Északkeleti Ujság, 1913 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1913-02-08 / 6. szám

Jj

V. évfolyam.

Nagykároly, 1913. február 8.

6-ik szám.

Északkeleti újság

POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP.

Előfizetési árak:

Egész évre ........................................ 8 koronaFélévre ..................... .. .. .. 4 „

Negyedévre ........................................ 2 „

Tanítóknak egész évre.................................5 „

Felelős szerkesztő :

NEMESTÓTHI SZABÓ ALBERT dr.

Szerkesztők :

Dr. Suták István Csáky Gusztáv. = MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. =

Szerkesztőség és kiadóhivatal: /

NAGYKÁROLY, SZÉCHENY1-UTCZA 20. SZÁM.

(„KÖLCSEY-NYOMDA“ R.-T. NAGYKÁROLY.)

Hirdetések ugyanott vétetnek fel.

Nyilttér sora 40 fillér.

______

_

Désy vádjai.

A világháború veszedelme miatt talán nem szentel elég figyelmet a magyar és külföldi közvélemény azon vádaknak, melyekkel Désy Zoltán volt államtitkár a napokban a kormányt és Lukács miniszterelnököt illette.

E vádak tulajdonképen csak közelebbi meghatározása Désy azon korábbi kijelentésének, hogy a magyar miniszter- elnök a világ legnagyobb panamistája és indító okukat a Désy ellen indított és legközelebb tárgyalandó sajtóperben lelik, melynek rendén bizonyitandók is lesznek, ha kormány befolyása a bíróságra — aminek sajnos újabb időben több példája van — meg nem akadályozza.

Ha a félhivatalos gyönge cáfolat nem is volna fél beismerés, a köztudat maga is tisztában van azzal, hogy e vádak valódiak, vagyis, hogy milliók fizettettek egyes vállalatok által a kormánypárt választási kasszájába.

Mindnyájan tudják, hogy a kormánypárt választói átlag 100,000 koronába, tehát a 330 választás 33 millióba került, azt is tudják, hogy az egyes jelöltek csak részben viselték a költséget és igy nem túlozhatnak, ha 12 millióra tesszük azt, amit a kormánypárt választási kasszája választási célokra fordított.

Ennyi pénz nem jöhetett össze báró- sitásokból. Ily összegeket csak nagy vállalatok fizethetnek megfelelő állami con- cessiokért,

A választások után mindjárt megvádolta a Külföldi sajtó a magyar kormányt, hogy a Vacuum Oil Comp amerikai petroleum vállalatnak 2 millió ellenében adott concessiot és ezen összeg a választásokra fordittatott. Ezen vádcá- folatlan maradt. Most teljesen hasonló eljárással gyanúsítja Désy a kormányt a Magyar Bankkal szemben.

Nem akarunk túlságosan felháborodni. Magyarországon sajnos a politikai erkölcsök nagyon lazák és az ellenzéket is terhelik panamák, de a jövőre nézve le kell vonnunk azt a consequen- tiát, hogy a mai tarthatatlan választási rendszernek mielőbb véget kell vetni.

A Pallos ügy után a Désy Zoltán vádjai teljes joggal tüntetik fel a magyar közélet viszonyait a töröknél is corrum- páltabbaknak és ki vagyunk téve annak, hogy azt a csekély bizalmat is elveszítjük, amit a külföldi tőkével szemben még élvezünk.

Jó lenne Tisza Istvánnak meggondolni, amikor választási reformját tárgyaltatja, hogy az állam alapja a tiszta erkölcs.

Fizessünk elő az „Északkeleti Ujság“-ra.

f Dr, Gózner Elek.

— Nekrolog. —

Az emberi lét mulékony voltának igazsága ismét beigazolást keresett.

Egy lét nemes tudása hajlott meg az isteni intézkedés és a természet nap-nap után alkalmazott törvénye előtt, — amikor Dr. Gózner Elek örökre megnyugodott.

Igaz, hogy minden életnek vége az elmúlás, de bármennyi igazságosság is van ebben az általunk nem korlátozható törvényben, Dr. Gózner Elek örök távozása felett nem ezen törvény nyugtat meg bennünket a maga igazságával, hanem pusztán a megváltozhatatlanság gondolata, amit a bekövetkezett tény felett érzünk.

Benne mindenki vesztett, aki csak ös- merte és minden, amit keze, vagy szelleme érintett. Egyénisége nem öntudatlanul volt bekapcsolódva azokba az életformákba, amelyekbe a rendszer nélküli szellem és az akarat nélküli jellem belesodortatik, hanem a maga szelleme és erős akarata teremtett magának egy életrendet és helyes életelveket, amelyekkel ő kapcsolta magához az eltétő egyéniségeket.

