Hídlap, 2003. augusztus-december (1. évfolyam, 1-82. szám)

2003-09-27 / 20. szám

2003. szeptember 27, szombat

RÉGIÓ

Wálap

Castellarano, az olasz testvér

Két ország - egy régió

Párkány jelenleg három várossal tart fenn testvérvárosi kapcsolatot: Esztergommal,

Castellaranoval és Bruntállal. A közeljövőben várhatóan egy negyedik testvérrel is gazdagodik a város. Talán sokan azt gondolják, hogy Esztergom a legrégebbi közülük, pedig az első kapcsolat az olaszországi Castellaranoval alakult ki- Egy prágai összejövetel alkalmával, véletlenül kialakult személyes ismeretség az együttműködés alapja. A kilencvenes évek elején ennek köszönhetően valósultak meg az első, kölcsönös látogatások. A közel egyforma lakosságszámú Castellaranoval fenntartott kapcsolat legfőbb szála az évente ismétlődő sport- és kulturális rendezvények megszervezése. A kölcsönös találkozásokkor ének és tánc előadásokra, illetve labdajátékokra kerül sor. Ezek elsődleges célja, hogy kölcsönösen megismerkedjenek egymás kultúrájával, és tovább erősítsék a két város kötődését. Az önkormányzatok részéről tárgyalások folynak az ipari-gazdasági együttműködés kialakítása érdekében is, ami mindkét város előtt új lehetőségeket nyithatna.

Castellarano Bolognától körülbelül 60 kilométerre fekszik az Appenninek előhegyei között. A város 57 négyzetkilométeren terül el, amelynek nagy része dombos.

A település létezésének legrégebbi nyomai Krisztus előtt 2000- ből származnak. Akkoriban a lig- urok, az etruszkok, a gallok és a rómaiak éltek ezen a területen.

Castellarano 12 ezer lelket számláló város, amely a központi városrészen (Capoluogo) kívül hat kisebb részből áll. Minden városrész egykor különálló település volt, amelyek ennek megfelelően külön történettel, gazdasággal és nevezetességekkel rendelkeznek.

A város egészét tekintve a kulturális, történelmi és építészeti nevezetességek közül említésre méltó a Canossa család által 1000 körül építtetett várkastély (La Rocca), a középkori óratorony (La Torre dell'Orologio), és a kis kapu' (La Rocchetta). Ezeken kívül a város szépségét kiemeli még a román és reneszánsz stílusban épült Assuntai Szűz Mária temploma (Chiesa di Santa Maria Assunta), a Szent Kereszt templom (La chiesa di Santa Croce), valamint a várost átívelő utak a Via Gatti, Via del Monte és a Via Toschi.

Jelentős személyiségek neve fűződik a városhoz: mint például Bartolomeo Gatti, jogász, a Modenái Hercegség állami titkára és tanácsnoka Cardinale Toschi (1535-1620), bíboros, a szegények segítője; Lazzaro Spallanzani, híres biológus.

Iparát tekintve a legfontosabb a kerámiagyártás, amely a világ kerámia termékeinek 25 százalékát teszi ki. A város gazdasága is ezen alapszik. (kh.buk)

(folytatás az 1. oldalról) 1000-ben Istvánt itt koronázták királlyá, itt működik az ország pénzverdéje, és ekkor épül meg az esztergomi vár is. A XIII. század elején az ország központja Esztergom. A tatárjárás során a város mégis elveszítette országos vezető szerepét - IV Béla a székhelyét Budára helyezte át. 1304-ben Vencel cseh király kirabolta a várat csapataival. Az 1400-as és 1500-as években Esztergom az országos kultúrának egyik legfontosabb központja volt. Vitéz János, Mátyás király nevelője a régi székesegyház mellé könyvtárat, csillagvizsgálót építtetett. Bakócz Tamás érsek építteti a Bakócz-kápolnát. A török hódítás Esztergom pusztulását jelzi. Hat alkalommal ostromolják Esztergomot. A kipusztított területre új lakosság költözik.

