Északkeleti Ujság, 1916 (8. évfolyam, 1-53. szám)
1916-01-29 / 5. szám
ÉSZAKKELETI UJSÁQ NAGYKÁROLY ÉS ÉRMELLÉK POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. — A NAGYKÁROLYl KERESKEDŐ TÁRSULAT HIVATALOS KÖZLÖNYE. Vili. évfolyam. __________Nagykároly, 1916. január 29._____________________/___________5-ik szám. Egés z évre Előfizetési árak 8 korona. Főszerkesztő: DR. VETZÁK EDE. Szerkesztőség és kiadóhivatal: NAGYKÁROLY, SZÉCHENYI-UTCZA 20. SZÁM Félévre .. 4 ,. („KÖLCSEY-NYOMDA“ R.-T. NAGYKÁROLY.) Negyedévre Tanítóknak eg ész évre .. 2 „ .. 5 „------- MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. -------Hi rdetések ugyanott vétetnek fel. Nvilttér sora 6J fillér. Háborús munkakör jut most mindenkinek, mert valamiképen minden összefügg a háborúval. A hivatalokban, műhelyekben másféle munka folyik most mint máskor. Direkt a hadviselés mutat fel olyan igényeket, melyek egészen lefoglalnak egyes munkaköröket. A háború hatása alatt kialakult uj helyzetnek becsületes alapon való kiaknázása s ilyen módon a hadviselés által támasztott igényeknek minél .tökéletesebben való kielégítése hazafias kötelességünk. Minden munkakörnek kötelessége a reá háramló feladatokat betöltenie. Mindenkinek kötelessége munkájával hozzájárulni a közszükséglet kielégítéséhez. Az állam a hadviseléshez igénybeveszi a nemzet erőit. Hogy ezért adandó ellenszolgáltatásai minél szélesebbb rétegben oszoljanak el a nép között, lehetőség szerint közvetlenül fordul a termelőkhöz, ipari munkák előállítóihoz. Ezért hangsúlyoztuk mi már a háború megkezdésekor, hogy a hadsereg részére szükséges lábbelik készítésére alakítsanak cipész és csizmadia mestereink alkalmi szövetkezetét. Lapunk, az Északkeleti Újság múlt évi szeptember. 18-iki számában a szabókat hívtuk fel, hogy tömörüljenek alkalmi szövetkezetbe katonai szállítás vállalására. Szatmáron úgy a szabók, mint a cipészek alkalmi szövetkezetei alakítottak. A cipész és csizmadia alkalmi szövetkezet f. hó 22-én este tartotta közgyűlését az ipartestület tanács szobájában dr. Lenárd István h. főkapitány elnöklése mellett. A bejelentés mellett szerint a VI. hadi szükséglet részére rendelt 1000 pár bakkancs elkészült. Elfogadták a VIII. és IX. hadi .szükséglet fedezésére vonatkozó megrendelést is. A szövetkezet az ipartestület székházának emeletén van elhelyezve, hol 40 önálló vállalkozó dolgozik nagy segédszemélyzettel. A nagytömegű munka méltán dicsérheti a szatmári kéziipar élelmességét. Nem tudjuk eléggé rosszallani iparosaink nemtörődömségét, mely talán legfőbb oka, hogy nálunk ilyenféle vállalkozás eddig nem volt lehetséges. Nem tudjuk, vajon nem fog-e még nálunk is jobb, egészségesebb szellem .^pni iparosainkban. A vezetőség agilitása a tagok helyes belátása kellene hozzá és bizonyos, hogy városunkban, ahol olyan sok cipésziparos él, hatalmas alkalmi szövetkezet létesülhetne, aminek a jövőre nézve is nagy kihatása lenne, mert nagyon valószinő, hogy az ilyen csoportok háború után is bentmaradnának a had- seregszállitási viszonyban, ami nagy előny lenne a békés évek egyszer-más- kor pangó időszakaiban, állandó és hatalmas fogyasztót jelent a hadsereg, melynek szükségleti cikkeit szállítani a legbiztosabb, a leghatékonyabb vállalkozás. Iparosaink rövidlátósága, igénytelensége talán az oka, hogy nem igyekszik újabb piacot teremteni magának, mihelyst látja, hogy az ő mindennapi kis forgalma elég jövedelmet hoz a máról-holnapra való éldegétésre. A magyar ember élhetetlensége tűnik ki ebben a formájában is. Pedig hazánk érdeke is, hogy gazdasági erejét a had- seregszállitások lehető lefoglalásával is növelje. A kisipar előtt nyílt meg most a legjobb alkalom, hogy amikor a hatóságok, a hadvezetőség is oly jóakarattal támogatják ragadja meg a munkát, keresetet nyújtó alkalmat, mely