Északkeleti Ujság, 1912 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1912-01-27 / 4. szám

2-ik oldal.

ÉSZAKKELETI ÚJSÁG.

4. szám.

épen igy nagy ipari helyek mint Salgótarján, Diósgyőr, Resicabánya igénylik a titkosságot. A leghelyesebb, ha a választói törvény texative felsorolja azon helyeket, hol a szavazás titkos és ezen helyek időnként mondjuk minden 5 évben törvényhozásilag újakkal egészittetnek ki.

Színház.

A múlt hét folyamán alkalmunk volt meggyőződni arról, hogy a színigazgató társulatával mindent elkövet a közönség igényeinek kielégítésére. A helyesen összeválogatott darabok, az ügyes szereposztás, a szereplők ambíciója, csak fokozzák a színházlátogatók meleg rokon- szenvét. Az az igyekezet pedig, hogy a legújabb „sláger“ darabok teljesen azonos rendezésben kerülnek bemutatásra, teljes elismerést és köszönetét érdemel.

Ami már most a bemutatott darabok értékét illeti, meglehetős kényes helyzetben vagyunk. Aestétikai, irodalmi szempontból csak a drámák és vígjátékok kevésbbé reális, mondhatnék drasztikus faja felel meg többé-kevésbbé a hozzáfűzött várakozásoknak. Az operettek igen csekély kivétellel, e szempontból egyáltalában nem jöhetnek számításba. Léha, hétköznapi motívumok, dekoratív fogások, trikószerepek azok, amelyek — sajnos — annyira jellemzik operetteink szellemi és scenikai részét. Egyes-egyedül a zene még az, ami röpke melódiáival, könnyed, élvezetes stílusával tud valamelyest produkálni. A hatás, a siker ezen és a diszletezésen fordul meg. A helyzet komikumának valóságos komprimálása pedig egyenesen bosszantó. Minthogy úgy az operette, mint a drámai személyzet már bemutatkozott, Ítéletet is mondhatunk róluk. Az operette személyzet — a körülmények tekintetbevételével — kiállja a bíráló kritikát, a drámai azonban csak az elnézöt. A bemutatott darabok közül nagy erkölcsi és részben nagy anyagi sikert aratott „A kis gróf“ /és „A lengyel menyecske“.

A diszj'etézés, szereposztás ügyes volt mindakettőbén. N. Szelényi Ilonka biztos öntudattal, nem bántó fölénnyel játsza szerepeit. Cs. Füzes Lenke szerepeiben a diszkrét elem a túlnyomó, az Ízlés, a kecsesség a jellemző. Komáromi szintén megállja jól helyét de úgy

— úgy gondolom — az élet ezer változatában. Itt cáfolni kell, óh Isten látja a lelkemet, túl immár mindenen, amit hiúságnak lehet nevezni. Mert nem az a tulajdonképeni öregség, ami a korral jön meg. Az szelíd, mindennel kiengesztelő állapot, akkor az ember már áthajtott nagy országutakon, maga mögött hagyta a mesgyé- ket, filozófiai magaslatról nézi a fickándozó, bohó ifjuságoi, megérti a lehetetlent, hallja az érthetetlennek felvilágosító szavát. Ez nem öregség, hanem szelíd alkony, amire csak jótékony éjszaka borulhat. Sokkal súlyosabb a másik, amikor valaki csak annyi esztendővel, amennyivel sokan nekikezdenek az életnek, úgy érzi, hogy máris elfáradt; ólomsullyai nehezedik rá minden robotos kötelesség; amikor képtelen nekilendülni a nagyobb légi útnak, mert ezer apró kapocs, kicsinyesen hitvány körülmény tartja vissza az esetleges lebukástól; amikor érzéketlen, hideg marad a nagy élet állítólagos minden szépségével szemben, mert bolondul tolakodik elő a jövő, még csak délibábot sem mutatva s megkérdezi:

— Hát aztán ?

Eh, ostobaság az egész, egyetlen szépsége van a világnak : a gyerek. Annak lelkét kell kitapétázni szines rózsaszirmokkal, az a csöpp ártatlanság pedig azt hiszi, hogy aki öreg, az rögtön meg is hal.

Hát cáfolni kell, még pedig tettekkel. Az önök szegény szolgája következőleg légykéz- lábra ereszkedik s miközben feltűnő élethüség- gel sceniroz egy kutya-macska jelenetet, nem riad vissza holmi bukfencektől sem, jóllehet a munkától kissé fáradt dereka viharosan tiltakozik az ilyen erőpróbák ellen.

