Északkeleti Ujság, 1915 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1915-02-06 / 6. szám

2-ik oldal.

6-ik szám.

ÉSZAKKELETI ÚJSÁG NAGYKÁROLY ÉS ÉRMELLÉK.

gondoskodással már nagy mértékben elő lehet segíteni valamely intézmény idejövetelét. Sajnos, még eféle lépésekről semmit sem hallottunk, pedig a városi polgárság érdeke parancsokban kívánja valamely olyan intézmény felállítását, mely forgalmat hoz életünkbe.

Orvosokról

Egyik szatmári laptársunk „Mérlegen“ cimü cikkében foglalkozik azzal a nagy és eredményes munkával, mit az orvosi kar a háború idején kifejt. Rámutat arra, hogy e történelmi nagy napok alatt valóságos teherpróbát állanak ki, a hivatások és foglalkozások. Mindenki mérlegre van téve s eljő az értékmegál- lapitások ideje. Csodálkozással állapítja meg a cikkíró hogy a közönség az orvosok óriási munkáját nem méltányolja kellőleg. Bőven ismerteti, hogy mi mindenre kiterjedő gáncsos- kodást fejt ki a nagyközönség az orvosok értékes munkájával szemben.

E fejtegetéseken semmi okunk végig menni annyira idegen előttünk annak egész területe. A megelégedését igazítsa el a szatmári közönség a maga orvosaival. Egyáltalában nem óhajtunk foglalkozni e cikk érdemi részével, tisztán csak annak ötletéből kiindulva kívánjuk a figyelmet a mi orvosaink munkájára irányítani.

A mi orvosaink szeptember hónap óta teljesen ingyen teljesitik a városunkban lévő sebesültek ápolását. Olyan nagy munkát végeznek, amelyért nagy összegeket kaphatnának. Jogukban állana ezt a fizetést, mint munkájuk tisztességes bérét meg is kérni, de ők nagy- lelküek erről lemondani, hogy városunk annál intenzivebbel vehesse ki részét a sebesüllek ápolásából. Áldozatot hoznak vele a hazának és a városnak. Lemondanak egy tekintélyes összegről, olyan munkáért, melyet privát praxisuk rovására teljesítenek.

Ezért a szép áldozatért, igaz hazafiaságért nem is fizethetünk egyébbel, mint hálánk és elismerésünk kifejezésével. Nagykároly város közönsége tudja, hogy mivel tartozik orvosainak, kik a szent ügy érdekében kifejtett munkálkodásukért pénzt nem fogadtak el. Olyan városokban, ahol a sebesülteket kezelő orvosok nagyon szép napi dijakat vesznek fel, melyek busásan fölérnek rendes keresetükkel, túlzás az orvost époly hősnek tekinteni, mint a lövészárokban harcoló katonát.

Nálunk egészen más a helyzet. A mi érzelemvilágunkat, gondolatainkat nem befolyásolhatja az a körülmény, hogy az orvos dús fizetésért gyógyít. Azok iránt, akik teljesen ingyen gyógykezelik a sebesült katonákat, szivünk mélyén csakis a legmélyebb hála és nagyrabecsülés érzelme keletkezhetik. Sohasem fogjuk elfelejteni a mi szeretett orvosainknak, hogy e nagy napok alatt ilyen óriási áldozat- készségről és hazafiu lelkességről tettek tanúbizonyságot.

RAJZPAPIROK

FESTŐVÁSZNAK

ivekben és tekercsben >1 jutányos árakon szerezhetők be H

a „Kölcsey-nyomda“ R.-t.-náI

Nagykároly, Széchenyi-utca 20. sz.

SZÍNHÁZ.

A Szendrő Gyula jutalomjátéka valóban az lett, aminek szánva volt; a teheséges és közkedvelt színésznek ünneplése. Az előadás, mely a keretet szolgáltatta, egy nagystílű színmű előadása volt, melyben az ünnepelt a legkimagaslóbb szerepet játszotta. A Becsület Suder- mann-darab Róbertját kreálta Szendrő Gyula. Jól esett, hogy őt, kit bohózatban, operettben annyiszor láttunk játszani, ezen az estén egv neki való drámai szerepben láthattuk jeleskedni. Ebben a csodás mélységű darabban a Róbert szerepe az, melyen á lelki viharok egész sora szánt végig. Szendrő a szélsőséges lelki állapotok e nagy skálájából mindig biztos kézzel fogta meg a neki Vft.ló hangot s erőteljes játékkal jut atta érvényre a szebbnél-szebb jeleneteket. A megértő közönség, mely mindenkor méltányolta az ő jefességeit, most különösen nagv elismeréssel vutí játéka iránt. A második felvonás után többször lámpák elé tapsolta a közönség, mely hatalmas babérkoszorúval kedves' edelt neki.

Attól eltekintve, hogy jutatómjáfék vblt, nagy jelentőségűnek kell ezt az estet tárta fi link a nagyszerű előadás,miatt. Szendrőn kívül még igen sokan arattak ez estén elismerést. A jellegzetes egyéniségekben bővelkedik ez a darab. Kevés benne a tipikus, annál több a bruvaro- san megrajzolt egyéniség. E szerepek megját- szása ter-zi próbára a színészt, hogy azt úgy állítsa elénk, amint-az iró elképzelte és egy érdekes környezetbe ébelehelvezte.