Ekkor alakul ki a vidék újkori nemzetiségi képe. Az újjáépülő város 1725-ben visszakapja szabad királyi városi rangját. Megkezdik az új egyházi központ kiépítését. Künhel Pál. Pach János és Hild József tervei szerint. 1822-1869 között épült a Bazilika. 1856-os felszentelésére írta Liszt Ferenc az Esztergomi Misü című darabját. Esztergom fejlődése fokozatosan lassul, és a Bazilika építésének befejezésével szinte teljesen leáll.

A XX. század elejére Esztergom közigazgatási székhely. Jelentősen rontja a varos helyzetét. hogy 1920-tól a trianoni békeszerződés területrendezése miatt határvárossá válik, és 1944-től évtizedekig a múlt emlékét őrző Mária Valéria híd szétszakított pillérei jelképezik a magárahagyatottságot. Á. k.

Hídemberek

Esztergom a világörökség része? - Horváth István régésszel a városvédelemről

Horváth István: Esztergom újra fürdőváros lehet?

Dr. Horváth Istvánnal a Komárom - Esztergom Megyei Múzeumok és az esztergomi Balassa Bálint Múzeum igazgatójával - aki életművéért, kiemelkedő tudományos és iskolateremtő tevékenységéért augusztus

20-án megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjét - az érték- megőrzés lehetőségeiről beszélgetünk.

Az Ön életében jelentős szerepet játszott a Mária Valéria híd. A Hídünnep alkalmából megosztaná velünk emlékeit?

Családunk Érsekújvár környékéről származik. Apám Bénybe került kántortanítónak, ezért testvéreim még Bényben, én pedig 1940-ben, az esztergomi kórházban születtem, mert akkor már Párkányban laktunk. 1939-től a visszacsatolás után apám Esztergomban az Esztergom vármegyei Tanfelügyelőségen dolgozott. Naponta átkerékpározott a hídon, anővérem, pedig a Szatmári Irgalmas Nővérekhez járt át iskolába. Emlékszem, utolsó alkalommal már a katonaság őrizte a hidat, és csak gyalogosan lehetett átjönni Esztergomba, mert a hídon több akna és bomba által ütött lyuk éktelenkedett. A Párkányi lakásunk konyhaablakából a Bazilikára láttunk. A kertünkben éppen sárgabaracktól rogyadoztak a fák, amikor a cseh katonák kiraktak a házból, és 50 kilós csomaggal meg néhány bútorral a pontonhídon jöttünk át Esztergomba. Esténként még sokáig lejártunk a Duna-partra és ráhajolva a vízre beszélgettünk a túlsó parton maradt rokonokkal, barátokkal egészen 1949-ig, amíg ezt is meg nem tiltották. Aztán távcsövön keresztül néztük egymást még 1968-ban is a nagyanyámmal, aki a régi kertünk tövében állt.

Sokak szerint Esztergom egy szegletkő, amire építeni lehet, itt még a kődarabokban is érződik a hely szelleme. Ez vonzotta a régész pálya felé?

Talán nem véletlen, hogy a kutatási területem éppen a kö- zép-és törökkori Esztergom és

környékének régészeti emlékei, és hogy feleségnek is régészt választottam. De a történelmi ihle- tettség ellenére sem volt könnyű bejutnom az egyetemre. Mielőtt felvettek műszerész szakmát tanultam, és a helyi Műszeripari Műveknél dolgoztam 1961-ig.

A régi kövekkel már a túloldalon is találkoztam. Gyerekkoromban a bényi sáncok oldalában szánkóztunk, a Kárpát-medence legnagyobb Árpád-kori földvárán, amelyet valószínűleg Géza fejedelem építtetett, és István királynak a fejedelemmé avatása is ott történhetett. Mindezt apám egyik tanítványa Csókás Feri bácsi, a bényi lokál- patrióta egy népszínműben is megörökítette. A millennium alkalmából Pásztó András esztergomi ferences gimnáziumi tanár segítségével előadták, és a Duna Televízió jóvoltából sokan láthatták is. Bényben ebben a tősgyökeres magyar faluban egy Árpád-kori körkápolna és egy román stílusú kéttornyú templom is megmaradt. A templom orgonáján, ami a háború végén pusztult el, még apám is orgonáit. A két világháború között édesapám Bényben

80 tagú énekkart és híressé vált táncegyüttest szervezett a "Gyöngyösbokréta" mozgalom keretében.

