Hídlap, 2003. augusztus-december (1. évfolyam, 1-82. szám)

2003-09-02 / 1. szám

Ftfdlap JOBB PART Dráguló tömegközlekedés A Pénzügyminisztérium bejelen­tése alapján jövőre 11 százalékkal nő a tömegközlekedés áfája, ami eikár a jegyárak 20%-os növekedé­sét is jelentheti. Ezzel az intézke­déssel a kormány elsősorban ép­pen azokat sújtja, akiknek a felzár­kóztatására ígéretet tett, mivel a tö­megközlekedést elsősorban a kis— és közepes jövedelműek használ­ják. A régióban élők közül sokan veszik igénybe a tömegközleke­dést, többen ingáznak vidékről Esztergomba, a tatabányai megye- székhelyre vagy éppen Budapest­re. A járókelőket arról kérdeztük, hogy milyen gyakran használnak tömegközlekedési eszközt, mennyit költenek havonta átlagosan me­netjegyekre, bérletekre, illetve a ja­nuár elsejétől esedékes áremelke­dés vajon befolyásolja-e tömeg­közlekedési szokásaikat. Károly (ételszállító)- A tömeg- közlekedési esz­közöket, mint minden ember én is igénybe szoktam venni, főleg helyi já­rattal utazom. Bérletem van, amire havonta nagy­jából 2000 forintot költők. Az ár­emelés nem fogja befolyásolni to­vábbra sem az utazási szokásaimat, ezután is busszal közlekedem majd. Zsuzsa (titkárnő)- Napi rendszerességgel haszná­lok tömegközlekedési eszközöket. Kiemelt helyen szerepel a busz, melynek helyi- és távolsági formá­ját részesítem előnyben. Az egy hó­napban kiadott pénz, ami erre el­megy az nagyon változó. Minden második napon járok Pestre, egy teljesárú jegy 420 forint, a helyi já­rat körülbelül 100 forint. Ha fel­megy a buszjegy ára, én akkor sem tudok változtatni a dolgokon, mert az utazásra szükségem van, nehéz ez így, de ezt tudomásul kell venni. Csilla (tanítónő)- Igen, gyak­ran járok busz- szal, Esztergom­ban ritkán, Pestre gyakrab­ban. Szomorú­nak tartom az áremelést, de az még fájdalmasabb, hogy olcsóbban kijövök a pénzből ha Esztergomból utazok Pestre, mint az, ha Pest bel­területén költők metróra, buszra, egyébre. A havi költségem nem sok, 400-500 forint. Az emelés nem érint, főleg helyileg nem. Dóri (főiskolai hallgató)- Heti rendszerességgel szoktam busszal, vonat­tal, metróval járni. Egy hó­napban elég nagy a kiadá­som, úgy 6-8 ezer forint kö­zött mozog. Az a baj ezzel az áremeléssel, hogy nem áll módomban változtatni raj­ta, muszáj tömegközlekedési eszkö­zöket hazsnálnom. Dániel (tanuló) Busszal szoktam járni, helyi járaton. Havonta a buszköltség 2000 forintot tesz ki. A helyi járatot ezek után is igénybe veszem majd, a gyors közlekedéshez ezt elengedhe­tetlennek tartom. Emelkedik az infláció Az infláció a következő hónapokban tovább gyor­sul, éves átlagban várható­an 4,8% körül alakul majd - derült ki a GKI Gazdaság- kutató Rt. által készített elő­rejelzésből. A növekedés el­sősorban az aszályos nyár­nak, az energia-áremelés­nek, a forint gyengülésének és az alacsony tavalyi inde­xeknek köszönhető. Az államháztartási hiány gyara- * podásának lassulása ellenére sem sikerül tartani a tavaly még végső határként emlegetett 4, 5 %-os GDP-arányos hiányt, így az éves deficit idén a GDP 5, 3 százaléka körül valószínű. Ennek mérséklése érdekében a kabinet már évközben 2. 