Hídlap, 2003. augusztus-december (1. évfolyam, 1-82. szám)

2003-09-02 / 1. szám

4 2003. szeptember 2., kedd RÉGIÓ Ftfdlap Történelmi múltidéző - Csata Uj követelmények a közoktatásban Párkánytól húsz kilométerre, a lévai járás határfaluja Csata. A Ga- ram jobb partján, szántóföldek, kertek gyűrűjében helyezkedik el. Lakosainak száma 1243. Nemzeti­ségi összetétele a következő. 928 magyar, 304 szlovák, 5 cseh, 1 uk­rán, 5 pedig más nemzetiségű. A munkanélküliek száma magas, aminek a szomszédos faluban, oroszkán, lévő cukor illetve kon­zervgyár bezárása is beségített. A vasúti alkalmazottak sorozatos el­bocsátása létszámleépítés miatt, a helyi szövetkezetből úgyszintén, a korlátozott lehetőségek mind szere­pet játszanak ebben a problémá­ban. Csatának van magyar tannyelvű kilencéves alapiskolája, magyar tannyelvű óvodája, ahol szlovák anyanyelvű gyerekek oktatása is folyik, a szlovák osztályban. Postá­val, vasútállomással (három irány­ban megy a vonat, Ipolyság, Pár­kány és Léva felé) rendelkezik. A községi kultúrház sincs magára hagyva, hiszen a faluban több kul­turális csoport is aktívan működik. A Csemadok helyi alapszervezte, a Rozmaring hagyományőrző cso­port, a Romane Jíle roma kulturális csoport, a nyugdíjasok éneklőcso­portja stb. Vendéglátó ipari egységeinek száma négy, ezenkívül öt élelmiszer üzlet, egy trafik, egy virágüzlet, egy illatszerbolt található benne. A falu polgármestere Lakatos La­jos, alpolgármester Babinsky János. Csata történelme: Az archeológiái leletek szerint a község területe a neolit kortól kezd­ve a mai napig lakott terület volt. Különféle nemzetek, népek válta­koztak itt egymással: kelták, avarok, szlávok, magyarok, kunok és törö­kök. A község keletkezésének idejét és nevének eredetét homály fedi. A szájhagyomány szerint, a falut déli részén átszelő Gényi-völgynek az északnyugatra eső oldalán a falu közelében valaha Gény nevű tele­pülés volt. Magyarországon 2004. december 31-ig 625 kis for­galmú postahivatalát moz­gó szolgáltatással váltja fel a Magyar Posta. A megszűnő fiókok átlagosan mindössze napi 1230 forint forgalmat produkáltak, ellenben ezek fenntartása közel 1,7 milli­árd forintjába került a Ma­gyar Postának 2002-ben. A régiónkat még nem érintő változás mégis nagy vitákat kavart. Bár a régiónkat egyelőre nem érinti a változás, több helyen nagy felháborodást keltett az új rendszer. A változás első körében az ország harminc, 600 főnél kevesebb lelket számláló településének valamennyi fakója számára a Magyar Posta tá­jékoztató füzetet küld az új mobil­posta szolgáltatás bevezetéséről. A postajáratok által eddig nem érin­tett 559 kistelepülés életében most először jelenik majd meg az eddig a Az első írásbeli emlék 1. István magyar király adományozó levelé­ben említi a Gényi-völgyet, mikor a területet a garambenedeki apátság­nak adományozta nádkitermelésre. Ebben az időben ugyanis nádasok, mocsarak, vadvizek és erdőségek volta ezen a vidéken. A település mai neve valószínű­leg történelmi eredetű, az ide vo­natkozó időt meghatározni nem le­het. A monda szerint Bem és Csu­da nevű vezérek csapatai ütköztek volna meg itt, mely időtől fogva lett Génye Csata. Csata községet a legrégebbi írá­sos feljegyzés 1386-ban Chatha né­ven említi. A máriacsaládi pálos­rendi kolostorhoz, illetve egy kis ré­sze a lekéri bencésrendi apátsághoz tartozott. Régi okiratokban a község nevének Csatha(1405) és Czata(1773) változata is előfordul. Miután 11. József 1782-ben meg­szüntette Magyarországon a pálos­rendet, a rend csatai birtoka közala­pítványi uradalom lett. A török idő­ben ők is, mint sok más kisközség megsínylette a török zsarnokságát, egyéb kötelességek mellett, minden gazdaságnak 35 dénárt kellett be­szolgáltatni a visegrádi agának. 