Az áttelepülésünk évében itt Esztergomban három helyen is laktunk. 1946. október 11-én költöztünk be a vízivárosi Katona József utcai házba, és azóta ez az otthonunk. Az udvarunkban egy török rondella van, a középkori városfal pedig a mi kerítésünk. A házunkról régészeti kutatások során derítettem ki, hogy eredetileg a budai Rusztem pasa fürdője volt, a pincénkben még ma is megtalálható egy nyolcszögletű fürdőmedence.

"Lux Pannóniáé" - Esztergom az ezeréves kulturális metropolis - rímmel konferenciát szervezett

2000-ben, melynek előadásait tanulmánykötetben is kiadták. Ebből is kiderül, hogy a középkori Esztergom európai jelentőséggel bírt. Hogyan kaphatná vissza Esztergom régi "fényéi'?

Az esztergomi Várhegy a világörökség előjegyzési listáján rajta van. Én úgy gondolom tíz éven belül, nemcsak a magyar, hanem a világ legértékesebb helyei között fogják emlegetni Esztergomot. A Várhegy nemzeti

kulturális örökségünk, a legősibb magyar kultúrhely, az ország történelmének kulcsa, sorsának meghatározója. Itt született István, itt koronázták királlyá, itt alapította az államot és az egyházat, innen kormányozta az országot. Ezeréves érseki székhely, a magyar katolikus egyház központja. A legjelentősebb régészeti feltárásaim itt történtek. Ennek során találtuk meg Géza fejedelem első várának maradványait.

III. Béla palotájának pontos alaprajzát, kiterjedését, elrendezését sikerült meghatározni - ennek alapján készítettem el a palota elméleti rekonstrukciós rajzát. Vitéz János érseksége idején Esztergom a magyar reneszánsz fellegvára lett. Az érsek könyvtára, csillagvizsgálója, késő gótikus pompás palotája európai jelentőségű. Ezért is volt fontos esemény Vitéz János érsek palota maradványainak a felismerése és feltárása, amelynek még mindig jelentős maradványait rejti magában a Várhegy oldala, ahol a feltárások még nincsenek befejezve. Bízom benne, hogy a vár jelenlegi rekonstrukciója egy közbenső állapot, amit idővel folytatni lehet. Remélem, hogy Vitéz János palotájának dunai homlokzatát a későbbiekben majd helyre lehet állítani Vukov Konstantinnal készített elméleti rekonstrukciónk, és a még feltárandó leletek, kőfaragványok alapján. Előbb - utóbb a Várhegy környezetének méltó rendezése is megtörténik. Ezt mutatják a vízivárosi és Erzsébet parki építkezések, rekonstrukciók.

A hajdani főváros Esztergom, a tatár, török és az újabb kori pusztítások miatt a föld alá került. Államiságunk és kereszténységünk bölcsőjét, a magyar Siónként emlegetett kiválasztott várost, nemhogy régi fényében de még töredékében sem láthatjuk viszont. Kiássák egyszer?

A középkori Esztergom kiterjedésére nézve is a jelenleginél jóval nagyobb volt. A mostani város a réginek romjaira telepedett rá. Ha csak az egyházi épületeket tekintjük, amiről okleveles adatok állnak rendelkezésünkre: 38 templom, hozzávetőleg ugyanennyi kápolna és a templomokhoz 11 szerzetesi kolostor

kapcsolódott. Ebből eddig 21 templomnak ismerjük a pontos helyét és maradványait, - néhánynak pontos alaprajzát is. Remélhetőleg ezek és a még hiányzók is fokozatosan napvilágra kerülnek. A Szent Lőrinc- templom például a Széchényi tér rendezésével bemutatható állapotba kerül a legújabb tér-rendezési terv szerint. A Rác-templom mellett is előkerültek egy kolostor maradványai, amiből néhány részlet szintén látható lesz.

