Északkeleti Ujság, 1919 (11. évfolyam, 1-13. szám)

1919-01-25 / 4. szám

XI. évf«lya«. Nagykároly, 1>19. január 25. 4-Mí szám. POÜTIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. — A NAGYKÁROLYI KERESKEDŐ TÁRSULAT HIVATALOS KÖZLÖNYE. Előfizetési árak: Egész évre ................................ Fé lévre .. ............................... Ne gyedévre ................................. Tanítóknak egész évre .. 20 korona. - 10 „ 5 , •• 14 „ Főszerkesztő: DR. VETZÁK EDE. MEGJELENIX MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség és kiadóhivatal: NAGYKÁROLY, SZÉCHENYf-UTCZA 20. SZÁM. („KÖLCSEY-NYOA1DA“ R.-T. NAGYKÁROLY.) _____ Hirdetések ugyanott vétetnek fel. Nv ilttér sora 1 K 20 fillér. Restanciában úsznak ma összes hivatalaink. A háború tulhalmozott kötelezettségei nem hagyták a tisztviselőt a saját normális hivatali kötelességeit végezni, ami a közigazga­tás belső rendjét ’rendkívül aláásta. Újabban egy egészen különleges körül­mény, az a sajnálatos tény, hogy a leg­több község a jegyzőjét elűzte, odajut- tatta a községek közigazgatását, hogy ma nincs, aki napi, mulhntatlanul fontos ügyeit elintézze. A közigazgatás jó időben, rossz időben rendkívül fontos funkciója az ország életének. Különösen fontos a mai zilált, sőt felborult viszonyok között, hogy a közigazgatás ügyvitele sehol meg ne akadjon. Ma, amikor rendelet rendelet után jelenik meg, elképzelhetet­len, hogy legyen község, ahol a szük­séges lépések megtételére ne legyen meg a kellő hivatali szerv, úgy az kép­telen legyen a népkormány parancsait foganatosítani. Az ország létérdeke, hogy a gyors átalakulás sürgős közigazgatási munká­latait kellő módon eszközölni tudják az arra hivatott szervek. Sok tenni valóról van itt szó, vagyis rengeteg munka- alkalomról. Ezzel szemben ott áll a másik országos epidémia, a munkanélküliség, mely a latainerek soraiban nagyobb és súlyosabb, mint a kézi munkások között. Az ország mai helyzetében, illetve mai berendezése és elvei mellett nem mondhatjuk és nem is mondja senki, hogy a szükségelt hivatali akták feldol­goztatásához nincs meg a kellő fedezet. Hiszen ma naponta százezreket oszt ki az állam minden ellenszolgáltatás nélkül napi 15 K munkanélküli segélyt. Ezért a rengeteg pénzért nem kap az állam, vagyis a köz semmit. Ha azonban olyan munkanélkülieket, akik hivatali dolgokhoz értenek címzetes, vagy ideiglenes állá­sokban a közigazgatás mellett alkal­mazna, elérné azt, hogy kevesebb munkanélküli segélyt osztana szét és amellett az annyira fontos közigazgatás érdekei is elő volnának segítve. Et olyan egyszerű, mint a Kolum­busz tojása, de az általános fejetlenség közepette senkinek eszébe sem jut, hogy a munkanélküliségen nem csak úgy lehet segíteni, ha a munkanélkülieknek alamizsnát adnak s igy mesterségesen tenyésztjük a munkátlanságot, hanem segíteni lehet úgy is, ha munkát adunk nekik. Ha már pénzt kapnak akkor már igazán jogos, hogy valami kis ellenszolgáltatást is adjanak ennek a szegény és a tönk szélién álló országnak, akit kifosztottak még a főherceg­asszonyok is és most meg kifosztanak a saját fiai. De hogy segítsünk is neki, hogy hozzá lássunk az agyonhajszolt ország szemét dombjainak eltakarításához, arra senki sem gondol, sem lent, sem fent. A keresztények közös programija folyton nagyobbodó erővel lióditja híveit. A keresztény kultúrából sarjadt lelkek belátják, hogy az elhaíalmaskodni, a majdnem pogánnyá válni akaró modern kultúra ellen védekezniük kell és hogy a politikai küzdelmekben, a keresztény társadalomért való munkában fele­kezeti különbség nélkül egy táborban, a helyük: a keresztény szociális pártban. A keresztény felekezetek a megértést megtalálták. Belátják, hogv^zon áramlatokkal szemben, amelyek a közéletből a keresztény elveket száműzni akarják, csak erős szervez­kedéssel tudunk szembeszállni. Belátják, hogy az újjáalakuló társadalomban, a közéletbe nekünk regeneráló erőt kell bele vinni. Újjá kell alakítani a magyar közélet szellemét és általa egész