Északkeleti Ujság, 1919 (11. évfolyam, 1-13. szám)
1919-01-25 / 4. szám
2-ik oldal 4-ik szám. ÉSZAKKELETI ÚJSÁG NAGYKÁROLY ÉS ÉRMELLÉK Az az érvelés, hogy egyes pályákra a nő néni valö, nem állja meg a helyét. Mert, ha nem való, akkor nem is élhet meg azon a pályán. Ha pedig megél, akkor hiába mondjuk azt, hogy nem neki való. A nagy reform oly váratlanul találta az iskolákat, hogy az elvnek tökéletesen megfelelni és a reformot életbe léptetni nem is lehet. Még maga a kormány is csak a szabadságot adta meg a nők egyetemi tanulására, de a lehetőségekről még nem gondoskodott. Mert képzelhető, hogy a reform keresztülviteléhez eszközök, iskolák és uj tanerők is kellenek, amiket máról holnapra előállítani nem lehet Még felülről nem is jött intézkedés a nők szabad gimnáziumi és egyetemi oktatásának gyakorlati megoldásáról, főgimnáziumunk agilis igazgatója Schweighoffer János, Cserve- nyákné Tattay Irén a polg. leányiskola modern és demokratikus gondolkodású igazgatónőjével karöltve már gyakorlatilag meg is valósította a gimnáziumi oktatás kérdését. Hogy hivatásuk magaslatán álló igazgatók, ezen cselekedetük is igazolja, mert felső utasítás nélkül is keresték a módját, ahogyan a megreformált leányoktatás kérdését megoldhatják. A két igazgató tervei szarint a polgári leányiskolái IV. osztályú tanulók részére I. és II. gimnáziumi osztály latintantárgyából tanfolyamot rendeznek, amelynek hallgatói ez év júliusában levizsgáznak a latinból és jövőre beiratkozhatnak a főgimnázium V. osztályába, közben tanulják a gimnázium III. és IV. osztályának latintananyagát, amelyből az osztályvizsga előtt levizsgázhatnak. A főgimnázium V. osztályát jövőre minden akadály nélkül elvégezhetik a polgári leányiskola jelenlegi IV. osztályú tanulói. A III. .osztályú növendékek részére is lesz tanfolyam a gimnázium I.—II. osztályú latíntananyagból júniusban lesz a vizsga, a jövő tanévben pedig a III.—IV. osztály latinanyagából lesz tanfolyam, úgy, hogy 1920—1921. iskolaévre rendes tanulónak beiratkozhatnak a gimnázium V. osztályába, amelynek tanóráit is hallgathatják és közben tanulják a gimn. III. és IV. osztályának latinanyagát, amelyből évvégén az V. évfolyambeli osztályvizsga előtt vizsgálatot tesznek. Hogy a vállalkozó leányok kellő oktatásban is részesüljenek, maga a gimnáziumi tanári kar látja el az oktatást úgy, hogy a leányiskola helyiségében latin tanfolyamot tart, melyen a különbözeti tárgyakat tanítják. Örömmel adjuk közé főgimnáziumunk és polgári lei.v iskolánk igazgatóinak titn üdvös és gyakorlatias tervét, mert ezzel nemcsak demokratikus és gyakorlatias gondolkodásukról tettek bizonyságot, hanem lelkes ügybuzgó- ságról, mely nem várja az ösztökélést sehonnan sem, hanem úgy cselekszik, ahogyan azt a társadalom, a varos és az iskola érdeke kívánja. A unkaügyi bíráskodásról. Az 1918. évi IX. uéptörvény, mely a munkaügyi bíráskodásról szól, olvasóink nagy részét közelebbről érdekli, azért célszerűnek tartjuk azt főbb vonásaiban ismertetni, elhagyva belőle azt, ami elsó sorban a bíróságokra tartozik s csak közvetve érinti a feleket. I. Munkavállaló. Munkavállaló a néptörvény szempontjából az, aki magánjogi szolgálati szerződés alapján a munkaadóval szolgálati viszonyban van. Ilyenek: a munkás, a Kereskedő-segéd, a nugástiszíviselő, a gazdasági cseléd, a házi cseléd, a tanonc, a gyakornok s általábin mindazok, akik kiképeztetésük mellett díjazást egyáltalán nem, vagy munkájuknak megfelelőnél csekélyebbet kapnak. Munkavállalónak tekintendő továbbá az is, ki saját műhelyében, vagy lakásán iparüső megbízásából és annak számlájára dolgozik (otthoni munkás), ez utóbbi akkor is, ha a munkához szükséges egyes anyagokat maga szerzi be és mellékesen saját számlájára dolgozik. II. A munkaügyi bíróság. A munkaügyi bíróság a járásbíróság, mely mint egyes bíróság jár el, azonban a munkásbiztositási bíróság székhelyén levő járásbíróság, valamint min. rendelet alapján más járásbíróság is ülnökök közreműködését veszi igénybe a munkaügyi bíráskodásnál. Az ülnököket a munkaadók és munka- vállalók szakegyesületei jelölik ki, ilyenekül azok is kijeiölendők. Az ülnökök fogadalmat tesznek s mint közhivatalnokok működnek. Időmulasztás címén vissza nein utasítható átalányban részesülnek. Ha a munkavállaló igazolja, hogy a munkaügyi bíróság őt ülnökként idézte, a munkaadó büntetés terhe alatt köteles időt engedni a munkavállalónak, hogy ez tisztének eleget tehessen. III. A munkaügyi bíróságok hatásköre. A járásbíróság, mint munkaügyi bíróság hatáskörébe tartoznak a szolgálati szerződésből kifolyólag. 