Északkeleti Ujság, 1915 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1915-05-15 / 20. szám
4-ik oldal. ÉSZAKKELETI ÚJSÁG NAGYKÁROLY ÉS ÉRMELLÉK 20-ik szám. zéknek, amelyet diadalra vezetett. Később is folyton harcban állott mindazokkal a klikekkel, amelyek a közérdeket a maguk hatalmi érdekeinek rendelték alá. Az országos politikában a néppárt hive volt kezdettől fogva. A pártnak egy időben Nagykárolyban, a legutolsó általános választások alkalmával pedig Letenyén volt jelöltje. A néppárt tiszta eszközeivel azonban, amelyek egyedül feleltek meg puritán jellemének, nem tudott úrrá lenni az ellene szegzett korrupció és erőszak felett. Ez a sikertelenség azonban csak újabb ösztönzésül szolgált neki arra, hogy politikai elveinek diadaláért még nagyobb hévvel munkálkodjék. Igen tevékeny részt vett a katholikus nép- szövetségi mozgalomban. A szövetségnek igazgatósági tagja volt. A központ felhívására nem egyszer napokon, heteken át járt szervező körúton, mert minden munkára a legnagyobb örömmel vállalkozott, amelytől a katholikus közügy elöhaladásáí remélte. Nagy anyagi áldozatokat hozott elveinek szolgálatában s bármely katholikus cél támogatására személyes tevékenységgel és anyagi támogatással mindenkor kész volt. Erősen vallásos férfi volt. Élete olyan összhangban állo'tt elveivel, az általa vallott világélettel, hogy tiszteletet vívott ki magának politikai ellenfelei rek táborában is. Saját pártjában pedig természetesen éppen ez a jellemvonása kvalifikálta jelentős pozícióra. A háború kitörésekor dacára annak, hogy •annak idején katonai szolgálatot nem teljesített, azonnal jelentkezeti önkéntesnek a 7-es huszároknál. Nagy kedvvel és rendkívüli ambíció, a! készült arra, hogy a harctérre megessen. Valósággal türelmetlenül leste ezt az időt. Nem is várta be, mig a rendes beosztásban reá került a sor. Egy meneíszázadba osztott gyengébb fizikumú bajtársával cserélt s mint káplár indult el Bukovinába A harctéren kiváló /kézséget tanúsított. Csakhamar kadéttörmester lett. Megkapta a nagy ezüst vité/ségi érmet, később a német vaskeresztet és a zászlósi ragot Alantasai rendkívül szerelték, mert amellett, hogy meleg barátsággal bánt velük, folyton bátorította és tüzelte őket a harcra. Halála is akkor következett be, amikor szakaszát rohamra buzdította és maga indult elsőnek az ellenség állásai felé. Halála pótolhatatlan vesztesége a néppártnak s a katholikus mozgalmaknak. Ritka jellem, tehetség, erő és vasakarat egyesült benne s ezt a maga teljességében beleállitotta a keresztény világnézet szolgálatába. Nagyra volt hivatva és sokat vártunk tőle. Amit tett, azért is megérdemli, hogy nevét nagyjaink között emlegessük és emlékezete áldott legyen közöttünk. Hősi halálának körülményei. Gróf Trautenberg Imre huszárfőhadnagy aki vele egy században szolgált s ugyanakkor is sebesült meg, következőképp adta elő Szabó Albert hősi halálának történetét: A szomorú eset e hó 7-én este 7 óra tájban történt. Az oroszok hátravonulóban voltak. A Vll-ik hadtest és a németek között a mi hadosztályunk egy hézagot töltött ki és a hetes huszárezred éppen rohamot intézet az oroszok ellen, amely győzelmesen végződött, úgy hogy ott, Mezőlaborc és Boró között a határ közelében, ahol mi harcoltunk, ennek a rohamnak következtében csakhamar meg is futamodtak az oroszok és este 11 óra tájban már egészen a határ felé üldöztük őket, tovább a Mezőlaborc- tól északra eső magaslatoknál. Szabó barátom éppen a szakaszát vezényelte és felállva helyéről, parancsot akart kiadni az előnyomulásra. Ebben a pillanatban 1 találta őt pontosan szivén