5 százalékkal csökkentette a köz­ponti költségvetési intézmények tá­mogatását, és bár az 53. heti nyug­díj novemberi kifizetésének eltolása 2004. januárjára már lekerült a na­pirendről, a költségvetési intézmé­nyek dolgozóinak 13. havi illetmé­nyének kifizetése még kérdéses. A deficit jelentős csökkenését jelente­né, ha ezeket a kifizetéseket sikerül­ne áttolni a következő esztendőre. A magas hiány a Pénzügyminiszté­rium szerint a különféle váratlan eseményekkel (pl. a kismamák jö­vedelem-pótlék kifizetése) magya­rázható, annak ellenére, hogy az ilyen esetek finanszírozásra rendel­kezésre állt az idén 27,1 milliárd fo­rintnyi általános tartalék. A prognózisból kiderült, hogy az utóbbi hetek ingadozásai után a pénzpiac helyzete lassan stabilizá­lódik, azonban a jelenlegi árfolyam huzamosabb ideig történő tartóssá válása csak egy, a mostaninál szi­gorúbb jövő évi költségvetés elfo­gadása esetén várható. Az iparon belül nem történt jelen­tősebb változás, az eddigieknek meg­felelően az export növekedése (6 százalék) jóval meghaladja a belföldi értékesítés (1 százalék) emelkedését. A legszembetűnőbb a villamos gé­pek és műszerek, illetve a járművek gyártásának növekedése volt, amely elérte a 10 százalékot. A negatív re­kord a cipőgyártást érinti, amelynek több mint 20 százalékos visszaesést kell elkönyvelnie. Az előrejelzés sze­rint a külkereskedelmi statisztikában a kivitel ilyen arányú növekedése azonban nem tükröződik. A prognó­zis jelzi, hogy az állami intézmények forráshiánya és a beruházások lassú növekedése ellenére az építőipar - igaz, meglehetősen lassú - növeke­dést jegyzett az elmúlt hónapokban, bár az emelkedés mértéke messze el­marad a tavalyitól. A folyó fizetési mérleg magas, jú­niusban csaknem 600 millió eurós deficit hiányát a profitok és kama­tok ilyenkor jellemző külföldre uta­lásával magyarázzák. A pillanatnyi­lag stagnáló külföldi tőke beáram­lásának növekedését a privatizációs folyamat második félévi újraindítá­sától, a befektetési döntések meg­valósulásától valamint az EU csat­lakozás előtti meg növekedett ér­deklődéstől várják. (Bukovics) Vita Orbán Viktor beszéde nyomán Újabb vitát váltott ki a beregdaróci konferencia- központ megnyitója alkal­mából mondott beszédében Orbán Viktor. Beregdarócon a Tisztántúli Re­formátus Egyházkerület a Széche- nyi-terv és a Millenniumi Vallási Alap 360 millió forint összegű tá­mogatásával építtette fel üdülő- és konferenciaközpontját. Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Refor­mátus Egyház zsinatának lelkészi elnöke, az egyházkerület püspöke - aki hálaadó istentisztelet keretében avatta fel a létesítményt - elmond­ta: az 509 millió forint értékű beru­házáshoz a tiszántúli egyházkerület 120 millió forintot biztosított, míg a németországi Rajnai Protestáns Egyház 30 millió forint támogatást adott. A több mint ezer négyzetmé­teres létesítményben a konferen­ciaterem és a 40-személyes szállo­dai rész mellett többek között étte­rem, kónyha, közösségi helyiségek, illetve sportlétesítmények állnak a vendégek rendelkezésére. Az üdülő és konferenciaközpont 14 helyi és környékbeli lakos részére teremtett munkahelyet. A Fidesz elnöke a konferencia- központ avatásának alkalmából tartott rendezvényen mondott be­szédében kifejtette: szerint