Északkeleti Ujság, 1915 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1915-03-20 / 12. szám

2-ik oldal. ÉSZAKKELETI ÚJSÁG NAGYKÁROLY ÉS ÉRMELLÉK. 12-ík szám. h ázat nyitott az egylet. Özv. gróf Károlyi Ist­ván ne pedig nemes áldozatkészséggel 25 ágyas kórházat rendezett be és tart fent kastélyában. Az állomásnál betegnyugvó állomást létesített fiókegyletünk.. Ennek fontosságát ól fogalmat ad­hat, hogy a múlt év végéig több mint ötezer sebesültet kötöztek itt át. Átutazó katonáink ellátásáról Ilosvay Aladárné gondos, fáradt­ságot nem ismerő vezetése mellett állandóan gondoskodás történik, a közönség áldozatkész­ségének igénybevételével. Volt olyan nap, hogy ezernél többen étkeztek itt átutazó katonák. Adományok gyűjtésével nagy szolgálatokat tett Madarassy István főszolgabíró. Helyi egyletünk a polg. iskola tornater­mében is beállított egy 30 ágyas kórházat, melynek felállítása körül özv. Kovács Sándorné szerzett nagy érdemeket. Mikor e kórházat az iskolára tekintettel meg kellett szüntetni, az id. Matolcsy Sándor által hazafias lelkesedéssel ingyen felajánlott házba költözött át. Egyletünk még tovább ment és átvette a megszűnt 200 ágyas városi szükségkórházat is. Majd újabb ápolónői kurzust nyitott. Hogy a sebesüllek kényelméről gondoskodjék, cigaretta- és ujság- gyüjtő ládikákat állított fel. Karácsonykor gyö­nyörűen sikerült ünnepséget rendezett. Áldozatkészségben a közönség soha sem fogyott ki. Különösen sok segítséget nyújtottak egyesületeink. Az Oltáregylet gazdagon gyűj­tött, rendezte a katonák karácsonyi megvendé- gelését, estélyt rendezett az Egyesület javára, e mellett ingyen mosatja a sebesültek ruháit. Dr. Serly Móritz Ilkával az élükön rendkívül buzgók a Nőegylet tagjai. Csaba Adorjánná és Dr. Kölcsey Éerencné különösen a katonák téli felszerelése érdekében hoztak igen nagy áldozatokat. A gimnázium ifjúsága több ízben gyűjtött az Egyesületnek, havonta rendezi az Egyesület javára a szebbnél-szebb hangver­senyeket, amiért Vidákovich Dániel igazga­tót és Braneczky József tanárt illeti a legtöbb elismerés. Récsey Ede házfőnök a perselyből segítette a jótékonyságot. Zoboki Vince egy zeneszerzeménye hasznát adia a Vörös Kereszt­iek. Rendkívüli áldozatokat hoznak orvosaink, legfőbbképen Sternberg Géza, valamint Jékel László, Czukor Lajos, Schönpflug Béla, Blum József, kik minden orvosi munkát a sebesültek körül teljesen ingyen végeznek. Simonsich Elemér’ kormány biztos fe­lülvizsgálta Nagykároly város hadi jótékony- kodási működését s Vörös Keresztünk munká­járól a legteljesebb elismerés hangján szólt, amire bizony e tények szerint rá is szolgált. Megemlíti a jelentés azt is, hogy az egy­let 3 kisegítő és 1 tartalék kórházat tart fenn. Hogy újabban 4 alapitó tag 'épett be ICO—100 koronával az egyesületbe és pedig: László Elemér és neje szül. Dégenfeid Anna grófnő, dr. Vetzák Ede és neje szül Lengyel -Elza. A terjedelmes és vonzóan megirt jelentés felolvasása után Nemestóthi Szabó Antal állott fel szólásra és magas szárnyalásu beszédében fejezle i őszinte háláját és köszönetét az el­nökség tagjainak lelkes ügybuzgalommal telje­sített hazafias munkálkodásukért, amellyel nem­csak a Vörös Kereszt-Egyletre hárult értékes feladatokat oldották meg minden elismerésre méltó sikerrel, de a hadba vonultak itíhonma- radottainak ügyét is oly kiváló mértékben fel­karolták és igyekeztek a háború okozta kelle­metlenségeket enyhíteni, — indítványozta en­nélfogva, hogy a közgyűlés az elnökség ered- tnénydus fáradozásaiért jegyzőkönyvében mond­jon köszönetét, amit a közgyűlés zajos éljen­zéssel el is fogadott. N. Szabó Antal kir. közjegyző második indítványa az volt, hogy tekintettel arra, mi­szerint az átutazó sebesült és beteg Katonáknak a pályaudvaron való ellátása