Északkeleti Ujság, 1914 (6. évfolyam, 1-53. szám)

1914-01-10 / 2. szám

VI. évfolyam.

Nagykároly, 1914. január 10.

2-ik szám.

Északkeleti újság.

POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP.

Előfizetési árak:

Egész évre .............................. .. 8 koronaFé

lévre ......................................................4 „

Negyedévre ........................................ 2 „

Tanítóknak egész évre..................................5 „

Fe

lelős szerkesztő :

NEMESTÓTHI SZABÓ ALBERT dr.

Szerkesztők :

Dr. Suták István Csáky Gusztáv. = MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. =

Szerkesztőség és kiadóhivatal: NAGYKÁROLY, SZÉCHENYI-UTCZA 20. SZÁM.

(„KÖLCSEY-NYOMDA“ R.-T. NAGYKÁROLY.)

...— Hirdetések ugyanott vétetnek fel. —

______Nyilttér sora 4£ fillér. ________

Gy

ermekvédelem,

Folyó hó elejével felállittatott a fiatal korúak külön bírósága. Az utolsó idők, de talán az utolsó évtized szociálpolitikai mozgalmai egyetlen téren sem vo-tak olyan intensivek és egységesek, mint éppen a gyermekvédelem felkarolásában. A kormányhatósági intézkedések számtalanok nálunk Magyarországon is, melyek nemcsak a bűnöző gyermek megmentésére, de a gyermekek egészségének oltalmára általában kiterjednek.

Ezen szociálpolitikai intézmények nemcsak humánus célt szolgálnak, hanem az emberiség egésze érdekében a növekedő nemzedéket alkalmazzák, de másrészt abból is indulnak ki, hogy a gyermek a születés tényével jogokat szerzett első sorban szüleivel szemben, de jogokat szerzett az állammal szemben is, mely tőle valamikor szolgálatokat, munkája egy részét, talán vérét is fogja követelni. Ha tehát ezeket a kötelezettségeket tőle majd elvárjuk, legyünk figyelemmel az ő jogaira azokban az években, mikor segítségünkre és pártfogásunkra szorul.

A kormányhatalommal karöltve a társadalom is széles rétegben megindult a gyermekek védelmében és az elfogult közvélemény számos érthető panaszt váltott ki a szülőből. Ez az érem másik oldala, mely az akciónak határt szab és

arra int, hogy túlzásokba át ne csapjunk. Jóravaió munkások felszóllatak, hogy a gyermekvédő mozgalom zsarnokká nevelte a gyermekeket, kik joguk tudatában tiszteletlenek és engedetlenek. Az a panasz, hogy a modern gyermek nem ismeri a családi szeretet és összetartás szellemét és önző lesz.

A gazdag ember — mondják — még segíthet ezen a bajon, mert gyermeke nevelését ellenőrizheti, de a szegény munkás, ki egész nap távol van és már bölcsőjében kénytelen azt idegenekre bízni, ha ugyan bízza, vajmi kevés befolyással van alakulására. Később azután sok szülő keserűséggel veszi észre, hogy köztük és gyermekük között semmi sem rokon.

Mindenesetre ferde helyzet, de általánosítani nem lehet. Annyi bizonyos, hogy az államnak a polgárokra szüksége lévén, a gyermeket meg kell védelmezni, még esetleg szülőjével szemben is. S éppen az alsó néposztály körében az állami és társadalmi beavatkozás nagyon is indokolt. Mert a munkásosztályban a szülők és gyermekek közti viszony bizony nem fejlődött a közérdek előnyére s e bajhoz legtöbbször a szülőknek egymásközti viszálya járul hozzá fokozólag.

Ami a védelmet illeti, elsősorban az élet és egészség védelmezendő, de nem kevésbbé fontos a gyermek erkölcsiségének megvédelmezése. — Erre szolgálnak azon intézkedések, melyek a gyermekek csavargását szigorúan büntetik. S szigorúan büntetendők azon szülők, kik gyermeküket felügyelet nélkül az utcára teszik ki, vagy például, ami igen gyakori, rosszlelkü koldusoknak bérbeadják. — Csaknem minden bűnös gyermek megbüntetésénél enyhítő körülményül hozzák fel az utca ragályosságát, Mindenki tudja, mennyire szaporodtak az utolsó években a 15—16 éves gyilkosok gonosztettei és nem ritkák azok az esetek sem, hol már 12 éves banditák esnek a rendőrség kezébe. A kérdőre vont szülők gyakori mentsége: egész nap a műhelyben vagy gyárban el vagyunk foglalva, a gyermekek rossz társaságba keveredtek s tették, amire a többiek tanították.