A cél azonban el van érve, mert mikor megkérdezi a legfelsőbb fórumot, a kis leányt, az részint hízelgő hozzásimulással, részint megtérve jelenti ki:

— Nem, apukám, te nem vagy öreg.

látszik csak „szobaleány“ szerepekben; másutt rendesen és következetesen túlhajtja szerepeit a jóizlés és az öntudatos művészi érzékjjha- tározottan indokolatlan és káros rovására. A férfiszereplők — bizonyos szépséghibákat leszámítva — elsöranguak. Gáspár jóizü, ötletes, humora, Neményi mesteri alakítása. Csáky színjátszó képessége és szép.hangja, Bay erőteljes baritonja és művészi ihlete teljes elismerést érdemelnek

A drámai személyzet bizony gyenge. A szereplők — akár talán képzettség hiányában, akár indiszpozició folytán — nem állanak hivatásuk magaslatán. Szerepeikből kiérzik az öntudatos ambíció, a szándék, a kivitel azonban nagy ritkán sikerül. Tolsztoj: Karenin- jában és Bataille „A szerelem gyermekéiben volt alkalmunk ezt, mondjuk — megcsodálni. Sárváry mint drámai hősnő, csak igen szerény igényeket elégíthet ki. Gyenge orgánuma, sokszor groteszk mimikája a szerepek futólagos, ötletszerű áttanulmányozásáról tesz bizonyságot. Megjelenésében is van valami nehézkesség: mozdulatai rendesen pózszerüek, gépiesek. Igyekezete: jobbat produkálni, elismerendő. Ernyei csak helylyel közzel érzi át szerepeit: kitörései igen sokszor magukon viselik a mesterkéltség bélyegét. Játékában valami nemtörődömség vonul végig. Néha-néha pedig felfedezi önmagát: s akkor elismerésre méltóan kreálja szerepeit. Ugyanez jellemzi Kovácsot és bizonyos tekintetben Stella Gidát, akinek kiforratlan egyénisége sok kívánni valót hagy maga után.

A kisebb szereplők mindkét műfajban elég jól állják meg helyüket. A zene, kifogástan. Egy szerény megjegyzésünk van, hogy egyes daraboknál a súgó nagyon exponálja magát.

Műsor: Vasárnap d. u. : „Ripp“, este: „Cigányszerelem“, hétfőn : „Szerelem gyermeke“, kedden: „Luxemburg grófja“, szerdán: „Hölgyek öröme (piros ssinlap), csütörtökön : „Leányvásár“, pénteken : „Kis gróf“, szombaton : „Testőr“, vasárnap d. u. : „Bátor katona“.

Kereskedelmi bál.

Nagy várakozással tekintett mindenki a Kereskedő Ifjak Köre által e hó 20-án rendezett bál elé, s már előre tudtuk, hogy szép és fényes mulatságban lesz részünk. S valóban már a bál megkezdésének kitűzött idejét jóval megelőzőleg nagy számmal gyülekezett a közönség, amelynek száma még a 10 órán túl is egyre szaporodott. Jelen volt társadalmunk szi- ne-java.

A hölgyek szebbnél-szebb toiletje festői látványt nyújtott, amint végig hullámzott, a Polgári Olvasókör ezen alkalomra pazarul diszi- tett tánctermén.

Már 10-re járt az idő, amidőn a bálanya dr. Vetzák Edéné úrnő kíséretével az egybegyűltek éljenzése s a Rákóci-induló hangjai mellett bevonult a bálterembe. Pucser Károly elnök üdvözölte s úgy a rendezőség, mint dr. Borody Dezső a tiszteletbeli rendezőség nevében gyönyörű csokrokat nyújtottak át.

Ezután Pucser Károly elnök a bálanyával megnyitotta a táncot. Erre táncra perdült a fiatalság is és zavartalan jókedvben járta a késő hajnali órákig. Különösen élvezetes látvány volt az első négyes, melyet 70 pár táncolt Gózner Kálmán ügyes rendezése mellett.

Éjfélkor vacsorára vonult a közönség, mely alatt Pucser Károly elnök köszönte meg a bálanyának s a közönségnek szives megjelenését. Nemcsak erkölcsileg, hanem anyagilag is kitünően sikerült a bál, amennyiben a bevétel mephaladja az 1000 koronát.

A siker elérésén fáradozott az egész rendező-bizottság az oroszlánrész azonban Pucser Károly és Gózner Kálmán uraké, akik fáradhatatlan tevékenységet és nagy rutint fejtettek ki a rendezés nehéz munkájában.

