Északkeleti Ujság, 1915 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1915-05-15 / 20. szám
20-ik szám. ÉSZAKKELETI ÚJSÁG NAGYKÁROLY ÉS ÉRMELLÉK. 3-ik oldal. ahol már korán feltűnt kitűnő előadó képessége s biztos fellépése. Tanárai a jó és szorgalmas tanulót nagyon szerették. Édes atyja, mint végtelen rajongásig szeretett egyetlen fiúgyermekét maga nevelte s tanulásán meg is látszott, hogy édes atyja állandóan foglalkozott vele. A középiskolában különösen a magyar nyelv s irodalomban, valamint a történelemben mutatott nagy előhaladást. A középiskola sikeres bevégzése után 1894-ben a budapesti tudományegyetemre került, ahol is — ügyvédi pályára készülvén — a jogikarra iratkozott be. Még mint I. éves joghallgató ilosvay Gusztáv, Madzsar József és Vetzák Ede társaságában megalkotta a Nagykárolyi Egyetemi Ifjak Körét: a nagykárolyi kört, amely az ő vezetése alatt igen szépen is virágzott. Ez egyesülésnek célja az volt, hogy egyrészt a uagykárolyi ifjakat összetartsa, másrészt az egyetemre kerülő szegényebb nagykárolyi ifjakat anyagi s más tekintetben is támogassa. Ez a Kör emelte a károlyi fiukban az összetartozandóság érzetét s tette lehetővé azt, hogy ez időben a károlyi egyetemi ifjak igen nagy szerepet vittek az egyetemi ifjúsági életben. Nemestóthi Szabó Albert 11. éves joghallgató korában már az Egyetemi Kör választmányi tagja s mint ilyen a milleniumi esztendőben az egyetemi ifjúságra hárult nagy rendezési feladatokban tevékeny részt vett. 1896. év október havában egyetemi tanulmányainak folytatása céljából Németország leghíresebb egyetemét : a göttingai egyetemet kereste fel, ahol is belépett a „Winfridia“ nevű katholikus diák-egyletbe. Ez időtől kezdve tanúsít élén- kebb érdeklődést a katholikus szervezetek iránt. Lelkesen tanulmányozza e szervezeteket, amelyeknek épen e diákegyesületek voltak az alapjai. Látja, hogy ez egyesülések révén mily hatalmas Németországban a katholikus centrumpárt s buzgalommal szívja itt magába a kathoiicizmus eszméit. Ezen esztendőben két nagy utazást is tesz, bejárja úgyszólván egész Európát. Első útjában dr. Vetzák Ede társaságában beutazza: Németország, Svédország, Norvégia és Dániát, második utján pedig, — melyet egyedül tett meg, — felkeresi Belgium, Hollandia, Anglia és Franciaországot. Ezek az utjai a szó nemesebb értelmében vett tanulmányutak voltak. A német diákegyletnek haláláig tagja: Philistere volt. Utazásai befejeztével hazajött Magyarországba, hogy a budapesti tudományegyetemen a jogtudományi doktorátust megszerezze, ami 1899. évben sikerül is. A jogtudományi doktorátus megszerzése után hazajött Nagykárolyba, hogy mint doktor iuris ügyvédjelölt a 3 évi gyakorlati időt le- töltse, megszerezvén az ügyvédi vizsga letételéhez szükséges gyakorlati praxist. Édes atyja jőuevü irodájába lépett be s ezt vezette is mindaddig, inig atyja nagykárolyi kir. közjegyzővé neveztetett ki. Ügyvédjelöltösködésével kezdődik Nemestóthi Szabó Albert közszereplése is. A kismaj- tényi kerület egyhangúlag törvényhatósági bizottsági taggá választja, Nagykároly város képviselőtestületében pedig virilis jogon foglal helyet. Különösen élénk szerepet játszotta törvény- hatósági bizottságban, ahol is mint erős ellenzéki támadja a szabadelvű pártot s ennek akkori expenensét: Nagy László vármegyei alispánt. Mint közszerepet vivő megyei ember^ rövidesen tb. vármegyei aljegyzővé, majd tb aliigyésszé, illetve később tb. főgyésszé nevezi ki a főispán, de e