E tekintetben nagyszerű volt a Virág Imre alakítása a különös Heinecke apó szerepében. Csak hasonlítsuk össze ezt az alakot a Mczi- tündér-beli konzervgyárossal, láthatjuk, hogy Virág mily széles skálájú színész. Méltó élettársa volt az öreg Heineckenek Szalay Ilonka, csak kissé tulfiatalnáK hatott. Szelényi Ilonka gondos játékával türtt ki Alice szerepében.

Egy érdekes ember alakját, a mély élet- filozófiáju Traszt grófot jellegzetesen, nagyon jól alakította Neményi direktor. Az üresfejü, felszínes, léha nagyúri fiút bruvarosan játszotta Takács Antal. A kereskedelmi tanácsos szerepében Jenőffi, mint fia Láng Gyula és mint leánya B rabás Elfa voltak jók. Különösen Barabás Ella.

Vasárnap este szintén jutalomjáték volt, a Takács Antalé. Előadásra nagyon szerencsétlenül volt választva Tündérlak Magyarhonban. Ami pedig az előadást illeti, annak minden sikerét csak Takács A. és Szelényi I. vívták ki. Előkészülés dolgában igen mostohán volt eleresztve ez a darab. Az első felvonás botrányos szerep nemtudással ment le. Szerencse, hogy e társaság letűnt a színpadról s amint a darab menete hozta magával, ezután már csak Takács és Szelényi Ilonka szerepeltek, akik megmentették ami még menthető volt. Ők nagyszerűen játszottak. Takács Antal a hazatérő magvar hu-zár rokonszenves szerepében

igen kedvesen szórakoztatott. Jóízű, élethü játékát, gyönyörű énekszámait lelkesen tapsolta a közönség. A paraszt leányt nagy rutinnal és bájosan al .kitotta Szelényi Ilonka.

Külön meg kell emlékeznünk Kéri Mariska és Neményi Liliké pompásan sikerült táncolásáról, mely az előadás egyik legkedvesebben fogadott produkciója volt.

A hét többi napjait régi darabok töltöt- j lék be. A Mozitündér ismét tetszetős előadásban került színre, ez alkalommal Sarlay helyett I Gerzsánn^val a menyasszony szerepében mit j minden várakozásnak megfelelően játszott el. Sajnálatos vonás a közönség viselkedésére, hogy a Becsület másodszori előadását nem lehetett megtartani a részvétlenség miatt. Igazán kár volt ezért a gyönyörű darabért és a hozzá méltó előadásért. Csütörtökön Milliárdos kisasz- szony ment kissé hevenyészett előadásban, de jókedvűen.

Még csak szombaton és vasárnap gyul- nak ki a színházi lámpák s társulatunk más hazába költözik, kívánjuk, hogy jobba. Nálunk megtették kötelességüket. Neményi direktor igyekezett minél gazdagabb műsort adni, a játékosok minél jobb játékot. Kellemes emlékekkel veszünk tölüK búcsút.

Szombaton Sebestyén Irénnek, a társulat bájos, mindég jókedvvel, gyönyörködtetően játszó, közkedvelt szubrettjének jutalomjáté- káu! Luxemburg grófja megy. A már rég nem látott, kedves darab bizonyára szép közönséget vonz, pláne, hogy ez a Sebestyén Irmától való bucsuvétel kedves alkalma lesz. Vasárnap a városunkban általánosan kedvelt bájos direktorné jutalomjátékéul, utolsó előadásképen Katica megy. (Ss)

á VÖRÖS a|a HÍREI.

Újabb adományok a Vörös Kerszt- Egylet nagykárolyi fiókja javára: Ev. ref. csizmadia társulat 30 K, Récsei Ede a templomi perselyből a sebesültek karácsonyfájára 8.54 K, dr. Sternberg Géza 50 K, Grósz Jakab 4 K, Plachy Gyuláné jan. hóra 10 K, a kir. járásbíróság tisztviselői kara febr. hóra 43.11 K, Palczer Ernő febr. hóra 20 K.

Péchy Lászlóné gyüjtüivén beérkezett újabb adományok: Az Ecsedi Láp-társulat tisztviselői febr. hóra 56.50 K, a Láp-társulat adománya tiszti lakbérből 17.36 K, Péchy László és neje febr. hóra 70 K, P. R. 2 K, Penyigei Vi óla febr. hóra 4 K, Margit-alap febr. hóra 100 K.

Adakozzunk a Vörös Kereszt Egylet nagykárolyi fiókjának.

■-----------------------------------------------------------1

;—• KIADÓ *—;

^ Széchenyi-u. 7. sz. a., a rom. ^ ^ kath. templommal szemben f f 5 szoba, fürdőszoba, istálló ^ ^ és mellékhelyiségekből álló ^

;—• LAKÁS •—;

^ 1915. május 1-től kezdve. ^

t Értekezhetni lehet a tulaj- } J donossal: DR. V F. T Z Á K J £ SÁNDOR ügyvéddel. V $