Esztergom, 2015 (1. évfolyam, 1-9. szám)
2015-04-08 / 1. szám
Amikor a Szent Korona Esztergomban járt Esztergom felfedezése, avagy a hely története Idén ünnepli Szent István városa, hogy 225 éve „ellátogatott” hozzá a Szent Korona. Az 1790-es eseményre Reményi János kezdeményezése alapján több helyszínes rendezvénnyel emlékezett meg a koronának szállást adó, egykori káptalani épületben működő Duna Múzeum, illetve júniusig tartó ismeretterjesztő előadássorozatot is szerveztek a zeneiskolában. A Duna Múzeumtól kapott forrásanyag alapján készült cikkünkkel az idei megemlékezést kívánjuk erősíteni. A Szenttamás-hegyről leadott ágyúlövésekkel, fáklyás díszmenettel, kiállítással és előadásokkal tette emlékezetessé a Szent Korona 225 évvel ezelőtti esztergomi tartózkodását a Duna Múzeum Baráti Köre és a Magyar Koronaőrök Egyesülete idén február 20-án. amikor is a Szent Korona másolatának jelenlétében emlékezhettek az érdeklődők a Duna Múzeumban. A rendezvényen minden részletre kiterjedően idézték fel, hogy 1790 áprilisában Bécsből Budára menet egy éjszakát Esztergomban töltött a Magyar Szent Korona. A jeles eseményről így írt a korabeli krónikás: „Egész Esztergom vármegyében a merre elvitetett a korona, majd egy sereg nemesség kísérte mindenütt. Esztergomból eleibe mentek száz lovasok s ugyanannyi gyalogok, mind csinos magyar öltözetben. Az érseki városból is sok fegyveresek s az érsek katonái mind egyforma zöld ruhában. Azalatt háromszáz egyforma fehér magyar köntösben levő, hajukat rózsaszín pántlikába kötött, s kezeikben égő viaszgyertyákat tartó leányok két sorjában várták a város végén. Február 20-án este kilenc órakor érkezvén a korona Esztergom határába, kezdettek minden felé az ágyuk és harangok megszólalni. Bevitetett a városba, melyben azelőtt is valaha lakott ezen palládium, sok gyertyák s szövétnekek világánál. Elől ment a lovasság s gyalogság, két oldalról az említett leányok; a tolongó népnek pedig a legszélesebb utca is keskeny volt. Azt követték az Esztergom és Hont vármegyei uraságok. A koronát a prépost kivilágított szobájába felvitték a legelső urak, és egy selyemmel bevont asztalra tévén, magyar beszédet mondott felette a püspöki helynök úr. Aztán a korona kivétetett és mindenek nézhették. Éjjeli 10-kor ismét reggeli 10 órakor Te Deum Laudamus tartatott és 7 órakor hasonló renddel Buda felé indíttatott a korona.” - írta a krónikás. Képeinken a 2015. február 20-ai megemlékezés legfontosabb pillanatai láthatók. A Szent Korona és a koronázási jelvények Európa egyik legrégebbi épen maradt középkori eredetű koronázási ékszer-együttesét alkotják. A korona, a jogar és a palást a magyar királyság első századaiból származik, a középkorban kialakult közhiedelem szerint egyenesen Szent Istvántól. Az országalma és a kard később kerül az együttesbe. 1001. január 1-jén Esztergomban királlyá koronázták Istvánt, Nem tudjuk, milyen volt a Rómából küldött királyi jelvény, hiszen az évszázados hagyománnyal ellentétben, a ránk a maradt korona még részben sem tartalmazza István koronáját. Az első királyunk halálát követő trónviszályok idején a koronázási jelvények szétszóródtak. A számos uralkodói fej utolsójaként IV. Károly viselte a koronát és az ékszereket Budán 1916-ban. Az Országházba egy 1999-ben született törvény alapján kerültek a koronaékszerek, 2000. január 1-jén a Szent Korona, az országalma és a jogar kapott helyet a Parlamentben. A Szent Korona hiteles másolata pedig jelenleg az esztergomi vár Nagygtermében látható.