megtisztelő állásokról éppen függetlenségének biztosítása végett lemond. Gyakran szólal fel úgy a megyei közgyűléseken mint a képviselőtestületi üléseken is s ezek a beszédei mindenkor élénk hatást keltenek. E sokirányú közszereplése mellett nem feledzik meg jogi tanulmányairól sem s szorgalmas tanulás után 1902. évben, 25 éves korában már megszerzi az ügyvédi diplomát is. Ennek megszerzése után előbb éde atyja nagy- forgalmu irodájában dolgozik, majd midőn atyja kir. közjegyzővé neveztetik ki, átveszi az irodát s mint önálló ügyvédet a Nagykárolyi Önsegélyző Népbank Részvénytársaság jogtanácsossává választja. Mint ügyvéd alapos tudása s jó leikü- lete, igazságszeretete folytán csakhamar jó névre tesz szert. Kevéssel ezután elkövetkezik a nemzeti küzdelem dicsőségteljes korszaka s ettől az időszaktól kezdődik Nemestóthi Szabó Albert dr. igazi közszereplése. A nemzeti küzdelemnek Szatmármegyében egyik irányitója. Lelkesen agitál népgyüléseken, a megyebizottságban, majd a helyi s országos sajtóban. Kovács Dezső. Gózner Elek, Cseh Lajos és dr. Vetzák Ede társaságában megalkotja a „Szatmárvármegye“ cimü lapot, amely lap a nemzeti küzdelemnek Szatmármegyében egyetlen lelkes harcosa. Hazafias cikkei élénk visszhangra találnak az egész vármegyében. A „Szatmárvármegye“ példányait gyakran kobozza el az ügyészség, amely eljárás a lap nagy népszerűségét csak még jobban fokozta. Ezen idők szenvedelmes, túlfűtött izzó levegőjét jellemzi, hogy a nemzeti küzdelem alatt Nemestóthi Szabó Albert politikai természetű párbajt vívott. A Nagykárolyi Hitelbank megalapítása alkalmával az egyik társszerkesztőveí nézeteltérése támad, úgy hogy úgy ő, mint dr. Vetzák Ede és dr. Gózner Elek kilépnek a „Szatmárvármegye“ szerkesztőségéből. Ettől az időtől kezdve egy pár évig nem is foglalkozik újság- szerkesztéssel s minden idejét a Katholikus Népszövetség és néppárt ügyeinek szenteli. Lelkesen szervezi a Népszövetséget az egész vármegyében s az országos néppártot, amelynek szatmármegyei elnöke is. A Kölcsey-nyomda megalakítása alkalmával — melynek felügyelő-bizottsági tagjává választatik meg — megalakítja az Északkeleti Újságot, amely mint politikai lap a néppárt eszméit szolgálja. Mint a katholikus szövetségi eszmék lelkes híve állandóan részt vett jelentősebb katholikus üléseken, igy Düszeldorfban tartott országos katholikus kongresszuson is, ahol egy nagy beszédet mondott, ugyancsak résztvett a csak közelmúltban tartott bécsi eucharisztikus kongresszuson is. Két Ízben képviselőjelöltnek is fellépett , néppárti programmal, de kisebbségben maradt úgy Nagykárolyban Papp Bélával, mint Letenyén Zalán Gyulával szemben, akinek megválasztása érdekében a kormány óriási pressiót fejtett ki. Legjobban jellemzi Szabó Albert egyéni-, ségét, hogy a háború kitörése után nyomban önként jelentkezett katonai szolgálatrá s hog£ mint katona igen rövid idő alatt a legnagyobb német kitüntetést, a vaskerosztet étdemelte ki. Mindenkor az első sorokban, a fronton küzdött,, mígnem egy ostoba golyó kioltotta nemes életét, épp akkor, amidőn szülei meglátogatására egy pár napi szabadságra hazaj nini készült. Nemestóthi Szabó Albert az elvek embere volt, Végtelen jószívűség, jóakarat s nemes lelkűiét jellemezte. A politikában mindig tiszta fegyverekkel küzdött. Lelkes hive volt az általános választói jognak, amelyről egy érdekes s vonzóan megirt cikksorozata is jelent meg az Északkeleti Újságban. Sokat tudott s sokat állandóan tanult