nemzeti életünket: Protestáns test­véreink, kik szerte az országban a keresztény szociális párthoz való csatlakozásukat bejelen­tették, azon hitüknek, meggyőződésüknek adták bizonyságát, hogy a demokráciának igazi erkölcsi alapja csak akkor lehet, ha az a keresztény erkölcs alapjára lesz építve. Nagy lelki örömmel veszünk tudomást arról a hatalmas politikai jelentőségről, hogy protestáns testvéreink, kiket ezideig mesterséges taktikával választottak el tőlünk nemcsak váro­sunkban, hanem az egész ország minden részében csatlakoznak a keresztény szociális párthoz. Legutóbb Budapesten demonstrálták a protenstáns egyházak hívei a keresztény szoci­ális párthoz való csatlakozásukat, kifejezést adva annak, hogy ha mi keresztény magyarok összetartunk, úgy nincs erő, amely eltiporhatna bennünket. Akkor ez az ország nem lesz Csáki szalmája, melyet ellenségek és rablók tetszésük szerint széthordhatnak. A keresztény szociális párt fáklyát tart a kezében, de ezzel világítani és nem gyújtani akar. A keresztény szociális párt dolgozó álla­mot akar. Akár a kapitalista rend, akár a proletár diktatúra nyomja el a nemzetet, ezek ellen egyaránt védekeznie kell a keresztény magyarságnak. A keresztény szociális párt a dolgozók pártja, amely szociális igazságot követői mindönki számára, minden irányban. A korcozténység a szociális gondolat ősforrása. A protestánsok és katholikusok azért fognak testvéri kezet, hogy diadalra vigyék az igazi szociális gondolatot. A vasmegyei keresztény szociális párt gyűlésén Huszár Károly a központ kiküldötte hivatalos kijelentésében kétségtelen bizonyítékát adta annak, hogy a keresztény szociális párt a jövőben kizár a maga működéséből mindent, ami disszonanciát teremthet ne a keresztény felekezetek között és csak a magyar jövendő nagy szempontjait fogja mindenben keresni. A keresztény szociális párt vezetőségét — mondja Huszár — már az uj programra összeállításánál az a gondolat vezette, hogy minden hivő keresztény részére lehetővé tegye azt, hogy ebben a pártban láthassa a maga politikai érdek képviseletét. Azóta tényleg ezrével csat­lakoznak hozzánk protestáns testvéreink és most már nyíltan vallják a keresztények közős programmját. A keresztény szociális párt nem papi párt, nem is egyoldalú katholikus pártorgani­záció, hanem az egész keresztény nép pártja akar lenni a jövőben és azért úgy az elnök­ségben, mint az intéző bizottságban is szívesen biztosit helyet azon protestáns vezető embe­reknek, akik közismert programmunkhoz nyíltan csatlakoznak. A keresztény szocialista párt több kerületben fog evangélikus és kálvinista jelölteket is állítani, hogy ezáltal is dokumen­tálja egyetemességét. A párt féltékenyen fog arra vigyázni, hogy a pártélettől távol tartson mindent, ami a szükséges lelki összhangot zavarhatná. Bár városunkban a keresztény szociális párt a fent vázolt irányelvek alapján alakult meg, szükségesnek tartottuk megvilágítani azon tényt, hogy ezzel a felfogássá a központ is azonos. Mindannyian egy szivvel-lélekkel valljuk: ma nem vagyunk többé felekezetek, hanem mindnyájan magyarok, keresztény testvérek vagyunk. Ebben van az erő és hatalom. Tarczinszky Kázmér. Lányok a gimnáziumban. A rohamléptekkel haladó kor nagy válto­zásokat idéz elő az életnek minden viszonyla­tában. A forradalom szele, mely lerázta a királyi koronákat és ledöntögette a társadalmi korlátokat, befújt a templomok hűvös csend­jébe és az iskolák padsorai közé is. Rombol és épit, hogy jól-« vagy nem, azt a jövendő fogja megmondani. A reformokat természetesen a legjobb szándékkal lépteti életbe a meguj- hodni vágyó társadalom. Az egyenlő emberi jogok elve vonult be az iskolákba is, amikor egyformán szabaddá tették az életpályákat nők és férfiak előtt. Min­denkinek egyformán lehet tanulni és szorgalma, képességei szerint lehet az, ami akar. Különö­sebb okát eddig sem tudtuk adni, hogy miért nem lehetett a nő éppen úgy szabadon az, amire kedve és tehetsége volt, mint a férfi.

Next

/
Thumbnails
Contents