Északkeleti Ujság, 1915 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1915-02-06 / 6. szám
f, VII. évfolyam. Nagykároly, 1915. február 6. 6-ik szám. északkelet újság NAGYKÁROLY ÉS ÉRMELLÉK POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. — A NAGYKÁROLYI KERESKEDŐ TÁRSULAT HIVATALOS KÖZLÖNYE. Előfizetési árak: Egész évre ............................... 8 korona. F élévre ................................ .. 4 JJ Negyedévre ............................... 2 n Ta nítóknak egész évre .. .. 5 n Főszerkesztő: DR. VETZÁK EDE. Felelős szerkesztő: NEMESTÓTHI SZABÓ ALBERT dr. = MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. = Szerkesztőség és kiadóhivatal: NAGYKÁROLY, SZÉCHENYI-UTCZA 20. SZÁM. („KÖLCSEY-NYOMDA“ R.-T. NAGYKÁROLY.) ~ Hirdetések ugyanott vétetnek fel. -Nvilttér sora 6J fillér. Uj értékek nőnek a harcterek vérrel áztatott mezőin. A huszadik század gyermekei, akiknek még legtöbbje előtt ismeretlenek voltak a háború borzalmai, ma millión meg millión állnak szemben hónapokon át a halál fagyos tekintetével. Akik eddig a kultúra eszközeivel, keresztényi hitben élve a békés szorgalomban keresték az élet feladatait, akiket példás fegyelembe szorított a hazai törvény, ma féktelen tusában élik napjaikat. Mi, akik itthon maradtunk, nagyjában a régi elvek mellett élünk és nem is gondolunk arra, hogy életcéljainkon valamit változtassunk. De milyen változások mennek végbe azon testvéreink lelkében, akik minden gyöngédséget nélkülözve, testben, lélekben megedződve, állandóan a legnagyobb erőfeszítésben élnek át hosszú hónapokat. Akik onnan visszajönnek, egy uj világnézetet hoznak magukkal haza, melynek alapvonásai ott kelnek életre mikor a golyóáradat bajtársakat sodor el egymás mellől, mikor a rettenhetetlen harcos ellenséges katonával osztja meg utolsó kenyerét, mikor feltartózhatatlanul kegyetlenek, vagy istenien nagylelküek. Az emberi szenvedélyeknek hatalmas skáláját szólaltatja végig a háború rengeteg alkalma. E rendkívüli hatások olyan nyomokat hoznak létre az emberi lélekben, melyek a világfelfogás útját föltétlenül uj irányokba terelik. Ez az uj felfogás, mely valósággal a harcterek vérgőzéből nő nagyra, föltétlenül erőteljesebb, keményebb, mélyebb és emberibb lesz, mint a régi. A hallatlan erőfeszítések, a közös munka ereje, az önfeláldozás fölemelő példái csak értékes reakciókat válthatnak ki a lelkekből. Akik onnan hazajönnek első sorban is megedződzek minden küzdelemre. Ez az edzettség az erősek akarata, az öntudatos bátorság föltétlenül érezteti hatását politikai, társadalmi és gazdasági életben egyaránt. Akik onnan visszajönnek magukkal hozzák az élet komolyságát, a testi és lelki erő megbecsülését, az embertársak szeretetét, mellyel az egyéni rátermettség és a buzgóság honorálásán kívül egy uj hatalom keménységével és öntudatával helyet fognak követelni a jogosnak minden téren. A visszatérő milliók az emberek nemesebb egyenlőségét, az annyagi javak igazságosabb eloszlását fogják az uj viiágfelfogás irányeszméjévé tenni. Akik onnan visszajönnek, más szemmel fogják nézni az életet és a halált. Az életet jobban becsülik, a halált kevésbbé félik. Ä régi eszméket újak, frissek, erőteljesek fogják felváltani. Törekvéseik, vágyaik nem lesznek többé azonosak az itthonmaradottakéval. Az ők uj, értékes világfeifogásuk pedig győzelmesen fölébe fog nőni a mienknek. Ők a nemzet vére, ereje, a nemzet testébe uj vért, közéletünkbe tisztultabb felfogást, lelkűnkbe uj gondolatokat, erkölcsiségünkbe uj értékeket ők fognak bevinni. Ebből a felfogásból, mely