Északkeleti Ujság, 1915 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1915-03-20 / 12. szám
VII. évfolyam. Nagykároly, 1915. március 20. 12-ik szám. r w északkeleti újság NAGYKÁROLY ÉS ÉRMELLÉK POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. — A NAGYKÁROLYI KERESKEDŐ TÁRSULAT HIVATALOS KÖZLÖNYE. Siófizetési árak: Egész évre .......................................... 8 korona. Fél évre .........................................................4 Ne gyedévre .......................................... 2 ” Tan ítóknak egész évre....................................5 Fő szerkesztő: DR VETZÁX EDE. Felelős szerkesztő: NEM ESTÓTH1 SZABÓ ALBERT dr. = MEGJELENIK RINDET SZOEöATOH. = Szerkesztőség és kiadóhivatal: NAGYKÁROLY, SZÉCHENYI-UTCZA 20. SZÁM. („KÖLCSEY-NYOMDA“ R.-T. NAGYKÁROLY.) Hirdetések ugyanott vétetnek fel. ~ ... Nvilttér sora 6.) fillér. 1915. március 15,-ére.*’ Mélyen Tisztelt Ünneplő Közönség! Kedves Ifjak! Szomorú a szabadságától megfosztott ember, a rabságba jutott nemzet sorsa. Ilyen sors fenyegetett minket is, de a magyarok Istene védőleg emelte fe) és most is áldólag tartja nemzetünk és e véráztatta főid felett atyai kezét. .. Élni, virulni fog dicső nemzetünk! Az ellenség nem tudta s most sem lesz képes a magyar szabadság szobrát ledönteni ! M. T. Ü. K.! A magyar szabadság szobrát 1848. március Idusán állították fel. Alakját nem márványba, nem kőbe, se nem ércbe vésték, hanem a magyar nemzet leikébe. Ez a legnemesebb, legdrágább kincsünk, amelyből csak az Istennek és a magyar szabadságnak emelünk oltárt, faragunk szobrot. Március Idusa! Történelmünk legfényesebb lapja! Nemzeti érzéseink forrása! A szabadság, az egyenlőség és a testvériség születésének napja! Neved említésére milliók és milliók szeme felragyog, * izma megfeszül s erős keze az éles kard után kap, hogy megvédjen minden ellenséged ellen! Március Idusa! Péőfi, Vasvári, Jókai, Irányi, Degré életének, munkájának legdicsőbb napja! Vasvári, Jókai . . .! Ti szerkesztettétek a hires 12 pontot, amelyek közt a legelső a sajtószabadság, azután a felelős magyar minimszterium, a törvény előtti egyenlőség, a közös teherviselés. Petőfi! . . . Szent esküd, forró szived lángolása volt a sajtószabadság legelső terméke, a magyar szabadság első szava s a fellelkesült több ezernyi nép utánad zengte: „A magyarok Istenére észküszünk, esküszünk, hogy rabok tovább nem leszünk!“ — Megtört a rabság, széjjelzuztátok a bilincseket. Emberek lettünk, egyformák, egyenlő jogokkal és egyenlő kötelességekkel! A helytartótanács látva a vezetők és a nép bátor fellépését, nem mert vele ellenkezni, a küldöttség kívánságait teljesítette: eltörölte a cenzúrát, sajtószabadságot adott és Táncsics Mihályt, a fogoly írót szabadon bocsátotta. Sajtószabadság! A legnagyobb hatalom itt e földön. A betűsorok élnek, lelkűk van és mennydörgésnél hallhatób- ban beszélnek. Szavuk, ahol ember él, mindenfelé elhat. A sorok lánccá fonódnak ... hol a hatalom, amely e láncot A főgimnázium ünnepén elmondta: Braneczky József kegyesrendi tanár. elszakítja? A sajtó bátor szivek kovácsolja. Legbensőbb barátod, legjobb tanácsadód. Középpontja az egyes ember lelki világának, a családi körnek, a társadalmi életnek. A sajtó: az újság, a folyóirat, a könyv, de elsősorban az újság alakítja, irányítja a közvéleményt. A sajtóból forr ki a nemzet erkölcsi felfogása, a sajtó élteti az állam szervezetét és irányítja működését. A nemzet életének lenditőkereke. Ha kell, háborút csinál, de a béke olajágát is hozza. Minisztereket nevez és buktat; ítél élők és holtak feiett. Elégtételt ad a meghurcolt igazaknak és szobrot emel az érdemeseknek. Az igazságot felmagaszíalja, a kétszínűséget leleplezi. Kritikát mond a katonaságról, a papságról, a polgári rendről, az egyetemek munkájára', a művészet alkotásairól. A dicsőség sugarával övezi a nemzet homlokát ... ha ... ha a sajtót moréi, egészség és igazság hatja át ... ha .bölcs, lelkiismeretes, komoly és erkölcsös emberek forgatják a tollat! Jaj, ha erkö!cste!en agy romlott gondolataival megmételyezi a nemzet lelkét! Átok legyen a bére, aki