Északkeleti Ujság, 1919 (11. évfolyam, 1-13. szám)

1919-03-08 / 10. szám

Xi. évfolyam. Nagykároly, 1919. március 8. 10-ik szám. ÉSZAKKELETI ÚJSÁG NAGYKÁROLY ÉS ÉRMELLÉK POLITIKAI ES TÁRSADALMI HETILAP. — A NAGYKÁROLYI KERESKEDŐ-TÁRSULAT HIVATALOS KÖZLÖNYE. Előfizetési árak: Egész évre — — — — Féiévvre — — — — — Negyedévre — — — — Tanítóknak egész évre — — — 20 K 10 K 5 K 14 K Főszerkesztő: DR. VETZÁK EDE. MEGJELENIK MINDEN HÉTEN, SZOMBATON. Szerkesztőség és kiadóhivatal: NAGYKÁROLY, SZÉCHENYI-UTCA 20. SZÁM. („KÖLCBEY-NYOMDA“ R.-T.) ••• Hirdetések ugyanott vétetnek fel. ••• Nyilttér sora 1 K 20 fillér. Az elnök. Magyarország koronázatlan feje, a népköztársaság elnöke járt itt. Nagy­szerűbb volt az eljövetelének célja min­den király-járásnál és egyszerűbb volt a megjelenése mint egy békebeli fő­ispán bejövetele. A magyar állam feje járt itt és nem lobogtak zászlók a diadalkapuk kasíro­zott falain, nem zúgtak a harangok és nem ropogtak a diszlövések. Egy ember, akinek minden szívverése nemzetéé, minden energiája a hazáé, gondokkal terhelt napjaiból kiszakított egyet, hogy meglátogassa a magyarság nyugodalma fölött őrködő székely hadosztályt. Eljött meglátogatni a vármegye aggodalmakban élő népét, hogy bizalmat öntsön belénk és a magyar nemzet jobb jövőjébe ve­tett hitet. Négy és fél esztendeig vívtuk a nemzetpusztitó háborút, nem is ezer, hanem sok millió sebből vérzett a nem­zet, de királyunkat sehol nem láttuk, ahol sebeket kellett gyógyítani. Tüntető felvonulást rendezett azonban a fronto­kon, gránátmentes lövészárokban és a jobb sorsa érdemes magyar baka meg­vadulva a királyszagtól, még őrültebben dobta be magát a pergő tüzek poklába másnap. És a király elérte a célját. Az elnök nem hozott magával pa- pagálytarka kíséretet, nem volt a vonat­hoz csatolva egy vaggon medália se, de volt szava mindenkihez és egy biz­tató jó szó hamarabb gyógyította a sebeket, mint a csillogó, hideg medáiia. Ha a királyaink valamikor szobrot leplezni közénk jöttek, mindig bizoiyy- ságot tettek róla, hogy milyen kevésre haladtak a 'magyar nyelv tanulásában. Betanult papagály-beszéd volt ez, mely után jól jött a cseh. katonabandisták zenebonája, hog'^ kiverje a fülünkből a bizonvtalap,, úgyefogyott szavakat. Az elnök a magyar népkormány szózatát tolmácsolta nekünk a nemes és ősilnte közvetlenség lélekbemarkoló ere­jével. Ezek a szavak ott zengenek a mi fülünkben, gyökeret vernek a szivünk­ben és nem veri ki onnan őket a ro­mánok huszonöt botja sem. A magyar nemzet felébredése volt az elnök szatmári beszéde. Az első bá­tor és igazságos felszólalás az idegen uralom erőszakosságával szemben. Meg­tanultuk tudni, hogy Károlyi Mihálynak mindig van bátorsága az igazat kimon­dani. Tiltakozását nem hallgatta el ak­kor sem, amikor a német imperializmus őrjöngése tartott bennünket is- varázs alatt. Akkor hazaárulásnak minősítették a német szövetséggel szemben az en­tente oldalán keresni az igazságot. Ká­rolyinak volt bátorsága ezt az igazat megmondani. Ma ugyanő az, aki az en- tentenak azt üzeni a magyar nemzet nevében, hogy olyan békét, mely orszá­gunkat feldarabolja, nem ir alá. A háború dühöngő éveiben az ő tisztalátásu szeme látta, hogy a magyar­ság vére idegen érdekekért folyik. Ke­reste a kivezető utat ebből a csapdából, mely a nemzet tagjait, szorongatta. A forradalom napjaiban az ő keze ragadta meg az ország gyeplőit és azóta válsá­gos heteken, hónapokon át vezeti a megoldás felé sokszorosan elrontott ügyeinket. A nemzet teljes bizalommal követi őt mindenhová. Magára vette a szom­széd népek megszállásának igáját, szen­vedéseit, bízva a béke igazságos kiszol­gáltatásában. Mert az elnök igy mondta. Türelmesek vagyunk, de ha igazságos ügyünket nem méltányolják a hatalmak, fegyverrel szerzünk magunknak igazsá­got, az elnök is igy mondta. Ez lesz az igazi nemzeti háború király nélkül, de a nemzettel. A köztársasági elnök városunkban. Vasárnap réggel utazott át állomásunkon köztársasági elnökünk Szatmárra, ahol a szé­kely hadosztályt látogatta meg a demarkációs vonal mentén. Reggel fél 8 órakor érkezett be állomásunkra a különvonat, melyben az elnök és kísérete utazott. Városunk polgársága nagy számban vo­nult ki az állomásra, hogy az elnök üdvözlé­sénél ott legyen. A vármegye képviseletében megjelent Makray Mihály kormánybiztos, Ilos- vay Aladár alispán, Gulácsy Tibor, Németh Béla stb. A város képviseletében a néptanács és a tisztikar Néma Gusztáv h. polgármester­rel az élükön. Megjelentek az egyes politikai pártok képviselői és elnökei és a polgárság soraiból sokan. Amikor a vonat megállóit, a közönség éljenzésére megjelent az elnök hatalmas alakja és leszállva a kocsiból, a nép közzé vegyült, mire a hozzá legközelebb álló dr. Kovács La­jos ügyvéd a szociáldemokrata-párt nevében üdvözölte, melyre az elnök a legszivélyeseb- ben, rövid kis beszédben válás Megkö­szönvén az üdvözlést, felhívta a nagyszámban megjelent polgárságot, hogy erős együttmű­ködéssel támogassák a népkormányt a forra­dalom vívmányainak megvédésében és fejlesz­tésében és legyenek türelemmel a mai súlyos viszonyok között és türelemmel legyenek a megszállás kellemetlenségei tekintetében is, mert ha nem sikerül barátságos utón, az igaz­ság fegyvereivel országunk területi épségének lehetőséges megvédése, akkor nem lesz ezen országban egyetlen magyar ember, aki fegy­vert ne fogjon, hogy visszaszerezzük amit tőlünk jogtalanul elvettek. Ezután vármegyénk kormánybiztosa, dr. Makray Mihály, Szatmár- és Szilágymegye ne­vében üdvözölte az elnököt, kérve, hogy sza­badítsa meg a két vármegyét a megszállás által előidézett szerencsétlen helyzetből. Majd városunk h. polgármestere üdvö­zölte az elnököt, mint városunk díszpolgárát, végül dr. Adler Adolf, a volt függetlenségi és 48-as párt elnöke az alakulóban levő Károlyi magyar népköztársasági párt megjelent tagjai nevében biztosította az elnököt a párt támoga­tásáról és a szövetséges pártokkal való együtt­működésről. Az elnök a szónokokkal kezet fogott s pár szót váltva, elköszönt és a vonatra szállott. A közönség a Hymnust kezdte énekelni s en­nek a hangjai között indult el a vonat Szat­már felé. Lakásügyek. A városi lakosság biztosítása ügyében sürgős feladatokat kell a néptanácsnak meg­oldania. Nem lehet közömbös az elöljáróságra nézve, hogy egyesek és családok, akiket ideköt iparuk, kereskedésük, vagy hivataluk, lakás nélkül állanak és maholnap, ha a házbérren- deletek elvesztik hatályukat, az utcán maradnak. A nagyfokú lakásínségnek kétféle követ­kezményével kell számolnia a tanácsnak. Az egyik a büntető igazságszolgáltatás körébe tartozik. Megbüntettetni azokat a tulajdono­sokat, akik élve a helyzettel, lehetetlen béreket követelnek megszorult emberektől. Egy-két- szobás kis udvari lakásért már nem is pénz ezer koronát kérni. Sokan a legkörmönfontabb ürügyek alatt mondanak fel bérlőiknek, hogy valaki másnak drágábban kiadhassák a lakásukat. FÜLEKÉ BYÓGYtlZ Természetes égYéiyes saunyuviz-íerrás. Különleges szer gyomorba] és köszvény elles. Kitűnő ízű, igen üáité ásfányiíz. Tejjel vegyítve a legjobb nyálkaoldó szer. Borral vegyítve a legjobb fréccs. & Kapható miadiDtlttl

Next

/
Thumbnails
Contents