1. Ä munkaadó és munkavállaló közt. 2. Az egy üzemben munkát teljesítő munkavállalók közt. 3. Egyrészt a munkaadó, másrészt a szolgálati szerződés alapján a munkavállalóval egyetemleges kötelezettségben álló személyek közt. 4. Egyrészt a munkavállaló, másrészt a munkaadóval egyetemleges kötelezettségben álló személyek közt. 5. A munkaadó és munkavállaló jogutódjai közt felmerült perek. 6. Végül azok a jogviták, amelyek a kereskedő-segédeknek és az ipari és kereskedelmi vállalatok tisztviselőinek szolgálati viszonya tárgyában kiadott 4951—918. M. E. sz. rendelet alapján merülnek fel a munkaadó és munka- vállaló közt. A néptörvény ezeket a pereket a per tárgyának értékére való tekintet nélkül utalja a munkaügyi bíróság hatáskörébe s csak két esetben tesz kivételt és pedig: 1. kiveszi a munkaügyi bíróság hatásköréből azoknak a munkavállalóknak fennebb körülirt pereit, kik fizetésüket legalább havon- kint kapták s évi összes javadalmazásuk 2400 koronát meg halad; 2. megengedi, hogy a 100 K értéket meg nem heladó pénz fizetése, munkateljesítése, vagy ingó dolog utáni perek, az olyan községekben, amelyekben munkaügyi bíróság nincs, • községi bíróság előtt is megindithatók legyenek. A községi bíróság határozatávsl meg nem elégedő fél 15 nap alatt kérheti a községi bíróság előtt szóval, vagy Írásban, hogy ügyét terjessze fel az illetékes munkaügyi bírósághoz, amit a községi bíróság 8 nap alatt megtenni köteles. IV. A munkaügyi bíróság illetékessége. Illetékes a munkaügyi perekben az a munkaügyi bíróság, 1. amelynek területén a szolgálati szerződés köttetett, vagy 2. amelynek területén a munka teljesítésének helye van, vagy 3. ha a munka az üzemi telepen kivül teljesítendő — az, amelynek területén a bérfizetés helye van, vagy 4. amelynek területén az alperes lakóhelye van. A törvény teljesen felperes tetszésére bizza, hogy a fenti szabályok szerint illetékes munkaügyi bíróságok, vagy községi bíróságok közül melyiknél indítsa meg a pert. V. Képviselet. A munkaügyi bíróság előtt elsőfokon a fél személyesen járhat el, ha a per tárgyának értéke 2000 koronát meg nem halad, különben az ügyvédi képviselet kötelező. VI. Kereset. A munkaügyi bíróság előtt az igény általában keresettel érvényesíthető, azonban ha a követelés készpénzfizetésre, vagy helyettesíthető dolgok, vagy értékpapirosok szolgáltatására irányul s per esetén a járásbíróság hatáskörébe tartoznék (általában 5000 koronáig), ebben az az esetben az igény érvényesítése csak fizetési meghagyás által történhetik. VII. Felebbezés. A munkaügyi bíróság Ítélete ellen van helye feiebbezésriek és pedig a következő megszorítással: Ha a munkaügyi bíróság ülnökök közreműködésével döntött, felebbezésnek az Ítélet ellen csak akkor van helye, ha a per tárgy értéke 1000 koronát meghalad. A felebbezési eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. Vili. Egyébként a munkaügyi bíróság előtti eljárásra vonatkozólag a polgári perrendtartás szabályai alkalmazandók a törvényben foglalt eltéréssel. A törvény 1919. évi január 6-ik napján lápett életbe, az iddig már folyamatban volt ügyekben a régi eljárási szabályok az irányadók. Nőegyleti közgyűlés. A helybeli jótékony Nőegylet f. hó 19-én, vasárnap délelőtt fél 12 órakor tartotta évi rendes közgyűlését dr. Schönpflug Béláné Uj- falussy Amadill ügyvezető alelnöknő vezetése mellett. Tárgyaltatott a leányárvaház fenntartásának kérdése, mely a mai súlyos drágaság mellett nagy gondot okoz az egyletnek. Elhatároztatott, hogy az egyleti tagsági dijak általában felemeltetnek. Ennek következtében a tagsági dijak lesznek 6, 10 és 20 korona. Egyben elhatározta a közgyűlés, hegy a szükség enyhítése végett az egylet nemeslelkü elnöknőjéhez, özv. gróf Károlyi Gyulánéhoz kérelemmel fordul, hogy az áruház fűtésére szükséges 16 köbméter fát a Somos erdőből díjmentesen adományozza. Az árvaház felszerelése céljaiból elhatározta a közgyűlés azt is, hogy a Vörös Keresztegylet készleteiből 20 lepedőt, 12 szalmazsákot és 12 párnát fog kérelmezni az árvaház részére való díjtalan átengedésre. A közgyűlés felhatalmazza az elnökséget a kérvény mielőbbi benyújtására. Több kisebb egyleti ügy letárgyalása után a közgyűlés véget ért. Színház. A Médi szombati és vasárnapi előadása kedves csemege volt a színházlátogató közönség műélvezetének. Helén szerepében Neményi Liliké lépett színpadra, hogy odavigye magával a serdülő kis lány valóban közvetlen báját és egyéniségnek lebillincselő kedvességét. Kellemesen csengő hangja fülbemászóan reprodukálta a kedves Schubert dallamokat. Játéka otthonos és kifejező volt. Figyelmes ismerősei és tisztelői virágözönnel borították el körülötte a színpadot. Hétfőn ismét zsúfolt ház előtt került színre a Pacsirta. Neményiné eleven, kedves alakítása Juliska szerepében, Thurzó elegáns, lendületes játéka viszi a két női főszerepet. A CIGARETTAPAPÍR es hüvely FELÜLMÚLHATATLAN >
