Északkeleti Ujság, 1915 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1915-11-06 / 45. szám
VII. évfolyam. északkeleti újság '-f Í.V 91 * £ Q \ NAGYKÁROLY ES ERMELLEK ’POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. — A NAGYKÁROLYI KERESKEDŐ TÁRSULAT HIVATALOS KÖZLÖNYE í £ Előfizetési árak: Egész évre ................................ Fé lévre ................................Ne gyedévre ................................ Ta nítóknak egész évre..................... 8 korona. í Főszerkesztő: DR. VETZÁK EDE. : MEGJELENIK MINDEN S2ÖBÍ BATON. Szerkesztőség és kiadóhivatal': NAGYKÁROLY, SZÉCHENYI-UTCZA 20. SZÁA1. („KÖLCSEY-NYOMDA“ R.-T. NAGYKÁROLY.) Hirdetések ugyanott vétetnek fel. Nvilttér sora 60 fillér. A t -ű ® ű fá -áj ® 1& ©a o® harmadik hadi kotcson. Hogy mi a hadi kölcsön, azt ma már nem keli magyarázni, mint ahogy nem kell a buzdítás hősi katonáinknak, hogy előre menjenek. Mindenki szó nélkül teljesiti a kötelességét. A katonaság küzd, életét áldozza, a polgárság pedig előrelátó gondossággal biztosítja mindazon kellékeket, amik a végleges győzelem kivívásához szükségesek. Hogy ilyenképen a hon védelmében minden egyes polgára a hazának részt vehessen, a háborúhoz szükséges pénzt a polgároktól szerzi be az állom. A begyült pénz egyengeti az ú ját egy szebb, boldogabb jövőt ígérő béke megkötésé- j nek. A háború győzelmes befejezései annál biztosabb, minél bővebben tudjuk előállítani a_ hadviselés számtalan szükségletét. Hadseregünk ma a hosszas háború legjelentősebb szakaszát harcolja. Sokszoros, diadalmas csatákban leverve a számbelileg legnagyobb hatalmasságot, visszatért a háború bölcsőjéhez, a háború fészkéhez, Szerbiához. Eilenfeicinkre eddig mért lódító ütéseink után itt ejtjük rájuk a legsúlyosabb csapás-. Dicsőséges hadseregeink hatalmas előretörésének eme felemel 3 pillanatában nem lehetnek a nagy korhoz méltatlanok az! itthon maradottak sem. Meg keli értenie! mindenkinek a parancsot, melyet a honfiúi áldozatkészség szava diktál. Teljesítse mindenki a kötelességét! Teljesítse még akkor is, ha ez lemondást, veszteséget jelent is számára. De a hadi kölcsönből való jegyzés, amellett, hogy legfontosabb feltétele a végleges diadalnak, a heverő pénz legbiztosabb és leggyümölcsözőbb elhelyezése is. Ez a befektetés minden költség es adó nélkül, tisztán hat százalékot hajt, sőt még többet is, mert a hat százalék! a kötvény névértéke után jár, a kötvényt pedig a névértékűéi jóval olcsóbban, például a száz koronást kilencvenhét K tiz fillérért lehet készpénzen megvenni. Akinek nincs elég készpénze, kiveheti a takarékbetétje felét erre a célra, vagy pedig részletfizetésre vásárolhat, vagy végül a jegyzett kötvények értékének háromnegyed része erejéig zálogkölcsönt vehet az Osztrák-Magyar Banktól, meg a Hadikölcsönpénziártói s fizet kölcsöne után öt százaiékor, ő pedig kap hat százalékot. Ha például valaki 2000 K hadikötvényt jegyez, akkor kap erre 1500 K zálogkölcsönt, amiért fizet egy évre 75 K kamatot; az 1500 K köjcsönösz- szeghez hozzátesz 442 K készpénzt s az igy összegyűlt 1942 K-val megszerzi a 2000 koronás had.kölcsönkötvény tulajdonjogát. Őt illeti tehát annak 6 %-os kamatja, vagyis 120 K egy évben. Van tehát — a 120-ból a 75-öt levonva — 45 K kamatnyeresége, ami az ő 442 K készpénzének több, mint tiz százaléka. Kell-e ennél szebb tisztességes polgári haszon? Bizony nem kell. mert ami m. r ezenfelül volna, azt már iutrinyerc- ségnek, vagy uzsora-Yivedelen.nek lehet mondani. Ma, amikor fiaink, véreink nem számolgatják odakint a harcmezőn, hogy mit nyernek vagy mit vesztenek életük feláldozásával, az ilthonmaradíaktói hitványság lenne pusztán