Esztergom, 2015 (1. évfolyam, 1-9. szám)
2015-04-08 / 1. szám
Több százmilliós kár - évtizedekig nem áll helyre az erdő Évtizedekig eltart még a térség erdőinek teljes regenerálódása a tavaly decemberi, több százmillió forintos kárt okozó jégkatasztrófa után. A helyreállításon folyamatosan dolgoznak a szakemberek. Teljesen átszervezte a Pilisi Parkerdő a 2015-2016- os szakmai munkatervét, a tavaly decemberi jelentős jégkár miatt ugyanis kármentesítésre kellett átcsoportosítani a szakembereket és a gépeket. A parkerdő területén jelenleg is közel ötszázan dolgoznak a helyreállításon, köszönhetően annak, hogy mintegy 9 ezer hektár erdő károsodott súlyosan a térségben. A helyreállítás első lépése a veszélymentesítés, mely során 500 kilométernyi turistautat tettek már járhatóvá a parkerdő szakemberei. „A kármentesítés, vagyis a sérült faanyagok elszállítása már mindenhol megkezdődött. Ezután jöhet a helyreállítás, az ültetés, az erdei infrastruktúra - utak, pihenők, kerítések, tájékoztató táblák - pótlása. A kármentesítés várhatóan még a jövő évben is tartani fog, a teljes helyreállítás így mintegy kétéves feladat” - fejtette ki a Pilisi Parkerdő kommunikációs vezetője. Lomniczi Gergely hozzátette, a becslések szerint a kár végösszege több százmillió forintos nagyságrendű is lehet. Ezt azonban a szükséges ültetési terület nagysága még pontosítja. Tűzifa és apríték lesz a sérült fákból Mintegy 300 ezer köbméternyi fa sérült meg a jég miatt. Ezt jellemzően tűzifaként vagy aprítékként értékesítik az edészek. Mivel a sérült faanyag komoly értékvesztést szenvedett, így ipari célra alkalmas fa alig kerül ki belőle, jobbára csak az olcsóbb tűzifa kategóriában értékesíthető. Mindez pedig azért jelent gondot, mert a kármentesítés és helyreállítás fedezetét elsősorban ez a faanyag jelenti. „Akimentés mellett fontos a természet- és erdővédelemi szempont, ami azt diktálja, hogy az elpusztult faállomány egy bizonyos részét balasetmentesítés után hagyjuk az erdőben, mert a holt faanyag jelentős szerepet játszik az erdei ökoszisztéma stabilitásában, így az erdők rehabilitációjában is” - fűzte hozzá a szóvivő. Évtizedekig regenerálódik az erdő A helyreállítás során a szakemberek a természet regenerálódó képességére helyezik a hangsúlyt, ezért a természetes folyamatokat igyekeznek segíteni. Ültetésre csak a legsúlyosabban károsult területeken, jellemzően a fenyvesekben lesz szükség. A kisebb mértékben kárt szenvedett, megritkult erdőterületeken az erdészek próbálják a természetes megújulás folyamatait segíteni, nagy figyelmet szentelve a születő csemetéknek. A cél ugyanis, hogy minél nagyobb területen magától újuljon meg az erdő. Külön problémát jelent majd, hogy a most sérülten visszamaradó faállomány minden egyéb károsításra érzékenyebb lesz, vagyis rovar vagy gombakárok, további szélsőséges időjárási körülmények - nyári aszály - esetén a szokásosnál nagyobb halandóság várható a sérült területeken. A fák mellett az erdei és turisztikai infrastruktúra is megrongálódott, mint a sétautak, melyek környékén a fennakadt ágak, megdőlt fák eltávolítása is szükséges. Emellett 100 kilométernyi erdővédelmi kerítést kell pótolnia a parkerdőnek, és tanösvényeket, tájékoztató táblákat, turistautakat is helyre kell állítania. Az emberi beavatkozás mellett az erdők regenerálódása mindezzel együtt akár évtizedeket is igénybe vehet. „Ha kidőlt egy száz éves fa, akkor annak a helyén csak száz év múlva áll majd egy ugyanolyan. Azonban az erdő nem egy statikus létesítmény, hanem egy szüntelenül változásban lévő, dinamikus, élő ökoszisztéma. Mint ilyen hamarabb kiheveri a károsodást, de néhány évtizedre így is szükség lesz” - hangsúlyozta Lomniczi Gergely. Összefogás az erdőkért A helyreállításhoz szükséges pénz egy részét biztosítja csak a sérült fák tűzifakénti értékesítése, ám mint a parkerdő kommunikációs vezetője elmondta, az állami erdőgazdaságok rendelkeznek azokkal a tartalékokkal és lehetőségekkel, amik lehetővé teszik a kárfelszámolást. Mindezt ráadásul társadalmi segítségnyújtás is segíti a közmédia S.O.S. Bajban az erdő című tematikus műsorával, amely még megnézhető az MTVA digitális artchívumában.