még felnőtt korában is. Az ő halálával nemcsak társadalmi életünket, hanem a magyar politikai életet is érzékeny vezzteség éri, amely nagyon is fogja nélkülözni Nemes- tóthy Szabó Albertet: „az elvek emberét“. Az Alkotmány dr. NemestóiSii Szabó Albertról. Pótolhatatlan veszteségünknek nagyságáról tanúskodnak az országos sajtóban megjelenő gyönyörű megemlékezések is városunk értékes fiának hősi haláláról. Az ő alakja túlnőtt helyi életünk keretein, értékes tagja volt az ország közéletének is, hol pótolhatatlan űrt hagyott távozása. Az Alkotmány a következő mélységes sorokat szentelte drága emlékének : Tehát ő is! Meghalt. Karddal a kezében, szakasza élén rohamra indulva. Tehát az ő nemes vére is elvegyült a porral. Szivén utat nyitott a halálnak egy orosz puskagolyó. Nem tudta, hogy hányán vártuk vissza, hányán reszkettünk érte, hányán imádkoztunk, hogy baj ne érje. Rokonok voltunk. A közös szent ideálok, lelkűnkbe íródott elvek vérségi kötelékei fűztek össze. Hogy ne vérzene a lelkünk, hogyne lenne sebződött a szivünk, amikor erőszakosan igy tépett ki baráti körünkből a végzet. Diadalmas harcok után pihensz a borói templom árnyékában. Ott van nyugovásod az 1 ten háza mellett, amelyet becsületesen megfutott életpályádon oly igaz keresztény hittel, minden lehető alkalommal felkerestél. S mi nélküled leszünk kénytelenek folytatni a harcot, amelyben olyan áldozatosan résztvettél, amelynek folytatására annyira készültél, amelyben Tőle, erődtől,, tudásodtól, elszántságodtól, tántoríthatatlan elvhtiségedtől, bajtársai szereteted- től annyit vártunk, oly sokat reméltünk. Nehéz sors ez, de már csak mi érezzük. Hónapok óta látjuk a halál szörnyű aratását s nincs módunk hozzá, hogy csontos kezét, amely a legjobbakat válogatja ki, lefogjuk. Féltünk hogy rád talál. Hisz annyira kimagasodtál az emberekből, mint a jegenye az utszéli bokrok közül'. Azok közé a kevesek közé tartoztál, akik mindent a legkomolyabban vesznek : a világnézetet, a politikát, a hivatást. Egész ember akartál lenni és voltál is kora ifjúságodtól a borói sírig. Harcos temperamentum jutott osztályrészedül. És az: igazság, az erkölcs, a tisztesség, az ideális javak pártjára álltái, mert a lelked tele volt világossággal, hittel, a jobb győzelmének fanatikus reménységével. Ezért találtunk egymásra,. Ezért forrtunk össze. Erre a grániíalapra állva harcoltunk bűn és nyomor, haszonlesés és önzés, esztelenség és gyáva meghunyászkodás ellen. Ez vitt a becsület mezejére is, mielőtt még parancs és honvédelmi kötelesség szólított volna. Siratunk. Emlegetünk. Beszélünk rójad. Barátunk, testverünk voltát és maradsz. S a sirhant nem lesz elég hatalmas, ahhoz, hogy elválasszon tőlünk. * Dr. Nemestóthi Szabó Albert ügyvéd a katholikus közéletnek vczéri sorsa preadestinált egyénisége volt. Jóformán gyerekifjuságától kezdve résztvett minden katholikus mozgalomban, nemcsak sziikebb hazájában, Nagykárolyban és Szatmár megyében, hanem az országos jelleg i katholikus mozgalmak és egyesületek is úgy vették mindig számításba, mint akire fentartás nélkül lehet építeni, aki bizonyosan emberül elvégzi azt a feladatot, amellyel meg lett bizva. Gyakorlati tapasztalatokkal bőven felszerelt elméleti tudása, politikai készültségé, egyenes, őszinte jelleme, bátorsága, amellyel meggyőződéséért mindenkor síkra szállott, csakhamar nagy befolyást biztosítottak neki Szatmár vármegye politikai életében. A nemzeti ellenállás korában vezére volt a megyei ellen-