a muszka golyó, amely a hátán jött ki és pillanatok alatt végzett vele. Én közvetlen közelében voltam akkor és láttam, amint egyszerre hanyatt vágódott a földön. Odarohantam hozzá, leli joltam a szivére, arcába néztem, amely már halotthalvány volt s láttam, hogy már nincs benne élet. Ekkor talált engem is vállamon az a golyó, a melynek sebemet köszönhetem, de éppen, meri erősen lehajoltam, szinte csak horzsolta vádamat s nehány izmot lökött ki a helyéről. A közelben volt egy derék legényünk: huszár Pista, annak szólottám, hozza a szegény halott bajtársamat a kötözőhelyre. Ez nehány társával meg is tette és másnap reggel jelentette is nekem a kötözőhelyen a tett intézkedéseket. Valószínűleg Borón, a templom közelében temették el s sírja meg lesz jelölve, hogy hozátar- tozói elhozhassá« tetemét. Mélyen érintett halála engem is. Hiszen hat hónap óta csaknem mindig együtt vollunk, egy századnál, a legmelegebb barátságban éltünk egymással. Szabó lelkes, szenvedélyes katona volt. Önként jelentkezett, dacára idősebb voltának, huszár volt és Budapestről már káplári rangban indult el novemberben. Decemberben pedig már megkapta a nagy ezüst vitézségi érmet, akkor volt ez a Sanok körüli csatákban, amikor hallatlan vakmerőséggel az j orosz front mögé kerülve, nagyon fontos jelentéseket hozott magával, életveszedelmek között" vágva át magát és kerülve megint vissza hoz- j zánk. A következő hónapban már zászlós lett és úgy tudom, mar fel vo t terjesztve hadnagyi előléptetésre. Ezt már nem érhette meg. Az utolsó napokban igen jókedvű volt. Jó kedélye kűl inben sohasem hagyta el és boldogan, nevetve emlegette a nagy goriicei győzelem után : — Most nem állunk meg Kievig, most; már csakugyan bomlik az orosz! Mindig elöl volt, mindig bátran, örömmel harcolt és. kereste az alkalmat a küzdelemre. Meg akkor reggel derülten mondogatta legényeinek : — Fiuk, ma megint meleg napunk lesz, úgy látszik, egyszer megint meglátjuk, hogy! milyen az a „sturm“ ! Mielőtt támadásba mentünk volna át, I délután ott beszélgettünk egy magaslaton, nevetve, tréfálkozva diskuráltunk és gukkerrel szemléltük az orosz állásokat. Akkor még nem sejtette, hogy egy-két órával később az a „sturm“ az ő halálának okozója lesz. A második magyar hadi kölcsön. A hosszan elhúzódó háború szükségessé teszi, hogy a hadi szükségletek zavartalan ellátása céljából uj hadi kölcsön bocsáttassák ki. E szükségletek fedezésére a pénzügyminiszter az eLő hadi kölcsön czimleteinek megfelelő,! 6°/o-kal kamatozó járadékkölcsön-kötvényeket j és ezzel egyidejűleg 5V2°/o-os járadékkölcsön- kötvényeket bocsát nyilvános aláírásra. A pénzügyminiszter tehát ezúttal is közvetlenül fordul a közönséghez, mint ez legutóbb a Német-birodalomban is történt és a kibocsátás összege; a nyilvános aláírás eredménye alapján fog megállapítást nyerni. Az aláírás f. évi május 12-től 26-ig bezárólag fog megtartatni. Aláírási helyekül szerepelnek az összes álllami pénztárak és adóhivatalok, a postatakarékpénztár és közvetítő helyei s az összes számottevő hazai pénzintézetek. A kibocsátásra kerülő és 6%-kaI kamatozó kölcsönkötvény aláírási ára minden 100 korona névértékért; a) ha az aláíráskor az egész aláirt ősz- szeg befizettetik, 97 K 50 f-ben ; h) ha pedig az alább ismertetendő kedvezményes (részletekben történő) fizetési módozat vétetik igénybe, 98 K-ban állapíttatott meg. Az 57*%:k.al kamatozó kölcsönkötvény aláírási ára minden 100 korona névértékért: a) ha az aláíráskor az egész aláirt összeg befizettetik, 90 K 80 f-ben : b) ha pedig kedvezményes (részletekben történő) fizetési módozat vétetik