különösen becses lesz nek> & jövőre nézve is. A képviselőtestület f. hó 23-án rendkívüli közgyűlést tartott. Debreczeni István, kir. tanácsos, polgár- mester üdvözli a megjelent tagokat és a gyűlést megnyitja. A közgyűlés első pontjában a polgár- mester előterjeszti a város közigazgatási alkalmazottai számára megállapított hadi segélyt. A belügyminiszter ugyanis ez ügyben rendeletet adott ki, amelynek értelmében mindazok, akik rendszeresített állásban 1916. január 1-én tényleges szolgálatban voltak, fizetésük 20 %-át hadi segély gyanánt kapják. Ezen összeg 200 koronánál kisebb nem lehet. Városunk közigazgatási alkalmazottai számára a tanács név- szerint megállapította ezen hadi segélyt, amely összeg 28,352 koronát tesz ki. Ezen határozatot a tanács jóváhagyás végett a belügyminiszterhez felterjeszti. Amig a jóváhagyás megjön, a tanácsot a képviselőtestület feljogosítja, hogy ezen célra a házi pénztár pénzét felhasználhassa. A határozatot a képviselőtestület egyhangúlag elfogadta. Braneczky József képviselőtestületi tag a főgimnázium és polgáriskolai szolga érdekében szólal fel. Első sorban — úgymond — a fő- gimn.-i szolga érdekében óhajt felszólalni, mert a polgáriskolai szolga fizetését nemrégen havi 10 koronával emeltük. A főgimnáziumban 40 tanulóval több van mint tavaly; a megszaporodott teendőt a szolga feleségével nem tudja elvégezni, amiért kisegítő asszonyt kellett fogadnia, akinek hónaponkint i 24 koronát fizet. Fizetése megmaradt részéből a mai nehéz körülmények között nem tud megélni. Kérem a közgyűlést, hogy 400 korona segélyt szavazzon meg a főgimn.-i szolgának. — A polgármester válaszában kiemeli, hogy ezeknek segélyezéséről a februári évnegyedes rendes közgyűlés fog határozni. A mai drágaság mellett őket sem hagyjuk segély nélkül. Ezután a közvágóhíd kibővítéséről volt szó, amelyet a miniszter rendelt el. A képviselőtestület elhatározza, hogy uj közvágóhidat most nem épit, mert a város anyagi viszonyai ezt nem engedik meg és a háborús körülmények miatt úgyis most kevés a vágás. Legföl- jebn 3000 korona költséggel átalakítja. Polgármester bejelenti, hogy a város tanácsa megváltotta erre az évre a bor- és hús fogyasztási adót 25,000 koronáért. Ebből az összegből 18,000 korona borra és 7000 korona húsra esik. A képviselőtestület ezt tudomásul veszi, jóllehet annak idején csak 20,(.00 koronát volt hajlandó fizetni. A városnak kára ezen adók megváltásából előreláthatólag nem lesz,, amiért a képviselőtestület nem fogadta el Kun István és Róth Mátyás ajánlatát, hogy 3000 koronát ők 'fizetnek, ha a város a 23,000 koronán felüli nyereség felét nekik adja. A közgyűlés tudomásul veszi a törvény- hatósági bizottság jóváhagyását, hogy a város tüzelő anyag beszerzésére 80,000 korona váltóhitelt igénybe vehessen. Hoffmann József szilágycsehi és Orosz József helybeli lakosnak tűzifa eladására vonatkozó ajánlatát a közgyűlés nem fogadta ej. A „Magyar város és községfejlesztési r.-t.- nak“ azon ajánlatát, hogy előnyös feltételek mellett három éven át 1000—1000 mm. porosz kőszenet szállít, elfogadta. A képviselőtestület elhatározza, hogy Seiler Magdolna, helybeli illetőségű vak leány kiképzéséhez három éven át 300—300 koronával járul hozzá. A népkonyhának 600 korona segélyt szavaz meg. Timkó József tüzoltó-szakaszparancsnok ruha általányát 120 koronáról 180 koronára emeli fel. A múltkori színházi előadások alkalmából felmerült költségeket a kö/gyűlés a rendezőknek elengedi, illetve úgy határoz hogy ezen összeg (483 K) a szegény gyermekek felruházására forditassék. Ezután a polgármester a közgyűlés jegyzőkönyvének hitelesítésére Braneczky József, Fézer János, Juhász Imre, Lőrincz Lajos, Singer Lipót és Weinberger Ferevc képviselőtestületi tagokat felkérvén, a közgyűlést bezárta. Br. Képviselőtestületi közgyűlés.
