Északkeleti Ujság, 1913 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1913-04-19 / 16. szám
V. évfolyam. Nagykároly, 1913. április 19. 16-ik szám. Előfizetési árak: Egész évre ....................................... 8 korona. Félévre ........................................ .. 4 „ Negyedévre ...................................... • 2 „ Tanítóknak egész évre.................... •• 5 „ Felelős szerkesztő: NEMESTÓTHI SZABÓ ALBERT dr. Szerkesztők : Dr. Suták István Csáky Gusztáv. — MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. ------Ka thoiikus Renaissance. Irta: Nemestóthi Szabó Albert dr. Dr. Vass Józsefnek e napokban templomunkkal! folyó conferencia sorozata és azon bámulatos hatás, melyet az előadások épen a vallásilag inkább indifferens intelligens férfi közönségre gyakorolnak, tág perspectivát nyit meg előttünk. Látjuk — halovány körvonalokban ugyan -- megjelenni a keresztény Magyarország jövő képét és a vallási újjászületés megindult folyamata is kezd kibontakozni szemeink előtt. Ez az újjászületés csak apostolok müve lehet épen úgy, amint a hit elterjesztése a földön. Ezen apostolodnak azonban ma már más forma embereknek kell lenniök, mint a milyenek a régiek voltak. Ma az ellenfél a tudomány fegyvereivel jő, tehát a hit védőinek is ezzel a fegyverekkel kell felfegyverkezve lenniök és ezek forgatásában otthon ke^ magokat érezniök. Ma már élén a lánglelkü Prohászka pöspökkel számos ilyen apostola működik a kathoiikus egyháznak és ezek egyikét tiszteljük most városunkban és hallgatjuk áhítattal templomunk falai között. A philosophia, természettudomány, a so- ciologia igazságai párosulva ragyogó szónoki előadással vonulnak fel Dr. Vass József szavaiban a hit védelmére és nem csak hangulatot teremtenek, de valósággal meggyőzik az embereket. Ma már nem elég a tudományból vett vallásellenes érvekkel szemben Krisztus az evangéliumának szavait idézni, hanem azokat meg kell magyarázni, alaposan meg is indokolni a tudomány eszközeivel, hogy modern ember megingott hite mellett a vallás parancsaiban való kétely eloszlatható legyen. Ez az actió folyik most városunkban és folyik az egész országban és a mi társadalmunkban mutatkozó eredmény újabb bizonyítéka annak, hogy ez a helyes ut, ez az ujjászüietés útja. Megtartani, megerősíteni a népben meglevő hitet, visszaverni a socialdemok- ratia támadásait a falvak és külvárosok keresztény munkás népe ellen az egyik feladat visszaadni az intelligentiának most még fél holt hitét és felvértezni azt a tudomány erejével, ez a másik talán nagyobb feladat, de mindkettő olyan, mely a vallás védelmében a tudomány •érveinek, a kor szellemi vívmányainak felhasználását, illetve azokkal való kapcsolatba hozatalát szükségessé teszi. Korunk szelleme a szervezkedés is. Minden irány, mely valami eredményre törekszik, keresi a hasonló irányzatba törőkkel a társulást és így az erők egyesítésével a törekvés erősítését. Ezt az eszközt a vallásnak annál kevésbbé szabad figyelmen kívül hagyni, mert ellenfelei épen ezzel érték el vele szemben Szerkesztőség és kiadóhivatal: NAGYKÁROLY, SZÉCHENYI-UTCZA 20. SZÁM. („KÖLCSEY-NYOMDA“ R.-T. NAGYKÁROLY.)- Hirdetések ugyanott vétetnek fel. _____________Nyilttér sora 40 fillér._____________ si kereik oroszlánrészét. Gondoljunk csak a leghatalmasabb ellenfélre a sociaide- mokrááiára és szabadkőművességre. A kathoiikus újjászületés eszközei a kathoiikus szervezetek. A rendezetlen és ezen rendezetlenség miatt tehetetlen tömegeknek rendezett csoportokba való formálásai, melyek az ellenfél hasonló szervezeteivel felvehetik a versenyt és sikert érhetnek el. A meggyőző érvelésnek a szép szónoklatnak eredménye csak ott lehet, ahol a nyomában valami maradandó, tehát valamiféle szervezet keletkezik. Az a Mária Kongregáció, melynek létrehozása Dr. Vass József előadásainak közvetlen célja, lesz tehát a dokumentuma