1601-ben 48 háza, 1715-ben mal­ma, szőlője és 23 háztartása, 1720- ban 25 adófizetője, 1828-ban pedig 105 háza és 735 lakosa volt. szomszéd falu szociális szolgáltatá­saként számon tartott posta. Az első mobiljáratok ezeken a kistelepüléseken hétfőn indultak, így a lakók anélkül intézhetik postai teendőiket, hogy el kellene utazni­uk otthonról. Egy nagyon fontos újdonság, A kuruc- labanc harcok idején Rákóczi csapatai 1709-ben nem messze Csatától hidat vertek a Ga- ramon. Ezen kelt át Károlyi katonai egységének nagy része. A forgandó katonai szerencse azonban elhagy­ta a kurucokat. Néhány hónap múlva az előrenyomuló császári csapatok tönkretették a csatai hi­dat. A 18.században Pállfy Károly grófnak volt jól menő nagybirtoka Csatán, majd 1840-ben bérbe vette Guyon Richárd angol nemes, aki az 1848/49-es szabadságharc idején, Kossuth oldalán volt. Több győztes ütközetben vett részt, tábornoki rangot kapott és a komáromi erő­dítmény parancsnoka lett. A szabadságharc és a hűbériség megszüntetése utáni időkben Csata nagy jelentőséggel bírt az 1880-as évek derekán kiépített vasútvonal. Az első világháború ezt a vidéket is nyomorúságba döntötte. Csatá­ról négyszázan kerültek ki a frontra. A gazdasági és politikai viszonyok romlottak, be vezették a jgyrendsz- ert,1917-ben a templom harangjait elvitték hadi célokra. A következő évben spanyolnátha szedte áldoza­tait. A világháború vége a monarchia szétesését is jelentette. E vidék is az 1918-ban megalakult Csehszlováki­ához tartozott. 1938 őszén a náci Németország nyomása alatt kezdett szétesni, a Csehszlovák köztársaság. Novem­ber 7-én Horthy katonái elfoglal­ták, és Magyarországhoz csatolták a vidéket. Elkezdődött a II. világhá­ború, a lakosság újabb szenvedése. A szovjet hadsereg 1945 március 27-én szabadította fel a községet. Csata és Oroszka közigazgatási­lag történő egyesítése 1974 január 1-én jött létre, majd a rendszervál­tás után ismét elszakadt s azótá önálló községként van bejegyezve D. Bajkai Katalin. hogy akik kapujukra kiakasztják a „kincstári” műanyag táblát, saját otthonukban, a mozgópostán ad­hatják fel leveleiket, fizethetik be a villanyszámlát, vagy intézhetik készpénzfelvételi dolgaikat lakossá­gi folyószámlájukról. Az Magyar Posta reméli, hogy a régi kézbesítési rendszert felváltó új mobil-posta beindítása jótékonyan hat majd a posta szolgáltatásainak színvonalára, és hozzájárul a társa­ság hatékonyságának javításához, működési költségeinek jelentős mérsékléséhez. ' A posta országos forgalmának mintegy 80 százalékát a nagyváros­okban és elsősorban a Budapesten működő posták bonyolítják. A leg­kisebb forgalom a kistelepülések postahivatalaiban történik. Lapunk értesülése szerint a mos­tani, első körös változatás régiónkat még nem érinti, így még nincs szükség körzetünkben a mobil-pos­taszolgáltatás bevezetésére. Árpási Károly Több mint 110 ezer első éves diák kezdte meg tanul­mányait szeptember 1-én Magyarországon, így ha­zánkban már közel másfél millió diák került be a pa­dok mögé. Az idei tanévtől nekik már a módosított kö­vetelményeknek kell majd megfelelniük. Az új tanév idén egy nappal rövi- debb a tavalyinál, tehát 182 napos lesz. Az első hosszabb hivatalos pi­henő az őszi szünet lesz október 20- 22 között. Az ötödik és a kilencedik osztály­ban még kevesebbet lesznek az is­kolában a diákok, hiszen ezeken az évfolyamokon heti két és fél órával csökkentették a diákok kötelező he­ti óraszámát. Ez közel 10 százalék­kal kevesebb tanórát jelent hetente, mint a tavalyi tanévben. A tizenegyedik évfolyamosok et­től az évtől kezdve speciális, emelt szintű érettségire készülhetnek. Ne­kik még májusban van lehetőségük arra, hogy válasszanak a felvételit helyettesítő emelt szintű, vagy az eddigi normál érettségit választják­A sivatagidéző, izzadság­szagú