi­lágpiaci pozíciókat biztosítana a Dunaferr-nek. Az eddjg pályázók névsoráról az illetékesek nem adtak tájékoztatást. Érdekesség, hogy az eladásra váró részvénytársaság jelenleg stabil anyagi hely­zetben van, az év első nyolc hónapjának eredményei 2,8 milliárd forinttal felülmúlták a várakozásokat, új beruházások valósultak meg a cégnél, a hitelállomány pedig 60 milliárd forint alá csök­kent. Mindezek fényében elmondható, hogy a pályázat leendő győztese jó vásárt csinál a mostani Dunaferrel. Közép-dunai eurorégió: egy szupercsapat merész céljai Felső-Ausztria, Bécs, Burgenland, valamint Dél-Morvaország. Győr-Moson-Sopron megye és Nyugat-Szlovákia képviselői új „szuperrégió” megalakításáról állapodtak meg a közelmúltban. Az összefogás fő célkitűzései közé autópálya-építések, a vasúthálózat bővítése, valamint idegenforgalmi, vízi közlekedési és áramterme­lési együttműködések tartoznak, de szóba került kulturális kapcso­latok szorosabbra fűzése is. A Világgazdaság értesülései szerint a közel hatmilliós térség Közép-Európa egyik legfejlettebb része, ám a szoros együttműködés előnyösebb pozíciókat jelenthet mind­egyik résztvevő számára az uniós pénzek elosztásakor. Az ötlet ál­lítólag Ausztriából ered, és számos korábbi kétoldalú egyezmény kiterjesztését jelenti. A tagok - a hírek szerint - közös képviseleti iro­dát nyitnak Brüsszelben, közel a tűzhöz, és lesz egy helyi „főhadi­szállás” is valamelyik nagyvárosban. A határokon átívelő régiós együttműködésnek ellenzői is akadnak az EU-ban: különösen Nagy-Britannia és Franciaország személyében.

Next

/
Thumbnails
Contents