a tudomány, a barátsig, a jóakarat hamis zászlaja alatt a tiszta erkölcs gazdag mezején elhinti a valiástalanság és erkölcstelenség romboló magját! A szellemi kalóz veszélyesebb' a tengeri rablónál ; ez csak pénzünket viszi el, amaz szivünk-le:künk legszebb kincseit és legféltettebb ifjúságunk tiszta erkölcsét rabolja el. Az ilyen sajtó Istent, királyt, törvényes hatalmat nem ismer, foszlányokra szaggat hitet, vallást, meggyőződést. Nem ismeri el tiszteletreméltó hagyományok ősi jogát s az egyén korlátlan szabadságát hirdeti. Rombol, ideálokat dönt le és hamis isteneknek emel oltárokat. Nagy a hamis próféták száma; éber figyelemmel kell kísérni ifjúságunkat, hogy e hamis próféták Írásai kezükbe ne jussanak. Az ifjú generáción dől el a haza jövő virulása, vagy szomorú bukása. Mi résen állunk és védjük az ifjúságot minden métely ellen. Szülők, segítsetek, támogassatok munkánkban ! Zászlónk jelszava: Minden nevelésnek alapja a vallásosság, a hazafiság és a tiszta erkölcs. M. T. Ü. K. Kétélű kardot kaptunk 1848. március Idusán. Nem mindenki kezébe való e súlyos fegyver. Csak kipróbált, edzettkaru és erkölcsös gondolkodású katonák küzdjenek vele. Most nagy szükség van e fegyvertelen hősökre, most, amikor a kétségbeesés oly közel férkőzik a gyávák szivéhez. Most védjétek meg a nemzetet a benső összeomlástól! De— ni! desperandum ! Nincs ok a kétségbeesésre! Gondol reánk a magyarok Istene, mert nem veszett ki a magyarból őseink erénye! Bécs bíboros hercegprímása egy hires zeneszerzővel Te Deum-ot irat, hogy méltó hálát adhasson majd az Egek Urának egyesült fegyvereink végleges, dicsőséges győzelméért és mi miért készülnénk — requiemre? Vörös Kereszt-Egyletünk közgyűlése. A Magyar Szent Korona Országai Vörös Kereszt-Egyletének helyi fiókja f. hó 14-én V2I2 órakor tartotta közgyűlését a polgármesteri helyiségben. Egyben ekkor esett meg az önkéntes ápolónők felavatása is. Péchy István elnök rövid szavakban üdvözölve a tagokat, a közgyűlést megnyitja. Elolvasása után az ápolónők egyleti ruhájukban a következő fogadalmat tették le; „Én x. y. magvar Vörös Kere ztes önkéntes ápolónő ünnepélyeden fogadom, hogy abban az esetben, ha egészségem és családi viszonyaim engedik a Vörös Kereszt-Egylet fels zólifására az évenkénti ellen rzési szemlén részt veszek és háború esetén az ajánlati lapomon megjelölt kórházban megjelenek és ott betegápolói szolgálatomat teljesítem és ezen honleányi kötelességemnek híven és pontosan fogok megfelelni.“ A fogadalom letetele uti.i a felavatott apó.ónők megkapták bizonyítványaikat. önkéntes ápolónőkké képesítettek : Aradi Juliánná, Bunyitay Mariska, dr. Csérvenyák Károlyné, Dániel Micike, Ilosvay Katica, Fürth Irénke, Garzó Emma, -Gorzó Mariska, Hetey Józsa, Hete ■ Blanka, Kurcz Erzsébet, Magot Györgyike, Markovits Manci, Papp Lea, Petz Ilonka Taub Erzsi, Tischler Mici. Weisz Irénke, Weisz Gizella s dr. Veizák Edéné. Ennek megtörténte után dr. Vetzák Ede alelnök olvasta fel az elnökség teijedelmes, gondosan megszerkesztett jelentését. Olvasóközönségünk lapunk utján részleteiben is ismeri Vörös Kereszt-Egyletünk sokoldalú, eredményekben rendkívül gazdag működését, azonban jóleső lesz a rövid visszapillantás az elnöki jelentés nyomán azokra az áldozatos cselekedetekre, melyekkel soha el nem múló érdemeket szerzett Vörös Kereszt-Egyletünk buzgó vezetősége és városunknak s vidékének áldozatkész közönsége. Ez tűnik ki az enokség jelentéinek minden sorából. Nagyon röviden összefoglalva a Vörös Kereszt múlt évi működését, a következőKet ragadjuk ki az elnökség jelentésből: Az intenzív munka megindulását a trónörökös és neje öfenségiek elhunyta alkalmából megtartott gyón- közgyülés jelzi, melynek részletei olvasóink előtt ismertek. A belegápolónői tanfolyam szervezése az első nagyjelentőségű tevékenység. Nőink lelkes vállalkozása ismeretes. Helyi fiókunk átiratban felhívta a szomszédos városok közönségét fiókok létesítésére. Tudósitó és nép- segélyző irodát alapított, mely állandóan, szép eredménnyel működik. Kereskedő Társulatunk igen mérsékelt bérért átengedvén helyiségét hetvenágyas kór-