nyárvégben jól esik a zápor. Különösen a kerttu­lajdonosok örülhettek neki. De mit tegyen a gyanútlan zenerajongó, ha a város egyetlen komoly jazzfeszti- válján váratlanul elered az eső? Amit epekedve vártunk csütörtö­kön, azt megkaptuk pénteken. Még rá sem hangolódhatott a sok kíváncsi fül az Elation Jazz Quartett muzsiká­jára, amikor a vihar miatt félbe kel­lett szakítani az előadást. Pedig na­gyon kellemes, modern progresszív jazzt játszott a 4 fiatal zenész. Káprá­zatos, virtuóz szólókban gyönyör­ködhettünk félórán keresztül. Na­gyon komoly, kiforrott stílust képvi­selt az együttes, holott a dobos, a zongorista, a basszeros és a gitáros együtt nem lehetett 100 éves. A vihar viszont a színpad mögött évszázados fák ágait recsegtette, törte ketté. A csalódottság nagy volt, hiszen amióta a város főterén tartják ezt a jazz-fiesztát, még sosem kellett eső miatt berekeszteni a mulatságot. Az első pár alkalommal a Várszínház­ban bűvöltek el bennünket a pillanat zeneszerzői. A város vezetésének és több más szponzornak hála az utób­bi években már a Széchenyi tér bol­dog békeidőket idéző környezeté­ben, ingyen csodálhatja meg bárki a huszadik század zenéjét. Sajnos mostanság a háromnapos jazzünne- pély kétnaposra zsugorodott, de színvonalából semmit sem vesztett. Ocskay Gyula hozzáértését évről-év- re bizonyítja azzal, hogy mindig vál­tozatos programot állít össze, és or­szágos hírű zenészeket nyer meg vá­lasztott stílusa ügyének. Az is fokozta a pénteken megje­lentek szomorúságát, hogy már megérkezetek a László Attila Band tagjai. Ok bárhol bármikor biztos pontot jelentenek, rájuk mindig le­het számítani, ha az improvizáció „bájitalával” kell megbabonázni a jazz szerelmeseit. Még arra sem volt mód, hogy a hangszereket kipakol­ják. A zenekar basszusgitárosa, a pályatársak által nagyra becsült Lattman Béla szerint nem lehet megmondani, hogy melyik hangszer sínyli meg jobban az esőt, egyaránt árt mindegyiknek. „A viharban ját­szani azt jelenti, hogy az életünkkel játszunk” - folytatta a dorogi virtuóz, - „mert ha belecsap a villám a sze­e. A nyolcadik osztályosoknak a kö­zépiskolák felvételi feltételként elő­írhatják, hogy 2004. január végén közös írásbeli felvételit írjanak. A közoktatási törvény módosítá­sa miatt a tanárok az idei évtől nem adhatnak ki információkat tanítvá­nyaikról, csak abban az esetben, ha a diák ahhoz hozzájárul. Szeptem­bertől szigorúan tilos lesz a diáko­kat. nemük, koruk, származásuk vagy családi helyzetük alapján hát­rányosan megkülönböztetni. Ezen­túl a tanárokat titoktartási kötele­zettség is terheli. A tanulókról szer­zett információkat csak az érintett diák írásbeli felhatalmazásával ad­hatják tovább. A tavasszal módosí­tott közoktatási törvény rendelkezé­sei - a tanulók teljesítményének szöveges értékelése, a buktatás szü­lői beleegyezéshez kötése - csak a 2004-ben kezdődő tanévben lép­nek életbe. ^ A tanévkezdés idén sem olcsó, fejenként körülbelül 12-15 ezer fo­rinttal kell számolni. Bár olcsóbbak az elsősök könyvei, de nekik a könyvek mellett egyéb tanszereket - táskát, ceruzát, zsírkrétát, tollat, tolltartót - is meg kell vásárolni. Ebben a tanévben a tankönyvki­relésbe, akkor vissza sem kell tapsol­ni, úgy ott maradunk a színpadon.” Ha a többi zenészt nem is, Lattman Bélát azért meghallgatta másnap a mgkacs jazzőrült. Szom­baton ugyanis egy másik formáció­val, a Sramkó János Jazz Quartettel lépett föl. Az együttes névadója, a kiváló dobos, mint mindig, most is a modern jazz gyöngyszemeiből válo­gatott újszerű, egyéni ízű feldolgozá­sokkal színesítve és újragondolva azokat. A dögös, vérkomoly, játékos, egyszer andalító, máskor táncba hí­vó hangzásban az a Zana Zoltán is jeleskedett, aki néhány éve első he­lyezett lett az Ablakos Lakatos