Északkeleti Ujság, 1914 (6. évfolyam, 1-53. szám)
1914-03-21 / 12. szám
2-ik oldal. ÉSZAKKELETI ÚJSÁG. 12-ik szám. Ä városok autonómiája. Ez év augusztus hó 13-ára a kormány a városok fejlesztéséről szóló törvényben törvény- hatóságilag köteleztetett arra, hogy a városok rendezéséről szóló törvényjavaslatot benyújtsa. Ennek munkálatai azóta serényen f lynak. A belügyminisztériumban serényen dolgoznak azon a tervezeten, amely véglegesen eldönti majd, hogy a vármegyék felügyelete alatt hagy- ják-e továbbra is a városokat. Annyi bizonyos, hogy valamennyi rendezett tanácsú város szabadulni szeretne a megye gyámkodása alul. Ezen törekvésük mellett azzal érvelnek, hogy a vármegyei szellem a városok szellemével ellentétes. A megyebizottság leginkább a községek képviseletéből és földesurakból áll. így mező- gazdasági szempontok uralkodnak ott s minden ügyet elsősorban ezen a szemüvegen vizsgálnak és semmi tekintettel sincsenek a városok törekvésére, vágyakozására, a szövevényes városi életnek ezerféle különleges követelményeire. Körülbelül ekképen foglalhatjuk össze azokat a kívánságokat, melyek a városi törvény- javaslat alkalmából unos untalan kifejezésére jutna a városok részéről: A rendezett tanácsú városoknak, a legmeszebbmenő autonómia adandó, hogy szabad mozgásukban akadályozva ne legyenek, miért is kiveendők a vármegyei felügyelet alól s mind, legyen az kisebb vagy nagyobb város, a belügyminisztérium felügyelete alatt rendelendök abból a szempontból, hogy a városok az országos érdekek szemelőtt tartása mellett élnek-e önkormányzati jogaikkal s megfelelnek-e a hozzájok fűzött nemzeti, kulturális, közegészségi, közgazdasági és szociálpolitikai követelményeknek. A városok ön- kormányzatból az árva- és rendőrségi ügyeket ki kell kapcsolni, mert az árvaügyek bírói funkciót képeznek s a kiskorúak és gondnokoltak magánjogi érdekének megóvása bírói feladat. A közbiztonsági, illetve rendőri teendők pedig egyenest az állami feladatok körébe tartozzanak. Ezeknek a teendőknek a közigazgatási ügyköréből vagy kihasitása által a városok egy jelentékeny kiadástól szabadulnak fel, mely egyébb városi rendezési célokra fordítandó. Hogy a városok e reájuk váró sokoldalú feladatuknak megfelelhessenek, szükséges, hogy képviselő testületünk tagjainak száma redukál- tassék, mert a mai nagy létszám mellett üdvös határozatok csak nagynehezen hozhatók, a legéletrevalóbb javaslatok különbözó érdekek falán szenvednek hajótörést. A képviselőtestület azonban demokratikus alapra fektetendő, nevezetesen összes tagjai a város egyeteme által váa természet követ. Darwin elődjét látjuk itten is. Ford.) Folyton épit és ront; a természet műhelye megközelithetetlen. Gyermekekben él csak; és az anya hol van ? (Amit látunk, itt volt már más alakban és az ősszülő, a kezdete a fejlődésnek, ki nem kutatható. Ford.) A természet az az egyedülálló művész, aki teremt a legdurvább anyagból annak legremekebb ellentétéig, a megfeszítés minden látszata nélkül a legnagyobb tökéletességig, a legpontosabb meghatározottságig, mindég bizonyos kellemmel átfonva. Alkotásainak mindegyike külön lény, mindegyes tünemény a legelszigeteltebb fogalom s mégis: mindez csak egy egészet alkot. Örök életet, fejlődést és mozgást látunk benne és mégsem lép előre. Folyton átalakul; egy percnyi nyugalma nincs. Nem képes a megállásra, a maradiság az átkát képezné. A természet szilárd, határozott: léptei kimértek, kivételei ritkaságok, törvényei megváltozhatat- lanok.* Megengedi, hogy minden gyermek mesterkedjen rajta, hogy minden balga bírálja, hogy ezren tompák legyenek alkotásai iránt és semmit sem látnak; mindezen öröme telik és mindenkivel szemben megcsinálja a számadást. Törvényeinek engedelmeskedünk akkor is, ha ellenszegülünk s ha elleneakarnánk munkálkodni, akkor is csak vele munkálkodunk. Amit ad, csak jótékony lehet, mert nélkülözhetetlen. Késik, hogy epedjünk utánna; siet, hogy jóllakottak ne lehessünk tőle. A mai természettudomány módszere is kizárja a csodamagyarázatot, amit pl. még Cuvier Lyell előtt a geológiában alkalmazott. lasztandó, még pedig fele részben a legtöbb adózókból, fele részben pedig a többi városi lakosok közül. (Ebben nincs egyetértés a városok közt.) A közigazgatás hivatása lenne a város autonom jogainak