Magyar- ország nem mondhat le a gazda­ságfejlesztésről, a beruházásokról, a hazai vállalkozók támogatásáról, a gazdák megsegítéséről, mert csak rajtuk keresztül lehet munkát adni Matricák és autópályák (folytatás az első oldalról) Az autópályákhoz kapcsolódó további hír, hogy Kovács Ferenc, a Gazdasági és Közlekedési Minisz­térium közlekedési helyettes ál­lamtitkára szerint 2006 végéig 434 kilométer gyorsforgalmi utat kez- j denek el építeni, és 481 kilométer­nyit adnak át. Az államtitkár el- ! mondta, hogy az autópálya-építés nincs tekintettel kormányzati ciklu­sokra. A mindenkori kormány, a közlekedési tárca, az autópálya­beruházó és a kivitelező cégek kö­telezettsége takarékosan és átlát­hatóan előkészíteni, megépíteni, forgalomba helyezni és fenntarta­ni az ország úthálózatát. A GKM által elkészített határozat alapján a jövő év végéig 64 kilométernyi gyorsforgalmi utat adnak át. Elké­szül az M30-as sztráda az M3-as é$ Miskolc között, befejezik az M3-as Polgár és Görbeháza közötti sza­kaszát, átadják az M7-es Becsehely és Letenye közötti ré­szét, valamint befejezik az autó- utat Letenye és Tornyiszentmiklós között. A gyorsforgalmi utak ese­tében az előkészítés megkezdésé­nek időpontja sok esetben a ren­delkezésre álló pénzügyi források­tól is függ. Az M0-son 6,5 kilomé­tert, az M3-ason 60 kilométert Füzesabony-Polgár között, az M30-ason 5 kilométert (az M3-as és Ernőd között), az M7-esen 21,6 kilométert (Balatonaliga és Zamárdi között). A kormányváltás óta összesen 86 kilométer gyors- forgalmi utat adtak át. Az idén ad­ják még- át az M30-as Emőd- Miskolc első szakaszát. (Bukovics) a dolgozni akaró és tudó emberek­nek. „Be kell látni, hogy bármeny­nyire derék erény is a takarékos­ság, nem lehet a vetőmagot megta­karítani, mert bajban leszünk az aratáskor” - hangoztatta a volt mi­niszterelnök. Véleménye szerint egy olyan országot kell építeni, amely biztos megélhetést nyújt ál­lampolgárainak egy olyan foglal­koztatási rendszer segítségével, amelyben megéri munkát vállalni, és ahol az elvégzett munkáért meg­felelő fizetséget tudnak garantálni. Ha mindez nem valósul meg, ak­kor „nem emelkedhet fel Magyar- ország”. Orbán Viktor szerint, ha az ország letér a saját adottságai és képességei által kijelölt útról, s le­mond a gazdaságfejlesztésről, illet­ve a vállalkozások támogatásáról, akkor felbillen a magyar gazdaság, „akár egy találatot kapott repülő­gép”. Lendvai Ildikó és az MSZP a megnyitón elhangzottakra reagálva felkérte a Fidesz elnökét, hogy „győzze meg párttársait: ne kerül­jenek nap mint nap ellentmondás­ba a beszédeiben meghirdetett gazdasági célokkal” továbbá „ne lőjenek többé a repülőre, ne veszé­lyeztessék felelőtlen követeléseik­kel a gazdaság egyensúlyát”. Az MSZP parlamenti frakcióvezetője hozzátette, hogy az ellenzéki képvi­selők az elmúlt időszakban 1500 milliárd forint többletkiadást köve­teltek a legkülönbözőbb célokra, mint például az olimpiai rendezvé­nyekre, az aszálykárok enyhítésére, a kismamapótlékok kifizetésére és az önkormányzatok támogatására. „Csupa szép cél, de teljesítésükhöz az kellene, hogy minden magyar állampolgár a csecsemőktől az ag­gastyánokig eddigi adóján felül még fejenként 150 ezer forintot