csak a hadi kölcsön anyagi előnyeit tartani szem előtt. Mindenek fölött áll az az erkölcsi kincs, ami a hadi kölcsön sikere folytán osz- iályrészül jut a haza minden fiának. Mint ahogy a jelentéktelen egyesekből hatalmas hadsereg toborzódik, úgy a milliók száz és ezer koronáiból, is mil- liárdok verődnek ö.sze. Nagy tőkével rendelkező egyesek és intézmények áldozatkészsége távolról sem elegendő e pénzügyi csata elnyeréséhez. A tapasztalat szerint a harmadik német hadi kölcsön 12 miiliárdja legnagyobb részben a kis jegyzésekből verődött össze. Jobb a sürti ezeres, mint a ritka milliós. • Jegyezzen tehát mindenki hadi kölcsönt, mert ez a pénzének legbiztosabb és leggyümölcsözőbb befektetése. Mozduljanak meg a kL kincsek, hogy nagy táborba verődjenek s harcolják meg a maguk háborúját. Zsoldos hadseregekkel szembeállítottuk a hazájukat védő, hős- lelkíi polgárokat, ellenségeink kölcsönpénzeivel szembeállítjuk becsületes munkánk eredményeként összegyűjtött millióinkat. Lehetetlen, hogy ne a mienk legyen a győzelem! Beleg ruhát a katonáknak! A nemzet gigászi küzdelme még mindig tart és bátor hőseink immár több mint egy esztendeje harcolnak lankadatlan hősiességgel a kegyetlen ellenség fegyvere és a természet minden zord veszélye ellen. Mo.t, hogy ismét közeledik a tél, az itthon máradtitta k szerető gondja megsokszorozódik és a harctéren küzdő véreink meleg ruhával való ellátása elsőrendű hazafias kötelességgé válik. Az első téli hadjárat bőséges tapasztalattal szolgált számos irányban s különösen értékes útmutatásokat nyújt a katonaság téli fölszerelése kérdésében. Megtanultuk, hogy a hideg ellen okosan és céltudatosan védekezni, az egészséget az elemek vad erejével szemben óvni lehetséges. A kincstári fölszerelés egyesíti is a célszerű téli ruházat minden kívánalmait. Az itthonmaradt társadalom azonban eny- nyivei be nem érheti. Nekünk — a katonáinkra váró mostoha viszonyokkal szemben — azt is meg kell kísérelnünk, hogv szerető gondoskodással bizonyos fizikai jólétet teremtsünk a lövészárkokban, hogy a katona csikorgó, ab- normis hidegben se fázzék, a hazulról érkező szereteíadományok pedig' mindnyájunk együttérzésének áldásait vigyék nem csüggedő leikeikbe. A háborút nemcsak fegyverrel, de erkölcsi eszközökkel is vívjuk s a hadvezetőség gondoskodását a társadalomnak kell megfelelően kiegészítenie. Kérőszóval fordulunk azért a magyar társadalom s különösen a magyar nők meleg szivéhez, melynek a tavalyi téli gyűjtés alkalmával tapasztalt fényes megnyilatkozása élénken él emlékezetünkben. Kérjük hazánk nemesen érző, áldozatkész asszonyait és leányait, segítsenek munkájukkal — tudásukhoz, idejükhöz és anyagi erejükhöz mérten —, hogy elhárítsunk hőseinkről minden szenvedést, amelyet elhárítani módunkban áll. Lelkesítse valamennyiüket az a gondolat, hogy kezük minden parányi mozdulata végezetül mint áldott meleg jut el egy-egy szeretett hőshöz, ki a messze távolban miértünk szenved és akinek nélkülözésein enyhíteni, legszentebb kötelességünk. * A hideg ellen való védekezésnél tulajdonképen arról van szó, hogy a testet rossz hővezető anyaggal burkoljuk. A rossz hővezető anyagok azonban többnyire a test kipárolgását is megakadályozzák és hosszabb használat esetén az egészségre is ártalmasak. A rossz hővezető anyagok hátrányait legkevésbé éreztetik a selyem- és a gyapjuanya- gokból készült ruházati cikkek, ezek tehát hygienikus szempontból tapasztalat szerint a legkivánatosabbak. Az átfagyás ellen a végtagokat kell különösen védeni s ezért legfontosabb téli óvó cikk: az érmelegitő, a térdmelegitő, a rövid harisnya (zokni) vagy kapca. 3£adi kölcsöntjegyezni kötelessége!