igénybe, 91 K 20 f-ben állapíttatott meg. A 6%-os kölcsönnél a legkisebb jegyezhető összeg 50 K, az 572% os kölcsönnél 1Ö0 K. A második hadi kölcsön 6%-os typusu kötvényei 1915. május 1-től kezdődőleg és minden óv május 1-én és november 1-én lejáró utólagos részletekben kamatoznak, tehát az eíső szelvény 1915. november 1-én esedékes. A folyó évi május hó 1 -tői az aláírás napjáig járó folyó kamatokat azonban az aláírónak nem kell megtérítenie. Az 572%-os typusu kötvények pedig 1915. junius 1-től kezdődőleg és minden év junius 1-én és december 1-én lejáró félévi utólagos részletekben kamatoznak. Á kamatfizetés folyó évi junius 1 -ével kezdődik, tehát az első szelvény folyó évi december 1-én esedékes. Mindkét typusu kötvényre az aláirt ősz- szegek az aláírási helynél fizetendők be és az aláírási áron felül az aláíróval szemben sem folyókamat, sem jutalék felszámításának helye nincs. Ha az aláirt összeg 100 koronát meg nem halad, az aláírás alkalmával az egész aláirt összeg befizetendő. . A 100 koronát meghaladó aláírásoknál a részletekben történő befizetés kedvezménye igénybe vehető, az aláírás alkalmával azonban az aláirt összeg 10%-a biztositékképen leteendő és pedig a kir. állampénztáraknál és adóhivataloknál, a m. kir. postatakarékpénztár közvetítő hivatalainál, továbbá a:: 1898. XXIII. t.-cz. alapján alakult Országos Központi Hitelszövetkezetnél készpénzben, a többi aláírási helynél pedig vagy készpénzben, vagy olyan értékpapírokban, a melyeket az aláírási hely elfogadhatóknak tart. A részletek pedig a következő- kép fizetendők: A jegyzett összeg 25%-a legkésőbb 1915. junius 8-ig, 25%-a junius 18-ig, 25%-a junius 28-ig, 25-%-a julius 8-ig. A teljes befizetés megtörténte után az aláírási hely a letett biztosítékot elszámolja, illet .leg visszaadja, A jegyzés czéljaira szolgáló nyomtatvány- űrlapok az összes aláírási helyeknél díjtalanul kaphatók. Ily nyomtatványok hiányában az aláírás levélileg is eszközölhető. A befizetés alkalmával az aláíró fél az aláírási helytől pénztári elismervényeket kap, a melyek a fél kívánatéra 1915. junius 14-től kezdve a m. kir. pénzügyminisztérium részéről kiállított ideiglenes elismervényekre fognak kicseréltetni A végleges kötvények kiadására nézve, illetve a fel kívánatéra kiadott ideiglenes elismervényeknek a végleges kötvényekre való kicserélésére nézve idejekorán hirdetmény utján fog a felhívás közzététetni A végleges kötvények kiadása költségmentesen ugyanazon a helyen fog megtörténni, a hol a pénztári elismervé- nyek, illetve a fél kívánatéra kiadott ideiglenes elismervények kiadattak. Az 57i%-os kölcsönnél zárolásnak helye nincs, a második hadi kölcsön 6%-kal kamatozó kötvényei azonban — ép úgy, mint az első hadi kölcsön kötvényei — zároltan is jegyezhetők lesznek és az aláíró, a ki az általa jegyzett kötvényeket zárolja és a zárolást öt és fél éven át fel nem oldja, azt a jogot nyeri, hogy az 572 évi időszak utolsó évnegyedében, legkésőbb 1920. november 1-én a kötvényen alapuló követelését e naptól számított egy évre névértékben leendő visszafizetésre felmondhatja. A m. kir. kincstár köteles az ilykép felmondott kötvényeket legkésőbb 1921. november 1-én névértékben visszafizetni. A zárolásból kifolyólag az aláíró felet költség nem terheli. Zárolásnak csak 1000 K-át meghaladó összegű jegyzéseknél van helye. A m. kir. pénzügyminisztérium fentartja magának azt a jogot, hogy előre közzéteendő három havi előzetes felmondás mellett úgy a 6%-os, mint az 572%-os kölcsönt egészben vagy részben, névértékben visszafizethesse, azonban az esetleges felmondás a 6%-kal ka-