fi­zessen be az államkasszába” - áll Lendvai Ildikó közleményében. Bukovics MAGYARORSZÁG Medgyessy: jólét helyett felelősség „Ez most a fejlesztések, az építkezések ideje” - mondta Medgyessy Pé­ter a NapTV hétfő reggeli adásában. Szerinte az MSZP - közvéleményku­tatók szerinti - térvesztésén nem érdemes vitatkozni, mivel, és a hosszú távú tervek nem járhatnak együtt életszínvonal-emelkedéssel. A kormány­fő szerint a jóléti rendszerváltás helyett az embereknek hazánkban is új fi­lozófiával kell megismerkedniük, igaz az új világ nem feltétlenül a jólét hi­ányát jelenti, sokkal inkább az állam szerepének csökkenését és az egyén felelősségének növekedését a mindennapi életben. A nézők megtudhat­ták, hogy az országnak most nem szép épületekre, szállodákra, turisztikai fejlesztésekre, hanem a fenntartható növekedés megteremtésére van szük­ségük. A várható exportbővülés miatt különösen hasznosnak tartja a mi­niszterelnök a kínai kormánylátogatást, amit kamarai kiválasztás után 40 üzletember is elkísért, s aminek kézzelfogható eredményeit már nem a kormányon, hanem a kint tárgyaló cégvezetőkön kell a jövőben számon kérni. A PSZAF botránnyal kapcsolatban, a felügyeleti vezető személyes felelősségét taglalva Medgyessy „enyhítő körülmény”-nek nevezte, hogy a Szász Károly által vezetett felügyeletnek köszönhető a botrány napvilágra kerülése, bár hangot adott kételyeinek ez ügyben. Nő az SZDSZ népszerűsége Több kutatóintézet felmérése szerint megállt az SZDSZ zuhanása, és ha­tározott fellendülés figyelhető meg (a Medián szerint ez 4%-os egy hónap alatt). Egy hétvégi nyilatkozatában Kuncze Gábor pillanatnyi siker helyett a pozitív tendencia állandósulását húzta alá, jelezve, hogy igazi örömöt csak egy több hónapon átívelő, tartós szárnyalás jelentene számára. „Az SZDSZ minden tagja azért dolgozik, hogy ez valóra váljon” -mondta a pártelnök a Vasárnapi Hírekben. A Parlament őszi időszakának közeledté­vel adott átfogó interjújában Kuncze ismét megerősítette, hogy nem kíván­nak változtatni a 2002. novemberében elfogadott jövő évi adótábla irány­számain, vagyis a büdzsé tervezett kiadásait ehhez kell igazítani. Elemzők szerint, bár a liberális párt mostani sikereinek oka az új adótábla melletti határozott kiállás, a huzamosabb fölfelé íveléshez a szabaddemokratáknak igazi megoldást is kellene kínálniuk adóügyben, azaz megfelelő forrásokat kellene biztosítaniuk az adócsökkentések bevezetéséhez. Kuncze vélemé­nye szerint az államigazgatási apparátus túlzott kiadásaiból lehetne a leg­többet lecsípni, a takarékosság elvét követve, támogatni pedig, csak az ar­ra rászorulókat kellene. Fidesz - főpróba jövőre Az Európai Parlament (EP) 24 magyar képviselőjének jövő júniusi vá­lasztását tartja az elkövetkező idők legnagyobb megmérettetésének Schmitt Pál, a Fidesz MPSZ alelnöke. A Magyar Nemzetnek adott szomba­ti interjújában Schmitt - aki az EP-kampány felelőse lesz - kifejtette, „bi­zonyítanunk kell, hogy a Szövetség megerősödött, száz százalékos alterna­tívát kínál, bármelyik pillanatban készen áll a kormányzásra”. Az alelnök nem tart attól, hogy a legnagyobb kormánypárt népszerűség-esésének el­lenére, egyelőre nem tapasztalható a Fidesz szavazói táborának