vérből, vasból, szenvedésből és diadalból fog kialakulni, uj erőt fog meríteni tudomány és művészet. Az uj felfogás, mely magasabbrendü közösséget teremt az együtt harcolók között, nemzeti állammá fogja fejleszteni Magyarországot. A háború a harcosokat sokkal magasabb erkölcsi erőkkel fűzi össze, mint ahogy a nemzetiségi különbség elválasztja. Ez a magasabb emberi érték a jót a jóhoz, a derekat a derékhoz fűzi. Ebben a gigászi küzdelemben pedig a magyar az, mely a legtöbb emberi értékeket 'tudta felmutatni és a magyar az, amelyik minden értékét a legönzetlenebbül visszi a megsemmisülés elé. A bajtársi msgbecsiilés, a jóban- rosszban való testvéries részvétel és különösen a magyarság nagylelkű előretörése magával viszi Magyarország népeit, sőt hevülete kicsan az ország határain kívül is. A nemzet őserejének eme impozáns megnyilvánulása kereteket kovácsol a jövő fejlődésére nézve. Ebben a keretben fog elhelyezkedni minden uj eszme, amint a magyar nemzeti államban minden népfaj. Az emberi jogok világosabb előtünése és respek álása elő fogja segíteni egy magasabb közösség kialakulását, melynek tisztább közélet, emberibb erkölcs építi ki az alapját. Ennek pedig értékes elemeit, mint a háború nagy tanulságait, azok hozzák haza lelkűkben, akik a harcterekről visz- szatérnak. Háborús intézmények teljes hiányában működik városunk. A hadszíntérhez közel fekvő városunk életében egyáltalában nem nem látszik meg az a speciális élénkség, amit más városok tisztán a háborús mozgalmaknak köszönhetnek, ha szabad a kifejezéssel élnünk. Mi igazán csak a megakadt forgalomból, a lanyha, szegényes közgazdasági állapotokból látjuk, hogy háború van. Más városok ugyanekkor egész anyagi erejükkel részt vesznek abban az anyagforgalomban, melyet a hadsereg fogyasztása, szükségleteinek kielégítése létrehoz. Ezek a városok megkiméltetnek attól, hogy a háború által előidézett némelyirányu pangás káros hatása érezhető legyen. A kenyérkereset ágai természetszerűleg átterelődnek a háború szükségleteinek előállítására. Amilyen mértékben megakadt a mindennapi élet folyása, a rendes forgalom, épen olyan mértékben indult meg egy sajátságos forgalom azon szükségletek előállítása folytán, melyekre a hadviselésnek szüksége van. Amig a hadjárat igénybe veszi a polgárság erejét, másrészt a kereset uj forrásait nyitja meg előttük. Ezen anyagcsere mellett az ország megmarad a régi erejében, csak a javak keringenek. Amennyire kimerít a hadjárat, ugyannyira kárpótol is. Sajnosán kell megállapítanunk, hogy városunk gazdasági életébe nem kapcsolódott be semmiféle olyan tényező, mely csak némileg is kárpótolni tudná a város azon közönségét, melynek a hadviselés alatt megnehezedett viszonyok között kell élnie. Ilyen tényező, melynek hiányát érzi a város, valami katonai intézmény, pl. egy nagyobbszabásu sebesültkórház. A hadszíntérhez közel fekvő városunknak jogos kívánsága lehet, hogy egy eféle intézményt helyezzen el benne a hadvezetőség, mely gazdasági életünknek hathatós erősítésére szolgálna. Főispánunknak a város iránt mindenkor megnyilvánuló jóakarata bizonyára most is pártolná kívánságunkat. A városi vezetőségnek volna kötelessége kellő alkalmat találni a jogos és szükséges igényünk kielégítésére. E végből nem kell sajnálni olyan lépéseket megkockáztatni, melyek valamely háborús intézménynek városunkban való felállítását lehetővé teszik. Az alkalmas helyiségekről való előzetes A TRIESTI ÁLTALÁNOS BIZTOSÍTÓ TÁRSULAT ASSICURAZIONI GENERALI igazgatósága iMr nagykárolyi főügynökségét a Nagykárolyi Takarékpénztár-Egyesületre ruházta át.
