Északkeleti Ujság, 1915 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1915-11-06 / 45. szám

2-ik oldal.

ÉSZAKKELETI ÚJSÁG NAGYKÁROLY ÉS ÉRMELLÉK.

45-ik szám.

A hadvezetőség épen ezért e három cikknek gyűjtésére és tömeges beszállítására helyezi a fősulyt.

Érmelegitö. A kézcsukló és alkar megóvására. Egy pár 20 cm. hosszú érmelegitöhöz körülbelül 4 dkgrm gyapjufonál szükséges. A kötést 4 tűn 68—72 szemre kell kezdeni, mintázva 2 sima és 2 forditoti szemmel; kívánatos, hogy az első sor dupla szállal kezdődjék. A hadvezetőség az érmelegitőt csak 20 cm. hosszúságban kívánja, ha azonban valaki hosz- szabbra, pld. 30 cm.-nyíre akarja készíteni, akkor 22 cm.-nyi hosszú kötés után a hüvelykujj részére egy 5 cm. hosszú ujjnyilást kell hagyni azáltal, hogy egy irányban nem kell egészen körül kötni, hanem az ujj nyílásnál mindig vissza kell fordulni. Ha az ujjnyilás már 5 cm. hosszú, akkor 3 cm. hosszúságban ismét körül kell kötni és végre a kötést tágan befejezni.

Térdmelegitő (az alsó-ruha fölött való v iselésre). Egy. pár térdmelegitőhöz körülbelül >9.5 dkgrm fonál szükséges. Hossza 45 cm., 100 vagy 103 szemmel kell kezdeni 4 tűn, még pedig az első sort dupla szállal. Körben kell kötni 2 sima és 2 fordított szemmel 15 cm. hosszúságban, innen kezdve 7 5 cm. hosszúságban tágabban kell kötni s a közepén vastagabb tüt kell használni, hogy a térdrész kiszélesedjék; a középtől kezdve 7'5 cm. hosz- szuságban ismét lassanként szorosabban kel! kötni. Befejezésül 15 cm. hosszúságban ismét mintázott kötés következik.

A rövid harisnya. Készítés módja általánosan ismeretes. M:rétéi: a láb hossza 28—29 cm., a szár hossza a fonál mennyiségétől fiigg (körülbelül 29 cm.). Körülbelül 8 5 dkgrm. fonál kell egy párhoz. A harisnyát 76 szemre kell kezdeni és körülbelül 10 cm. hosszúságban mintázva kötni, azután simán folytatni.

A kapca. Méretei: legalább 45 cm. széles és 50 cm. hosszú. Készülhet vékony gyapjúszövetből. A legmelegebb a selyem- vagy nyersselyem anyagú kapca. Nem kell beszedni.

Ezeken kívül haskötőket, csuklyákat (bas- likokat), keztyüket, lábszárvédőket kér a katonaság. Végül felhasználnak katonáink minden elhasznált harisnyák szárát, melegebb kendőt, sált, stb. melyekkel leleményesen tudják fejüket, lábukat körülgöngyölni és a hidegtől, fagytól megvédeni.

Az anyag beszetzési módja. A selyem és tisztagyapju anyag mindig elébe helyezendő a pamuttarmu anyagoknak. Az Országos Had- segélyző Bizottság II. számú réházati albizottsága által biztosított körül belöl 310 0 kg. súlyú fonálanyag is rendelkezésére áll a nagy- közönségnek kg.-ként 15 kor. szabott árban és pedig éidéken a főlspáni és főszolgabírói hivataloknál.

Csomagolás, beküldés és átvétel. Kérjük a közönséget, hogy a sürgősen készítendő ruházati cikkeket 10-e csomókba kötve és lehetőleg zsákvászonba varrva mielőbb juttassa el a Hadsegélyző Hivatal átvételi különítményéhez (Budapest, IV. Váci-utca 38.) Akik bővebbet akarnak tudni, levelezőlapon kérjék a Hadsegélyző Hivataltól (Budapest, Országház) a képes Útmutatást, melyet az ingyen bárkinek megküld..

Állíthatjuk, hogy amily mértékben növelné a fogyasztók számát, oly mértékben növeli a behozatalt, illetve csökkenti a kivitelt. Ezzel tenné normálissá városunk viszonyait. Más városok tapasztalatai is azt igazolják, hogy a katonaság nem drágítja meg a piacot, mint ahogy eltávozása sem teszi olcsóbbá.

Ezzel szemben óriási összegre rugó forgalmat idéz elő a katonaság. Az ezred vásárlásain kívül az egyesek és a látogató rokonok költekezései 5—690.0 embert véve alapul, havonta félmillió koronára rúgnak. Ez az összeg mind az illető város forgalmát növeli s a belőle eső haszon gyarapítja a városi lakosság vagyonát. Igaz ugyan, hogy ebből a haszonból azok részesednek, akiknek eladójuk van, de ebből közvetve haszna van annak is, aki maga is fogyasztó, mert a forgalom miatt megerősödő mészárszékek, kereskedések inkább előtudják teremteni a fogyasztó közönség által igényelt dolgokat, mint azok, melyek a pangás miatt még árut sem képesek beszerezni. Ahol forgalom van, csak ott lehet éiet, ott lehet konkurencia és ott nem lehet abnormális drágaság.

A város nyugalmát pedig ne féltsük a katonaságtól. Ellenkezőleg: a Katonaság a rend fenntartója, mely azon kívül, hogy önmagát fegyelmezi, a városi közbiztonságot is növeli, mert éjjeli őrségeket tart fent Sót a piaci rend fenntartására is nagy haszonnal felhasználható

Nem lehet alapja annak az ellenvetésnek mely a házaknál való elszállásolás apró kényelmetlenségei miatt zárná el a várost katonáság elől. Hogyan, hát akik annyira irtózunk annak a gondolatától is, hogy lakásainkat ellenséges katonák dúlják fel, ne fogadnék be oda ami katonáinkat? Ez nem is lehet nyíltan kifejzhető indok és az emiatt való ellenzés alapjában erkölcstelen és hazafiatlan.

Végül az anyagias számitgatás közben, ne feledkezzünk meg róla, hogy a hazáért, a hadseregért áldozni is kell! Háború után nem fog a kormány megfeledkezni azon vámosokról, melyek a hadviselés érdekében terheket vállaltak magukra. Hogyha majd kérdik, hogy mit tett Nagykároly város közönsége a katonaságért, hogy majd akkor legyen mire hivatkoznunk, még akkor is fel kellene ajánlanunk városunk falait a minket védő hadsereg számára, ha ez a legnagyobb megterhelésekkel járna is.

A katonaság

idehelyezésének kérdése már több alkalommal foglalkoztatta úgy a hivatalos város, mint a nagyközönség köreit. Valamelyik magyar ezred idehelyezése egyes körök óhaja lenne, amit a közönség egyrésze pártolással, másrésze ellenkezéssel fogad. Az óhajtás már határozott kérés formájában is megnyilvánult, képviselőtestületi közgyűlésen is tárgyaltatott. Jelenleg még a bizonytalanság stádiumában van. Mindamellett foglalkozhatunk annak a latolgatásával, hogy miféle előnyei és miféle hátrányai vannak a katonaság idejövetelének.

A legtöbben a katonaság nagy számától, mint a fogyasztók nagy tömegétől ijednek meg. Annyi bizonyos, hogy a katonaság fogyaszt, de ezzel egyúttal fölöslegessé teszi a kivitelt, ami jelenleg piacunk megölő nyavajája. Épen a katonaság nagy fogyasztása lenne az, mely a behozatalt ideirányitaná.

HÍREK.

Képviselőtestületi közgyűlés. Nagykároly r. t. város képviselőtestülete 1915. évi november hó 7-én d e. 10 órakor a városháza tanácstermében rendkívüli küzgyülést tart. Tárgysorozat: 1. Polgármester jelentése a város közönsége 1916. évi búza és liszt szükségletének biztosítása tárgyában. 2. Polgármester jelentése a város közönsége tüzelőanyag szükségletének biztosítása tárgyában. 3. Polgármester jelentése a város közönsége hús szükségletének biztosítása tárgyában. 4. Polgármester jelentése a házi pénztár szükségletének fedezése iránt. 5. Előterjesztés a gyámpénztári tartalékalapból a lll-ik hadikölcsönre 20.C00 K jegyzése iránt. 6. Az 1914. évi városházi stb. pénztári zárszámadás tárgyalása. 7. Intézkedés a .városi villamosmü accumulator telepének rendbehozatala és biztosítása iránt. 8. Preisz Miklós aljegyző kérelme illetményeinek teljes egészében leendő kiszolgáltatása iránt. 9. Tömpe Károly adótiszt kérelme a pénztári ellenőri teendő ellátásáért díjazása iránt. 10. Jakabovits Sámuel városi dijnok kérelme egy havi fizetésének megfelelő előleg iránt 11. Tömpe Károly adóvégrehajtó kérelme nyugdíjazása iránt. 12 Nagy Elek kórházi gondnok kérelme személyi pótlékának felemelése iránt. 13. Vig Ferenc és társai kérelme a téli hónapokra eső fizetősöknek megfelelő kiegészítése iránt. 14. Kitka Istvánná kérelme a lövöloekert f. évi haszonbérének elengedése iránt. 15. A helybeli kír. pénzügyigazgatóság átirata irattári helyiségül szolgáló toldaléképület építése iránt. 16. Schwartz Hani törvénytelen gyermeke illetőségi ügye. 17. Ambrus János cseléd és Mári nevű leánya illetőségi ügye. 18. Özv. Molnár Gergelyné sz. Szabó Mária és Emma nevű törvénytelen gyermeke illetőségi ügye. 19. Néhai Gólya Ferenc és elhagyottá nyilvánítóit József nevű fia illetőségi íigve. 20. Tóth János és elhagyottá nyilvánított gyermekei illetőségi ügye. 21. Dr. Falussy Alajos rendőrkapitány bejelentése banki felügyelő bizottsági rendes taggá történt behívásáról. 22. Jelentés a f. év szeptember 29-iki pénztárvizsgálat eredményéről. 23. Polgármester bejelentése katonaság elhelyezése iránt.

Egyházi kinevezés. A király Őfelsége Mitrovics Elek volt nagykárolyi gör. katholikus magyar főesperes lelkész, jelenleg nyíregyházi őrkanonoknak éneklő kanonokságra való fokozatos előléptetését, jóváhagyta.

Kinevezés. A pénzügyminisztérium Piachy Gyula kir. tanácsos pénzügyigazgató előterjesztésére az 1915—1916. évekre a nagykárolyi eg zenes adó kivető .bizottság elnökévé Dr. Adler Adolf helybeli ügyvédet nevezte ki.

Eljegyzés. Dr. Lengyel Alajos szatmári

ügyvéd és földbirtokos, a szatmáregyházmegyei irodalmi kör alelnöke jegyet váltott Góth Gizellával, dr. Góth Ferenc kassai kir. Ítélőtáblái elnök és neje Antal Gizella leányával.

Kitüntetés. A „Magyar Vörös Kereszt- Egyesület“ fővédnöke Lipót Salvátor főherceg, Dániel Béla honvédhadnagyot — vezető járás- birönk fiát — a br nz diszéremmel tüntette ki.

Esküvő. Kibéldi, nagyváradi Istvánffy Endre bácsi-i földbirtokos, f. hó 25-én tartotta esküvőjét városunkban a református egyházi szertartás mellett, a családi háznál, olgyai Gaál Kálmán és neje szül. iráti szentkáro'yi Balássy Berta leányával Gaál Irén uraszonnyal.

Vallásos estély a nagy károlyi Protestáns Társaskörben. A nagykárolyi Protestáns Társaskör vezetősége elhatározta, hogy már a műit években is szép sikerrel megkezdett s működő vallásos estélyeket f. hó 11-től, jövő csütörtöktől folytatni fogja. Az előadások j programmját ismeretterjesztő vallásos színezetű ! beszédek, felolvasások s szavalatok alkotják. Az estély kéthetenkjnt tariatik meg este 6 órai i kezdedel. Belépődíj nincs. A persely tartalma i jótékonycélt szolgál.

Halálozás. Dr. Klein Jenőné érmihály- falvai orvos neje Debreczenben hosszas bete- !geskedés u án éleF L.ß8-ik évében f. hó 5-én I elhunyt. Haldiát férjén kivül 5 kiskorú árvája s kiterjedt rokonság siratja.

Hőseink emléke. Vallásos kegyelettel ünepeitük meg az itt eltemetett katonáink emlékét. November 1-én d. e. 10 órakor a temetőben szt. mise volt, amelyet Braneczky József kegyesrendi tanár mondott. A közönség és a katonaság nemcsak a kápolnát, hanem az előtte levő szabad teret is megtöltötte. A szt., mise alatt a főgimn énekkara énekelt. Szt. mise után a közönség a katonák sírjához vonult, ahol az énekkar gyönyörű gyászéneke után a celebráns megható beszédet mondott. A himnusz elének- lése zárta be e gyászünnepet. D. u. 3 órakor a főgimnázium ifjúsága kivonult az elhunyt piaristák sírjához. Az énekkar szép éneke után Jenser Dezső Vili. oszt. tan. tartalmas beszédben hódolt az elhunyt tanárok emlékének. Az énekkar újabb éneke zárta be a kegyeletes ünnepet.

Gyászeset. Súlyos csapás érte Zalio- ránszky István Mezőpetri község köztiszteletben álló plébánosát. Édesanyja f. hó 1-én életének 74-ik évében, Aknasuhaíagon hosszas szenvedés után elhunyt.

Adókivetés. A helybeli adókivető bizottság munkálatait f. hő 9 én kezdi meg. A tárgyalások a városháza kistermében vasár- és ünnepnapok kivételével naponkint d. e. 9—12 óráig fognak megtartatni.

Halálozás. Csanálos község egyik legkiterjedtebb, tekintélyes családjának tagja, Czier Károly vendéglős haláláról vettünk szomorú hirt. A még fiatal ember 32 éves korában, hosszas szenvedés után október hó 30-án reggel szenderült jobblétre bánatos özvegyet és 3 gyereket hagyván hátra. Nov. 1-én temették el Csanáloson, nagy részvét mellett.

A hajdudorogi püspökség harangjai.

Az egész ország harangjai elmennek, hogy ércszavukkal segítsenek kivívni a magyarság szent harcának végső diadalát. Minden felekezet és miden egyház a legnagyobb áldozatkészséggel siet harangjait a haza oltárára feláldozni és