gyakorlása, tehát hozzá tartozik mindaz, ami a város egyetemét érinti, annak felvirágoztatását mozdítja elő. Tehát az ezekkel járó költségek megszayazása is. Ezen orgánum mellett fönt kell tartani a tanácsi szervezetet is, azonban ennek hatáskörébe csak a közgyűlési tárgyak előkészítése tartozzék, továbbá javaslatok tétele. Ezenkívül magánosok ügyében a tanács másodfokú hatóságként szerepeljen. A magánosok összes közigazgatási ügyei egyes szakhivatalnokok által láttassák el, ami a közigazgatás egyszerűsítését és gyorsítását eredményezi. Hogyha a vármegyében a főszolgabíró intézheti a magánosok ügyeit, úgy a városok tisztviselőire is nyugodt lélekkel rá lehet bizni ugyanezeket, mert a törvény ma már a városi tisztviselőktől is a megfelelő képesítést kíván. Az egyes s'.aktisztviselök határozataival elégedetlen fél a városi tanácshoz föllebbezhessen. Ennek határozata ellen pedig az illetékes miniszterhez. A közgyűlési határozatuk ellen benyújtott fölebbezés az illetékes minisztérium által döntendő el. A végső határozatok ellen panasznak volna helye a közigazgatási bírósághoz. A városi tisztviselők, hogy hivatásunknak minden érdektől mentesen megfelelhessenek, a polgármester kivételével élethossziglan választandók. (Ezt csak a tisztviselők kívánják.) A polgármester tiz évről tiz évre választandó, tekintve, hogy városrendezési promrammja hat év előtt keresztül nem vihető, már pedig a polgármesternek kell öntudatos várospolitikát csinálni. Hogy a városi tisztviselőkkel egyenlő elbánásban kell őket részesíteni. A tisztviselőknek végül nem szabad éreznie a kis, vagy nagy város különbséget. A városoknak igazuk van, hogy csak a teljes autonómia biztosíthatja részükre a gyors fejlődés szükséges eszközeit. Csak ez nyújthat módot az intézményeikhez szükséges pénznek — pótadó emelés nélküli — előteremtésére. Értesüléseink szerint a kormánynak ez, ha egyelőre csak részleteiben is de komoly terve, hogy a megyék nyomasztó gyámsága alól mentesítsék a városokat. Hogy milyen részletekben fog megtörténni ez az önállósítás, az természetesen még a minisztérium titka. Rövidesen azonban meglátjuk, hogy mit határoznak rólunk . . . Nyelve és beszéde nincs, de nyelveket és sziveket teremt, amelyekkel érez és beszél. Koronája a szeretet s csak általa közelíthető meg. Űrt alkot az összes lények között és mindent törekszik elnyelni. Elszigetelt mindent, hogy ismét összébb vonhassa. A szeretet kely- héből egynéhány korty elég jutalom számára fáradalmaiért. A természet minden. Maga magát jutalmazza, maga magát bünteti és maga magát kínozza: önmaga okozza örömét is. Zord és enyhe, kedves és rémitő, erőtlen és mindenható, Mindég minden van benne, nem ismeri a múltat és jövőt. Örökös jelenben él.* A jóság ő ; én dicsőítem egyetemben ösz- szes alkotásaival. Bölcs és csendes. Nem kényszeríthető magyarázatokra, vagy ajándékok adására, ha csak azt önként nem adja. A természet ravasz, de ravaszsága a jó felé tör, azért legjobb ha észre sem vesszük. A természet egy egészet1 alkot és mégis : még mindig nem teljes. Úgy folytatja mindig, ahogy jelenleg cselekszik. Mindenki más alakban látja. Elrejtőzik sokféle nevek és kifejezések mögé és mégis mindig ugyanaz. Én is benne vagyok ölében, ahonnan csak maga fog majdan kivezetni. És én bízom benne. Tegyék velem, ahogy jónak látja, azt hiszem, nem fogja gyűlölni alkotását. Nem beszéltem róla én ; nem, ami való és ami valótlan, mindent ő mondott meg. Minden az ő bűne, minden az ő érdeme. •Ismét mélyértelmü mondás. Csak folytonos jelen létezik. A múlt már nincs, a jövő még nincs. A jelen van, de ismét minden percben múlttá válik. Kant szerint az idő csak ismeretfelfogásunk egy formája, mikép a tér is. A valóságban nincs meg. URANIA MOZGÓFÉNYKÉPSZINHÁZ SZATMÁRNÉMETI. KAZINCZY-UTCA IPAROS OTTHON Ügy vezető igazgató: Szigeti Andor. B B ASSZONYNAK KDRIZÁLOL“ énekli: Valdemar Psilander a B&LRORG BÍRÓ 1 FOGABÍSi 1 cimü bohózatban az URÁNIA mozgószinházban 1914. évi március hó 29- én vasárnap és 30- án hétfőn, a fél 7 és 9 órai előadásokon. Helyárak: 5, 4, 3 és 2 kor. Számozott helyek! \i előadások nem foltjfeafcólagogak! Jegyek csak a megváltott elő- 4 adásra érvényesek! ^ Jegyek előre válthatók Bartl Józsefné Deák-téri tőzsdéjében és az „Uránia“ melletti papirüzletben.