Csak az a kár. hogy kevés időn keresztül volt közöttünk ez a példa, aki a legritkább emberi erényekkku dicsekedhetett volna. De mint egyén, bár vele minden oldalról éreztettük nemes tulajdonságainak elösmerését, szerény maradt. Kicsinyes célok nem lelkesítették s tehetségei ellenére sem kerítette hatalmába korunk ferde kinövésü emberi betegsége, a szereplési viszketegség.

Jóságának, képességeinek, nagyobb tettekre való hivatottságának felfedezését senkitől sem kívánta, csupán becsületes voltának elösmerését, de ezt aztán úgy, amint egy öntudatos férfiúhoz illik.

Kincses éjszakák.

Magyar Bálint költeménykötete.

Magyar Bálint a mi fiunk arról a számos- háti szinmagyar vidékről való, amely Móricz Zsigmondot termette. A pátyodi kispap is ennek a magyar vidéknek napsugarában fürdött. Ö is azok közzül való, akiket vártunk. Láttuk, hogy jönnek Ady, Babits, Kosztolányi, Gellért, Oszkár és a többiek, tudtuk, hogy nincs igazuk akkor az öregeknek, amidőn megtagadnak minden tehetséget tőlük. Éreztük, hogy igaz, az erkölcsivilágunk nagyon nagyon messze van a kereszténységtől, de a nyelvük, az érzéseik azok többek, mint a régieké. És vártunk. És most itt vennak: Harsányi, Sik Sándor, Magyar Bálint, a mi izében magyar, érzésében keresztény, de modern világunknak poétái.

Magyar Bálint inkább lírikus. Kötetének legsikerültebb része a Kincses Éjszakák és a Nappalok buzgósága rész. Fönséges misztikumok ragadják meg a lelkét: a végtelenség végtelen szerelme, az élet nagy problémája, Jákob harcküzdése az Ur mosolyáért. Megremegteti lelkét a Melchizedeki tisztség s dalol:

„Itt már arany mezőkön vagyok .. .

Király-atyámhoz bojtárnak szegődtem“ . . .

Legszebb költeményének tartom: Ének a Prae- fatio dallamára. Mintha tényleg a praefációnak az Ur fönsége előtt elmerülő melódiáit hallanók száll az ének:

„ . . . Jöjj el Uram . . .

Azután tovább dalol:

„ ... Már én magammal semmit sem törődöm, Csak a sereget álld, a sereget,

Ámely utánnam indul szent hegyedre

Hogy a kis sereg midőn reám hallgat,

Csak lelkes-lelkem szívhassa magába . . .“

Az önmegalázás és hivatásának mélységes átérzése tör elő Utolsó evangélium cimü költeményéből :

„Akkor sújtva a halál keze . . .

. . . Amikor sovány kenyerem Szegényebbnek nyújtom szótalan S gúnnyal visszakinálja nekem . . “

Sokszor melanchőlikus sőt a világ fájdalmasságig menő hangulat tör ki belőle, uj Ányos Pálnak érzi magát, de ez mégsem az ő világa s fejlődése ép abban fog állani, hogy alapjában optimista világnézetét megszabadítja az elégikus idegen hatásoktól s akkor egyénisége a maga értékességében, egész valójában fog megnyilatkozni.

Ezt látjuk első kötetéből, mely Magyar Bálintot odahelyezte Harsányi és Sik Sándor mellé. Tele erővel, fiatalon kerül melléjük, ami fiatal keresztény magyarságunk poétái mellé.

A Kincses Éjszakák az Élet kiadásában jelent meg, illusztrációit szintén egyik megyebeli festőművészünk Boromisza Tibor készítette. A kötet ára 2 K 50 fillér.

Kóródi Katona János.

Mozit játszom.

Beteg vagyok, (de azért még meg nem halok ?...) S igy betegen is az életet még tűrném,

Bár fátylas ablakom nyalja a téli köd S misztikus mélyén vigyorog csontkezű rém.

Sínylődve ágyamon bámulok ki soká És a gyászos köd im rózsaszínre válik . . . Futva szalad a rém, — leple úszik véle S mint a rossz álom a semmiségbe malik.

Én szövöm tovább a már megkezdett álmot,

S a rózsaszín ködben édes látományok: Egy-egy édes lány fej, — tünedeznek elő;

— Valóságos, régi, elálmodott álmok . . .

Most egy csábos, észbontó szépség mosolyg rám. Ó de ismerem e mosolyt, — az a régi . . . Éjfekete szeme úgy szédít, vonz most is,

Ajka csókra nyílva, — oly jól állott néki.

Ugyanoly most is, mint akkor utoljára, Gyöngyfogai közül csábosán sziszegi:

— „Nem leszek a tied, de azért csak tied ..." Mindmáig hiteget, — előbb férj kell néki . . .

Eltebben a szivén, hogy helyt adjon másnak.

Ez már asszony lett azóta, a kis hűtlen,

Hisz megse gondolta, amikor suttogta:

Örökké . . . Bocsásson meg néki az Isten . . .