bővülése. A „nem túl nagy meggyőződésű szocialisták” - Schmitt szerint - elbizony­talanodtak, és a további politikai fejleményeket várják. A párt feladata a közeljövőben ennek a rétegnek, ezen belül pedig elsősorban a nyugdíja­soknak, munkavállalóknak, nőknek és új szavazóknak a megnyerése lesz. Az alelnök ezt összetett feladatnak látja, melyben nagy szerep jut majd az újonnan létrejött tagozatoknak. „Amiben mindig alulmaradt a jobboldal: a szervezettségben, a tudatosságban, a stratégiában is felvesszük majd a ver­senyt az MSZP-ve!” - ígérte Schmitt. MDF - közép-szerepben „Ha egy országnak két politikai elitje van, akkor hamar megjelenik egy olyan gazdasági elit, amelyik megkeresi mindkettőhöz a maga bejárását” - figyelmeztetett Dávid Ibolya a leselkedő veszélyekre Sopronban. Az MSZP népszerűségének zuhanásából egyelőre nem profitáló párt elnöke ismételten elhatárolódott a nagyok csatározásaitól, a nagy pártok felett át­ívelő gazdasági és politikai kapcsolatrendszer kialakulásától óvva a hallga­tóságot. Az elnökasszony szombati felszólalásában kiemelte. K&H ügyben bízik az igazságszolgáltatás bölcsességében. Az MDF háza tájáról való az a hír is, miszerint a párt fontolgatja parlamenti K&H-vizsgálóbizottság felál­lítását az őszi ülésszak kezdetekor. A 14 éves fennállása óta magát még so­ha, egyetlen korrupciós ügyben sem érintett pártnak mondó MDF a „két nagy” tömb közötti arany középutat kívánja megjelentetni a politikai élet­ben. Huszti iskola - magyarul gyarapíthat Marad a huszti magyar iskola - adta hírül a Magyar Nemzet. A közel­múltban a huszti városi tanács ugyan határozatában megszüntette, és egy ukrán tannyelvű iskolával összevonta az intézvényt, szerencsére a megyei fellebbviteli bíróság felülbírálta a döntést, megmentve ezzel a kárpátaljai magyarság egyik végvárát a pusztulástól. Az ügy lezárultával elkezdő- thetett a tanítás idén is a csaknem 30 ezres, az Alföld és a hegyvidék ta­lálkozásánál épült történelmi városban. „Hass, alkoss, gyarapíts: s a haza fényre derül!” - írja Kölcsey Huszt című versében. A híres rom várával, re­formátus gyülekezetével és megmaradt magyar iskolájával a a magyar nemzet szerves részét képező helyiek számára nem hunyt ki a remény a megmaradásra. Csak azt városi tanácsi határozatot tudnánk feledni... Kismama pótlék Várhatóan mintegy negyedmillióan kapják meg a 2000 január és 2002 március közötti, elmaradt, kismamáknak járó jövedelempótlékot még az idén, amennyiben megszületnek az ehhez szükséges jogszabályok - jelen­tette ki Dani Csaba, a Magyar Államkincstár osztályvezetője. A központi költségvetés számára ez összesen mintegy 33,6 milliárd forintos kiadást je­lent - tette hozzá. A Legfelsőbb Bíróság június 25-én, illetve július 2-án három Somogy megyei kismama területi államháztartási hivatal ellen in­dított közigazgatási perében hirdetett felülvizsgálati döntéseket. A LB ki­mondta, hogy a 2000 januárjától 2002 márciusáig terjedő időtartamra jár a 6700 forintos jövedelempótlék, kamatok nélkül. Dani Csaba elmondta: az adómentességhez a személyi jövedelemadóról szóló törvényt kell mó­dosítani. ________2003. szeptember Z, kedd_____J

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents