Északkeleti Ujság, 1919 (11. évfolyam, 1-13. szám)

1919-03-08 / 10. szám

2-ik oldat. ÉSZAKKELETI ÚJSÁG NAGYKÁROLY ÉS ÉRMELLÉK 10-ik szára. Nagyon helyes lépés volt kényszerlakások felvitele, de ezzel véglegesen nincs az ügy elintézve. Állandó lakás kell a polgárságnak, ahol berendezkedhessék. Kezdjük meg mielőbb a inunkáslakásek építését. A népkormány intézkedése szerint a be­fektetés Vs-át az állam fedezi, a 2/s- részre pedig előnyös kölcsönt szerez. Meg kell kez­denünk az előkészítés munkálatait mielőbb, hogy a jövő tél végleges lakásban találja a sokat hányatott családokat. A tisztviselőtelep még kibővítésre vár és a már megkezdett telepen sokkal hamarabb lehet az építkezést folytatni, mint újat kezdeni. Különösen a vasúti alkalmazottak részére rend­kívül alkalmas helyen sok olyan család kapna lakást, amelyek a város más részein fekvő házakat tennék szabaddá, ahova viszont a kényszerlakásban lakók volnának elhelyezhetők. Ma a társadalmi feszültség azt követeli, hogy a munkanélküliséget, az elégedetlenség­nek ezt a melegágyát szüntessük meg minden módunkban levő eszközzel. Nem ringathatjuk magunkat abban a hitben, hogy tavasszal az a pár házvégmeszelés, tatarozás, amit a ház- tulajdonosok megreszkiroznak, kenyeret fog adni épitöinunkásainknak és napszámosaink­nak. Nem hihetjük, hogy ezek a napsütésben elmerengve, békés, sorsukkal megelégedett polgárok lesznek. Hanem hogy növelni fogják az elégedetlenek és nyugtalanok táborát, az bizonyos. Egyik oldalén a munkátlanság fenyegető veszélye, másik oldalon a lakáshiány kellemet­lenségei, az elégedetlenségnek egy másik for­rása. Mi sem természetesebb tehát, mint e két bajt, ha lehet egyszerre megszüntetni. Egyik a viz, másik a tűz, csak össze kell hozni őket és megsemmisítik egymást. A munkátlanok kezébe dolgot kell adnunk, hogy megalkossák a szükséges épületeket. A tisztviselőtelep üres telkei készen állnak, csak meg kell rajtuk kez­deni a munkát. Az állam által felajánlott segítséget meg ksll ragadnunk és mielőbb megkezdeni a munkás és tisztviselő lakások építését. Közös bankó — magyar banké. irta: Balkáiyi Béla. A gazdasági önállóság hívei Magyaror­szágon évtizedeken át az önálió jegybankban látták mindenekelőtt a független Magyarország szimbólumét. Az önálló magyar bank ideálját *em annyira gazdasági szempontok vezették, mint inkább azaz óhajtás, hogy ezzel is nyil­vánvalóvá tegyék Ausztriától való különállásun­kat. Justh Gyula korának nagy küzdelme az önálló jegybankért is az osztrák igából szaba­dulni akaró magyarság első rohamtsmadása volt ez elnyomójával szemben. Amikor Ausztria szétbomlása és az ok­tóberi forradalom az évszázadokon át ránk kényszeritett közösséget megszüntette és a ma­gyar nép forradalmi utón szerezte isméi vissza önrendelkezési jogát, megszűnt annak a szük­sége, hogy Ausztriától való függetlenségünk dokumentálására, mintegy nyilvános céljából akarjuk a bankkapcsolatot egyik napról a má­sikra megszüntetni. A bankKözösség megszün­tetése alkalmas mód lett volna arra, hogy gazdasági önállóságunkat a külföld előtt be­mutassuk, amig az uralkodó személyek a kö­zös hadsereg, a közös külképviselet és a közös elnyomás nem igen nyújtottak más módot függetlenségünk igazolására. Mihelyt azonban mindez a kényszer megszűnt, midőn a volt monarchia elemeire bomlott azét és az auszt­riai ház tekintélye és hatalmi köre nem terjed túl többé egy vidéki kastély parkjának keríté­sén, akkor nincs szükségünk rá, hogy pusztán demonstrativ okokból olyan elhamarkodott lé­péseket tegyünk, amelyek hátrányos befolyá­snak lehetnek a pénzügyi kibontakozásnál. Szende pénzügyminiszter kezdettől fogva azt az álláspontot foglalta el, hogy kellő meg­alapozás nélkül nem állítja fel az önnálló magyar bankot. Az ellenséges megszállás követ- keztéban beállott helyzet teljes mértékben iga­zolta a kormány politikáját, amennyiben a megszállás időtartama alatt önálló bank utján sem sikerült volna rendezett vaiutáris v> zo- nyokat teremteni. Az önálló bank felállítását csakis arra az időre várhatjuk, amikor a kül­földi helyzet tisztázódik, amikor az adóreform keresztülvitelével sikerül az államháztartás egyensúlyát helyreállítani és sikerül módot találni az óiiási bankjegyforgalom apasztására. Nem a közösséghez való szívós ragaszkodás, hanem nagyon alaposan átgondolt pénzügyi szempontok szólották a bankközösség időelőtti megszüntetése ellen. Most a kormány, amint az utóbbi napok­ban nyilvánvalóvá lett, olyan intézkedésre készül, amely egy lépéssel közelebb visz a bank önállóság felé.' Az Osztrák-Magyar Bank jegyeit fogják nálunk is lebélyegezni. Minden bankjegyre reá kerül a „Magyarország" bélyegző, ahogy német-osztrák területen „Német-Ausztria* felülbélyegzést