Mindazok az államok, melyeknek sikerült a kriminalitás statisztikáját az utolsó években csökkenteni, csak úgy értek célt, hogy kíméletlen háborút üzentek a gyermekcsavargásnak s állandó felügyelet alatt tartották a szüleiktől elhagyott gyermekeket.

A gyermeket első sorban szülei védik meg, de meg kell azt védeni szülei ellenére, sőt szülei ellen is, ha kell. Egy délvidéki francia város elöljárósága meghagyta közegeinek, hogy minden iskolaköteles gyermeket, kit a tanítási időben az utcán találnak, vezessék be a rendőrségre, oly célból hogy szüleiket szigoA fenyvesek között.

Most jöjj, édes, az erdőre ki,

Mikor a zöld fenyőt dér lepi,

Mikor zöld fejére hó fon koszorút,

És a hóban nincs nyomás, se ut.

Ha jártál nyáron e fák alatt,

Csermely partján, mely vígan szaladt, Felidézvén újra a letűnt időt,

Most jöjj az erdőbe és figyeld meg öt.

Téli szél sir át a iengeren.

A fenyő meg suttog csendesen,

Ám a nyárból ő maradt csupán,

Mely zöldül még annyi vész után.

Lásd, szivem is olyan, mint a föld,

Amely egyszer téli képet ölt,

Hogyha már átélte a nyarat,

Csak az emlék, a fenyő marad.

Budapest. Ssentgyörgyi Hromkovits V. Győső.

Olvadás.

Az első hópihék báiortalanu! szállingóznak a földre. A koratéli köd sörü fátyola eltakarja a kilátást, lassan óvatosan ereszkednek le az apró, fehér pelyhek, minta félnének, hogy megütik magukat. A villamosok, a kocsik lassan dübörögnek el az ablak alatt, minden csendes, tompított és halk, mintha a természet szalmát borított volna a kövezetre, hogy az élet ne zavarja azt a fáradt embert, aki vasárnap délután energiátlanul hever sötét szobájában és mert megszállja az unalom — gondolkozik. Az egyszeri királyra gondol, aki elunta az életet és ezért elhatározta, hogy verset fog Írni. Kínából egy láda bambusztollat hozatott, egy görög amphorát megtöltött a legfinomabb ten- tával. Egyiptomból hozatta a papirost, aranyból veretett íróasztalt és széket magának, azután felhintette szalmával az egész várost és kihirdette népének, hogy csend legyen, mert a király verset ir. Aztán leült írni. Eunuchok némán mártogatták be a tollat, le is irta az első sort :

A szivem fáj, az élet oly üres . . .

Aztán felnézett a festett, aranyozott me- nyezetre, de nem jutott eszébe semmi.

— Mondjatok egy rímet „üres“-re, — mondta türelmetlenül eunuchjainak. De azok csak ijedten, némán néztek maguk elé, mire a király magából kikelve csapott arany asztalára.

— Hozzatok egy költőt 1

Az eunuchok szerte rohantak a városba és végre az egyik külvárosi korcsmában rátaláltak egy költőre, aki vörösbor mellett szomoi- kodott és nagyon rongyos ruhákban gubbasztott.

— A király hivat, — mondták neki — segíteni fogsz verset irni ... — és ezzel vitték magukkal. Útközben még csak annyit mondtak, hogy mire a palotába érnek találjon egy rímet „üres“-re különben a feje reggelre a testétől különváltan pillanthatja meg a napot. A költő ezt mondotta erre : „Jő“ és elaludt.

A palotában díszes ruhába öltöztették a költőt, aki erre széles jókedvre gurult és kacagva lépett a szomorúan unatkozó király elé.

— No mi baj, felség? kérdezte a költő.

— Nevezz kollegádnak, — felelte a király szomorúan és elébe tolta a megkezdett verssort: — Folytasd !

— Jól van, pajtás — felelte a költő — folytatom, ha te is folytatod amit én abba hagytam.

— Rendben van — felelte a király — folytatom — és belecsapott a költő markába.

: Gallérok gözmosása:VVÁf&A|aw Uá 1 Kézimunkák,glassé keztyiik, tükörfénnyel hófehérre * dl Bútorok, szőnyegek tisztítása.

Nagykároly, Széchenyi-utca 34. sz., a róm. kath. elemi fiúiskola mellett.