Hasznosulnak-e a várostervezésben a régész, helytörténész tanácsai?

Egyre jobban. A város rendkívüli adottságokkal rendelkezik, még elrontva is gyönyörű, de szerencsére a házak jórészét még helyre lehet állítani! Esztergom az 5o-es években háborús sérülésekkel ugyan de még mindig elbűvölő kisváros volt. Sajnos folyamatosan lecserélték az ablakokat, ajtókat, kapukat, eltűntették a díszítéseket. Örömmel látom, például a Széchenyi tér környékén vagy a Katona és Pázmány utca sarkán, - kezdi néhány ház visszakapni eredeti formáját.

Nemrég nyertünk egy pályázaton ötmillió forintot, a régi esztergomi képeslapok, fényképek, metszetek, térképek számítógépes feldolgozására. Ezzel is segítséget nyújthatunk a'tervezőknek a régi városkép helyreállításában. A polgármester úr által létrehozott Esztergomi Városszépítő Alapítvány (ÉVA) pedig 5-68-százezer forinttal járul hozzá, ha valaki pályázat útján vállalja, hogy a saját házának a homlokzatát eredeti formájában helyreállítja, és erről tervet készíttet, és némi pénzzel is rendelkezik.

Milyen jövőt jósol a városképet elcsúfító vasbeton épületeknek?

Remélem, hamarosan kitalálnak valami nagy gépet, ami bedarálja ezeket, és esetleg alapozásba fölhasználják, mert semmi másra nem alkalmasak.

Esztergom már az Árpád-korban híres volt gyógyvizéről. Mára "vízivárosi" jellegét is elvesztette. Vajon lesz még belőle fürdőváros?

Ősidők óta természetes meleg vizű források törtek fel a Szent Tamás-hegy és a Várhegy lábainál. A mai Szent István strandfürdő helyén egészen 184o-ig egy melegvizű tó volt, amit a Szent Tamás-hegy oldalában fakadó meleg források tápláltak. A tó körül alakult ki a középkorban Hévíz (Tapolca) nevű település. A melegforrások vize már az Árpád-korban is malmot hajtott. Ha a lencsehegyi bánya leáll, a karsztvíz szintje újra megemelkedik, a meleg vizes források valószínűleg újra működni fognak. A Kis - Duna - parton, még gyerekkoromban is, legalább négy melegvizes forrás volt, és az egyikben néha fürödni is lehetett. A Szent István artézi forrás gyógyhatású vizét 1910-tól az 1960-as évekig szénsavval dúsítva palackozták és forgalmazták. Sajnos a palackozó üzem épületét, a XVIII. századi barokk vízimalmot és fürdőházat, amely a Kis-Duna- part jelentős műemléke volt, 1969-ben elbontották.

Magyarország legrégebbi első írásban említett nyilvános közfürdője is Esztergomban volt. III. Béla királyunk felesége létesítette a XII. század végén, majd IV Béla 1238-ban az esztergomi keresztes lovagoknak, a johan- nitáknak adományozta, akik a fürdő mellett, annak gyógyító vizét felhasználva Szent Erzsébetről elnevezett "ispotályt" kórházat alapítottak.

Ezen a helyen a törökök is több gyógyfürdőt létesítettek. A Kis-Duna- parton, házunk szomszédságában, egy sokszögű bástya mögött, - amelynek falán az első világháború hőseinek az emlékműve található. - •egy török kori fürdő van eltemetve. Teljes épségében megmaradt, csak a kupolája szakadt be, még a XIX. században is használták, aztán betemették. Ennek feltárására és a helyreállítására most készülnek tervek.

A Prímás - szigeten épülő új fürdő is hozzájárulhat, hogy Esztergom fürdőváros legyen. Ez az új látvány- és gyógyfürdő nemcsak a gyógyvizével, hanem különleges fekvésével igen vonzó lesz. A fürdő tetejére sétányt terveznek, ahonnan a leendő világörökség, a Bazilika és a vár csodálatos látványában gyönyörködhetünk. Csonka