tisztán a társa­dalom áldozatkészségéhől tovább nem várható, — az egyesület is járuljon ehhez havonta anyagi erejéhez mérten valamelyes összeggel. Dr. Péchy István elnök a felszólalás kap­csán kijelenti, hogy az állomási konyha érde­mes vezetőjével: Ilosvay Aladárnéval az elnök­ség tárgyalást folytatott és 1915. évi március hó 1-től kezdődőleg havi 200 koronát ajánlott fel az egyesület péntárából az átutazó sebesült és beteg katonák élelmezésére. A közgyűlés N. Szabó Antal indítványát oly értelemben fo­gadja el, hogy jóváhagyólag tudomásul veszi az elnökségnek Ilosvay Aladár úrnővel létesített megállapodását. Az elnöki jelentés után Schuszterits Béla pénztái nők terjesztette elő évi jelentését az egyesület vagyoni állásáról. A közgyűlés a pénztárnok önzetlen s fáradtságot nem ismerő működéséért jegyzőkönyvi köszönetét szavazott, jelentését jóváhagyólag tudomásul vette és azok megvizsgálása céljából dr. Sternberg Géza, Madarassy Gyula, Péchy László és Ré- csei Edéből álló bizottságot küldött elő. Dr Péchy István elnök bejelenti, hogy az egyesület titkára : dr. N. Szabó Albert ügy­véd önként beállott huszárönkéntesnek s jelen­leg az északi harctéren küzd az orosz ellen. Már egy ízben meg is sebesült s Őfelsége ál­tal vitézségéért a nagy ezüst vitézségi érem­mel tüntettetett ki. Indítványozza, hogy tá­volléte idejére a titkári teendők ellátásával Schuszteritsch Béla, a pénztárnoki teendők el­látásával pedig dr. Adler Adolf bi :assék meg, amit a közgyűlés helyesléssel vett tudomásul. A közgyűlés lelkesedéssel veszi tudomá­sul, hogy titkára: dr. N. Szabó Albert oly lel­kes vitézséggel küzd a harctéren ellenségünk ellen és szívből üdvözli őt királyi kitüntetése alkalmából. Végül N. Szabó Antal a könnyekig való meghatottságtól be nem fejezhetve lelke mélyéről fakadt őszinte, lelkes szavait, ismétel­ten kérte a jelenvoltakat, hogy áldozatkészsé­gük ne fogyjon, honfiúi lelkességük ne csüg­gedjen, mert még sok szüksége van arra szegény hazánknak. A mindenkit mélyen meg­ható hazafiul szavak után elnök a tagok meg­jelenését köszönve, a gyűlést berekesztette. Ünnepeltünk újból március tizenötödikén. Ismét átél­tük a nagy nap emlékeit, átzuhogtattuk lelkűnkön a nagy értékek aranyfolyamát. Megittasultunk az önbizalomtól, hozzá edződtünk végrehajtandó nagy felada­tainkhoz. Újból örülhettünk neki, hogy ilyen varázso? s joapunk van, melyhez mint csodatevő forráshoz térhetünk jó és balsorsunkban. Az a nemes lendület, az a mélyről jövő faji erő, mely március 15-ikét a legszebb szabadságalkotó nap­pá, a legideálisabb forradalommá avatta, képesíteni fogja a nemzetet, hogy min­denkor fenségéhez méltó helyet foglal­jon el a nemzetek sorában. Ma különös n felfrissítő, erőt adc és kedves volt nekünk ünnepi órákai élni. A város közönsége ennek a leik szükségletnek engedett, mikor minden időben és minden helyen tartott hazafias ünnepélyekre zsuffolásig özönlött. * Az ünnepélyek sorát a kaíli. Legényegylei kézdte meg 14-én (vasárnap) d. u. 6 órakoi kezdődő szép sikerű ünnepélyével. Az ünnep: beszédet Sróf Gábor gimn. tanár tartotta. Kü­lönösen városunknak és megyénknek a sza­badságharc és az előző tizedek eseményeibe! való részvételének kidomboritásával igyekezeti helyi és egyben lelkesítő lenni. Dalegyesületünk a Himnusz, Szózat és Die Wacht am Rhein eléneklésével vett részt az ünnepélyen. Neu csoda, ha Dalegyesületünk, mely a legszebt: előadásokhoz szoktatott bennünket, most, e háborús létszám mellett nem érhette el szokot nívóját. A megcsappant létszám mellett inkább kiérződnek a fegyelmeden hangok és a szóla­mok kissé szétmeníek. A darabok igy is emel­ték az ünnepély sikerét. Jakab Emmuska ügyes hangsúlyozással adt elő a „Zászlótartó“ c költeményt. Kedves jelenség volt a piciny Drá- gus