annak, hogy a kathoiikus renaissance nem csak mint múló ideál jelent meg testvéreink szivében, lelkében, hanem mint egy megvalósitandó elhatározás alakult ki, mely embereket formál, jobbá, krisztusiabbakká tesz. Ha ezen nemes törekvések felébresztését Vass József dr. konferenciáinak, csak egy emberben sikerült elérni, akkor már fáradozása nem volt hiábavaló. A reményeink azonban avval biztatnak, hogy több intelligens embernek lelkében sikerült ismeretlen tüzek lángját feléleszteni, akik megindulnak az utón, hogy krisztusi, nemes egyéniségek legyenek. Bízunk benne, hogy nem fogják ezt az utat félbehagyni, hogy nem lankadnak el. Földbirtokosok figyelmébe! A Nagykárolyi „ÖNSEGÉLYZŐ NÉPBANK" áruosztálya ®HBT a mai nehéz pénzviszoayok mellett is folyósít előleget előnyös feltételek mellet 1913. évi termésű búzára és rozsra. A szeszélyes sors. Irta : F. E. Baily. I. Az ebédlő-asztal mellett ülő asszony a könnyeit törölgette. Eric, a tizennégy éves gimnazista egy kupiét fütyürészett s az ablaknál egy viseltes ruhás leány állott, az utcát bámulta. A másik szobából kijött az apa, felöltőben, kalappal. — Készen vagy, Mary ? — kérdezte a leányától tompa hangon. Az anya erre heves sírásba kezdett. — Ne menj el, Mary! — zokogta. — Megszakad a szivem, ha elmégy. Itt hagyod a meleg, kedves otthonodat — szeszélyből. Maradj itt köztünk. — Bizony, leányom, kétszer is meggondolandó a távozásod ! — mondta az apa. — Hiszen nincs rá olyan nagy szükség. — Ne légy olyan buta ! — tört ki végül a szó Eriéből. — Mihez kezd egy leány egyedül Londonban! Künn fütyült a szél, az eső csapkodta az ablakot. A leány visszafordult az ablaktól. — Nyugodjatok bele, kedveseim — mondta egy csöpp szánakozással a hangjában. — En-j nek igy kell lenni! Én már halálosan megun-l tam ezt az életet. Reggel takarítás, délután séta, aztán a külvárosban egy kis tea . . . és soha egy uj ruha ! Megyek kenyeret keresni és hátha még szerencsém is akad. A családja tanácstalanul nézett maga elé. — Munkabíró leány vagyok — folytatta Mary — sokan szépnek is találnak. Itthon magam mosom a blúzaimat és saját diszitette kalapban járok. Hát nem értitek, hogy ez az élet nem való nekem ? Londonban sok pénzt fogok keresni tisztességes munkával. Az apja rápillantott az órára. — Hát ha minden áron menni akarsz — mondta — gyerünk! Mary az anyjához lépett és mind a két kezét megfogta: — Isten veled, anyám ! — Isten áldjon, Mary! — zokogta az asszony. — Vigyázz magadra, gyermekem, öltözz mindig melegen, ha fuj a szél és . . . Elcsuklott a hangja, de akkor már Mary az öcscsével rázott kezeit férfiasán, bátran. Beszálltak a kocsiba, föltették a bakra az olcsó kis utazó-kosarat és a kocsis a lovak közé csapott. I Marynak most szorult el a torka először. íNagy dolog az, igy nekivágni a világnak, miikor az ember még csak huszonkét éves! A kedves otthontól mindinkább távolodnak. De hiszen ó akarta igy ! Fel a fejjel! Keveset beszéltek útközben. Az ismerős fák és házak lassan elmaradoztak, kiértek a vasútállomásra. — Isten veled, apám! — mondta Mary. — Mindent megírok neked Londonból. — Az ég áldjon, Mary. Csókold meg az apádat, kis leányom. Mielőtt a vonat kirobogott volna a pályaudvarról, egy csillogó pénzdarabot csúsztatott Mary kezébe. Egy arany volt. Mary jól tudta, hogy nélkülözni fog az apja miatta napokig... II. Londonba megérkezve, a keresztanyja tiz fontjával zsebében, egy boarding-houseban vett ki lakást Mary. Nagyon otthoniasnak nem lehetett nevezni a szobáját, mert ablaka sem volt és rideg volt nagyon, — hanem takarékoskodni kellett a pénzzel. Az egész napját egy elhelyező irodában töltötte, ahol nevelőnők és tanítónők várakoztak vele együtt. Az iroda tulajdonosnője egy hét múlva azt ajánlotta neki, hogy tanulja meg a gyorsírást, akkor könnyebben kap helyet és jobb fizetésre is számíthat. Mary kiszámitotta otthon, hogy ha taka-