Dezső emlékére szervezett jazz-szaxofon te­hetségkutató versenyen. Ezek az emberek nem tudnak rosszul játsza­ni. Az utánuk következő Balázs Elemér Group viszont egyáltalán nem tudott játszani, mert az időjárás szeszélyes, a vihar pedig veszélyes. Félretéve a tréfát - bár senki nem nevetett - ismét eleredt az eső. Miért is ne, hiszen hetek óta nem tette. Igazán tekintettel lehetett volna arra a jó 150 vagy talán 200 emberre, aki csak azért eljött otthonról, hogy vég­re igényes zenét hallgathasson, élő­ben. „Nagy szükség van ezekre a bu­likra - lelkendezett, Petrányi Ildikó vendég, a jazz nagy rajongója. - „mert összehozzák az embereket, az igényes zenét kedvelőket. Beszélget­hetnek, táncolhatnak, romantikáz- hatnak, és ahogy elnézem, élvezik a zenét, együtt élnek vele. Jó látni, hogy sok fiatal van körülöttünk. Én a barátommal érkeztem, mert hallot­tam, hogy itt mindig izzik a levegő, sok jazzpityu jön össze, hogy együtt verje a taktust. Nekem az tetszik iga­zán, amikor énekelnek." Ildi kívánságát két együttes is ma­radéktalanul kielégítette. A szombati adók 2540 könyvet adnak ki. A leg­drágább tankönyv, a földrajzi atlasz 2100 forintba kerül. A legolcsóbb az elsősök felmérő feladatlapja, ez mindössze 110 forintba. Egy diák­nak átlagban 10-12 könyvet kel megvennie. Ebben az évben a diákok tan­könyvvásárlási támogatására a költségvetés 4,6 milliárd forintot kü­lönített el. Az általános támogatás összege diákonként 2400 forint. A megítélt támogatásról rás­zorultsági alapon döntöttek az ön- kormányzatok. Ennek az összegnek legalább 25 százalékát tartós tan­könyvek, illetve kötelező olvasmá­nyok vásárlására kell fordítaniuk. A fennmaradó összeg elosztásáról a nevelőtestület dönt, miután az isko­la igazgatója felméri, hogy hány di­ák szorul tankönyvtámogatásra. 2004 szeptemberétől a felső ta­gozatba járó, 2005 szeptemberétől pedig már a középiskolába járó. ki­egészítő családi pótlékban részesü­lő diákoknak sem kell fizetniük a tankönyvekért, így többen lesznek jogosultak az ingyenes tankönyvek­re. Arpási Károly nap első fellépője a Paid Hollyday együttes nagyon dallamos swinget, blues-t, boogie-woogie-t játszott. Az énekes-gitáros, Alex a hangulatfele­lős. Humorral fűszerezett, egyénien konferált nótáikkal mindig nagy show-t produkálnak. Nehéz megáll­ni, hogy ne pattanjon föl székéről és ne járjon örömében táncot a vidám publikum. Volt egy másik együttes is, amely vendégművészként énekessel bő­vült. Nat Nichols, a Magyarországra szakadt amerikai zongorista, nagy­szerű triót hozott össze. A jazz szten- derdek világát villantották föl letisz­tult, bárzenéi hangulatot idéző mu­zsikájukkal. Az ősz hajú pianista sa­ját szerzeményeit is úgy interpretálta a fiatal énekesnő, mintha azok is jól bevált, örökzöld slágerek lennének. A hangmester, Árpád, aki a jazzre specializálta magát, elmondta, hogy akik a fesztiválon fölléptek, hangsze­reik kiválóságai és az alacsony költ­ségvetésből mindig sikerül kihozni a legjobbat. Segítettem neki föltenni az esővédő fóliát a keverőpultra, mi­közben az ifjú dobos nemzedék egyik tagja dicsérte a technikusi munkát. „Egész turnénk alatt sehol sem szólt még ilyen jól a zene, mint itt - tapogatta Árpád vállát. - „Le a kalappal!” Árpád szerényen elhárí­totta a „tömjénfüstöt”, és inkább a muzsikusok szaktudására helyezte a hangsúlyt, akikkel könnyű jól dol­gozni. 0 egyébként maga is zenész, basszusgitáros. Azt, hogy mostanság nem a színpadon csipkedi a vastag húrokat, hanem a hangvarázs töké­letességének mágusaként ismerjük, egyetlen okra vezette vissza: min­denki csinálja azt, amihez a legjob­ban ért. Ez így van rendjén. A zenész zenéljen, az eső essen. Csak ne egy időben! Kertész Viktor Elindult a mobil-posta Esőverte Jazztergom

Next

/
Thumbnails
Contents