Irénke. Fehér ruhácskájában meghajtve magát mondta: „Árpád a Kárpátok tetején Irta az én apukám“. És feltűnő ügyességgé szavalta el az apukája által írott verset, mely sok helyen fordulatos, gördülékeny soraivá ! nagy tetszést váltott ki a hallgatóságból, mely hálás volt a szerzőt is kitap ölni. Csanálosi József elsőrendűen szavalt. Másnap, a nagy nap délelőttjén 9 órakor ja róm. kath. templomban volt ünnepi szent mise, 10 órakor a refoimátus templomban ün­nepi istentisztelet. Délután 4 órakor a „Protestáns Társas­kör“ rendezett ünnepélyt. Magvas, tanulságos, a szónoki beszé I minden kívánalma szerint nagysikerű ünnepi beszédet Rédey Károly ev. lelkész mondott. A Dalegyesület a Himnuszt, Szózatot és az Őrség a Rajnán (Die Wacht am Rhein) darabokat adta elő. A kisebb terem előnyös volt a megfogyatkozott énekkar szá­mára. Éles Matild „Sirásás a Visztula mellett“ című költemény hatásos elszavalásával szerepelt. Kiss Olga kifejezően, hatásosan szavalta el Fehér Ákosnak egy nagyon sikerült költemé­nyét. (A haldokló búcsúja.) Igen kedves, nagy gyönyörűséggel fogadott párjelenet volt, amit Ruprecht Jenő és Rédei Karcsi előadtak, amelyben az öreg honvéd és kis unokája a hazáról, harcról, dicsőségről beszélgetnek. Ruprecht Jenő pompás maszkirozásban, helyén való hanghordozásával igen hü volt. Rédei Karcsi a kis fiú szerepében mindenkit megle­pően kiváló volt. Kürthy Zoltán ref. s. lelkész hegedüjátéka, cimbalom kíséret mellett előadott kuruez .nótái igen tetszettek. Biztos, kifejező játéka iránt hálás volta közönség. Pakots József bájos költeményét, a Gyermekimádságot szép hatás mellett szavalta el Ludárt Erzsiké. Nagyszabású ünnepélyt rendezett a főgim­názium. Ez már jóval több volt annál amit az iskolai ünnepélyek fogalma alá sorolunk. Úgy a műsor rendkívüli gazdagsága, mint az egyes műsor-számok nívója várakozáson felüli volt. Az óriási programmot az intézet ének és zenekara által tfagy hatással előadott nemzeti himnuszunk vezette be, mit a közönség a legtel­jesebb áhítattal, állva hallgatott végig. Erre ismét az intézeti zenekar játszotta el Erkel Hattyúdalát a Hunyady László cimü operából. A preczizen betanítóit, minden nehézséget győző pompás előadással a főgimnázium zenekara felülmúlta önmagát s a fáradhatatlan, nagy szakértelmű vezető, Braneczky József k. r. ta­nár hihetetlen feladatokat oldott meg. Csaba László II. o. tanuló lelkesen, bátran, szép hangsúlyozással szavalta el Petőfi Nemzeti da­lát. Nyugodt, biztos fellépése különösen meg­lepő volt. Ezután a zenekar és - énekkar adta elő a Die Wacht am Rhei.nt német szöveggel. Dicső szövetségesünk erőteljes lüktetésű, hatal­mas nemzeti dalát a legünnepiesebb érzelmek­kel és állva hallgatta végig a nagyközönség. Az utána feltörő viharos tetszésnyilvánításnak engedve újból eljátszották a nagyhatású darabot. Az ünnepi beszédet Braneczky József ta­nár mondotta. Őszinte lelkességgel előadott, ! tartalmas beszédében különösen a szabadsajtó nemzeti fontosságával, mint a nemzeti haladás leghatékonyabb eszközével foglalkozott beha­tóbban. Az ünnepi beszéd után ismét két nagy­hatású zeneszám következett Bánk bán borda­lát adta elő az énekkar zenekiséiettel. Sikolya Ferencz Vili. o. tanuló hangja egészen kelle­mesen hatott a szóló éneklésben. Hasonlóan élvezetes volt az .ének és zene harmóniája a Szabadságharc apotheozisa c. zeneköltemény­ben. Újból meg kell hajolnunk a Braneczky tanár óriási munkája előtt, melyet a zenekar­nak és énekkarnak ilyen felülmúlhatatlan sikerű betanításával teljesített. Igen kedves gondolat volt, hogy a zenekarba beosztott egypár he- gedü-értő egészen kis lányt is: Vetzák Elzát Fitos Blankát, Solymossy Klárit és Mangu Ibo­lyát. Kovács József VII. o. tanuló három szebb-

Next

/
Thumbnails
Contents