tesznek majd a bankjegyekre. A kormánynak ez az intézkedése védekezés, amire Jugoszlávia, Csehország és Német- Ausxtria hasonló intézkedései kényszerítik. E téren nem a magyar kormány volt a kezdeményező. Mihelyt azonban mindazok az államok, melytkben koronapénz van forga­lomban, a területeken levő koronákat feliil- bélyegzik és kimondják, hogy ezután náluk csak az ott lebélyegzett korona bir fizetési erővel, magától értetődik, hogy a külföldön: Németországban, Svájcán, Hollandiában és a többi idegen államban levő korona mind abban az egyetlen országba vándorolni, ahol a le nem bélyegzett korona is elfogadott fize­tési eszköz. Ilymódon a nálunk forgalomba tevő 10, vagy 15 milliárd korona papírpénz értékét a legnagyobb veszély fenyegetné. Ha minden más ország felülbélyegeztetné a koronát, csak mi nem tennénk, akkor a külföldön levő össze» — sok-sok milliárd — korona mind j Magyarországra zúdulna és a Magyarországban forgó korona árat szoritaná le. A bankjegylebélyegzést feltétlenül meg keli csinálni, ha minden mái ország megcsi­nálja. Nagyon keservesen járna az a kiigazda, aki koronákban, százas vagy ezresbankókban tartja a vagyonát és a kormány nem rendelné el a felülbélyegzést, akkor sem, ha valamennyi uj ország felülbélyegezteti az ottan forgó ko­ronákat. Az lenne a következménye, hogy a cseh-sziovák korona, a délszláv korona, a né­met-osztrák korona sokszorta többet érne, mint a miénk. Mi a külföldnek még többel adósod- nánk el, viszont rengeteg tömegű uj osztrák bankó jönne sebesen felérik, a meg nem szál­lott területre. Ebből az következne, hogy a | korona teljesen elértéktelenednék. Az alapvető kérdést, hogy közös bankó; iegyen-e vagy magyar bankó, nem a mostani felülbélyegzés dönti ei. Ha a felülbélyegzés j megtörténik, akkor is egy későbbi feladat a felülbélyegzett bankjegyeket az arany vágy j külföldi valuta fedezettel biró önnálló magyar; jegybank bankjegyeire becserélni. A bankön- j állóság és a valuta rendezés semmiesefre sem oldható meg a bankólebelvegzés technikai el intézésével, hanem csakis a progresszív nagy vagyonadó utján. Az önálló magyar bank az az ideál, amelyhez a radikális adóreformon keresztül vezet az ut. Színház. A heti műsor darabjai között a „Hiva­talnak urak“ képezi a legnagyobb értéket. Úgy is, mint szociális tanulságu mű, úgyis mint sikerültén, nagy hatással felépített darab nagy figyelemre érdemes. Az élet igazságai kiáltanak felénk, nyo­morult emberek vergődése, emberileg, társa­dalmilag szomorú sorsa ragadja meg a lelkünket. Alig van, aki meg ne könnyezné a Róth bácsi szomorú tragédiáját, vagy a hivatalvezető tra­gikus léc mszamlását. Trikó, az nincs benne, sem nyílt szinen elkövetni szándékol? erőszak, vagy eféle, igy hát nem is volt zsúfolt ház. De az életnek költői szemüvegen át nézett szépséges tanulságai, küzdő családapa, bohó, de becsü­letes asszony a darab karakterisztikumja. Ez azonban mind nem kell a nagykárolyi müértő közönségnek, pedig hát mindnyájan az élet utján sietünk és olyan jó volna néha tükörbe nézni, amit egy becsületes, költői jóakarat tart clibénk. Az előadás egyike volt a legjobbaknak, amit a társulattól láttunk. Pompásan összevágó játékot produkált mindenki, mivel az összhatást a teljes illúzióig emelte. Neményi László igen eredeti Róth bácsija egyike a legsikerültebb alakításainak. Váradi Rudolf az irodavezetőben egy mély átérzéssel, hü kifejező erővel meg­játszott alakot adott. Dorner a lázongó, elke­seredett hivstalnoktipust mesterien játszotta meg. Találóan fogták fel a szerepeiket lakács és Szép Gyula is. Wissmüller nyugodt, jő megjelenése igen »tilszerü volt a gyáros szere­pében. Huzella Irén sok kedvességgel és őszinteséggel alakította a kishiratalnok jóaka­rón, de a divatélet árjával örvénybe úszó feleségét. Bartók Edith az anyós kellemetlen szerepét is rokonszenvesen játszotta meg. Neményi Ernő jellegzetee, ügyes svádájti bankíju volt. A héten még opersttdarabok ismétlődtek igyekvő előadásban. A zenekar, örömmel állar pújuk meg, maglehetősen kibivülve kiíéri az operett előadásokat. Kollektiv szerződés. A Pénzintézet* Tisztviselők Országos Egyesületének nagykárolyi körzete a Bihoreanát, valamint az Ipari és Gazdasági Szövetkezetei kivéve, a többi összes helybeli pénzintézetek között a kellektiv szer­ződés hosszas tárgyalások után az összes érdekelt felek megnyugvására létrejött és az érdekellek által már alá is Íratott. MODIANO CLUBSPÉCI ALITÉ CIGARETTAPAPÍR ___________ ES HÜVELY ­FELÜLMÚLHATATLAN, ■ (Siti-HA* ^IGYÁIZIJNK A VÉDJEGYRE I AM ^ arany és platina koronákat, TÖRÖK MIHÁLY, Flln liiT szájpadlásnélküli hidakat, íog- IUUAM1 töméseket és foghúzást végez 'Tm, 7 '

Next

/
Thumbnails
Contents