A mulatságon megjelent hölgyek névsora a következő : Leányok : Czékus Márta, Csá- száry Erzsiké, Dániel Katóka, Gábor Inka, Irsik Giziké, Janitzky Annuska és lrmuska, Jékel Annuska, Kádár Juliska, Kerekes Tériké, Komáromi Gizella, Mangold lrmuska, Márián Erzsiké, Matolcsy Mariska, Pál Mariska, Pataky Erzsiké (Pápa), Pengász Tériké, Petz Ilonka, Rohay Mariska (Mátészalka), Rosner Blanka, Salgó Ilonka, Solymossy Paula, Tóth Margitka, Vetzák Lujzika, ■ Vida Rózsika.

Asszonyok: Dr. Antal Istvánné, Balazsy Mik- lósné, Borody Györgyné, Brantsch Mihályné, Bu- daházy Józsefné, Csillag Aladárné, Csipkés Károly- né, Dániel Sándorné, Debreceni Istvánné, dr.Egeli Imréné, Füzesséry Györgyné, Gábor Sándorné, Gál Samuné, Gulácsy Tiborné, Hahn Jánosné, Ilosvay Aladárné, dr. Jékel Lászlóné, Kaszovitz Ferencné, özv. Kádár Menyhértné, Kemény Ernilné, Kerekes Ödönné, Klie Lászlóné, dr. Kovács Józsefné, dr. Kovács Antálné, Lettlinger Béláné, Madarassy Istvánné, Mangold Istvánné, Marián Ferencné, id. Matolcsy Sándorné, ifj. Matolcsy Sándorné, Nagy Józsefné, Nonn Jánosné, Péchy Istvánné, Pénzéi Mihályné, Petz Jánosné, Pucser Károlyné, Rohay Gyuláné (Mátészarka), Rooz Samuné, Róth Károlyné, Schiffbeck Károlyné, Schneil Imréné, Solymossy Istvánné, Szegő Ödönné, Tóth Ferencné, Varga Imréné, Vetzák Edéné, dr. Vetzák Edéné, Vida Sándorné.

A jótékony . és kulturális célra felülfizetni szívesek voltak: dr. Vetzák Ede 100 kor., Brichta Miksa, Láng Samu 20—20 ko:., Fischer Gusztáv Utódai, Kaufmann Jenő, Péchy László, Pucser Károly, Singer Márton, Szegfű Ferenc, Vetzák Ede, Wessel Manó 10—10 kor., dr. Gózner Elek, Gulácsy Tibor, Ilosvay Aladárné 7—7 kor., Goldstein Bernát, Kalafoni Jenő 6—6 kor., dr. Antal István, dr. Brugós Gyula, Gózner Kálmán, Janitzky Albert, Kaufmann Izidor, Kiss, Ecksteín, Kertész és Gorka, Fürst és Fejér, Róth Károly,Singer Lipót, Taub" Mihály, Weinberger Fereucz, Lukács Lajos és Hadnagy Ignácz, Wellisek F. (Bécs.)

5—5 kor., dr. Borody Dezső, Budaházy József, Dániel Sándor, Debreceni István, Jakab Gyula, dr. Jékel László, Jurcsó Jenő, Kaszovitz Ferenc, S. S. Neumann (Bécs), Madarassy István, Schiffbeck Károly 4—4 kor., Beke Zoltán, Kaufmann Sándor, Lichtman S. (Budapest), Lówen- feld és Weisz, id. Matolcsy Sándor, Mihályka György, Pantz Sándor, Petz János. Schwarc Márton, dr. Szabó János, Jacobovits Józsefné, és Tivadar József 3—3 korona. — Braneczky fózsef, Ifj. Kuszka Mihály, László Jenő, Makay Lajos, Marián Ferenc, N. N., N. N., Pénzéi Mihály, R. J., Schneil Imre, Szolomájer Gusztáv, Varga Imre 2—2 kor., Mogyoróssy István, Reich Dezső, Szabó József 1 — 1 kor.

Előadási anyagok gyűjteménye.

A napokban jelent meg a Katholikus Nép- szövetség kiadásáhan egy csinos kiállítású és gazdag tartalmú könyvecske, melynek a cime: „Előadási anyagok gyűjteménye“.

E mii a, kátholikus korok, egyesületek és szervezetek vezetőinek használatára Íródott és mint ilyen hézagpótló katholikus irodalmunkban. Jóllehet, történtek már kísérletezések e téren is, de oly könyv, mely az akíuál s kérdések tömegét ily nagy mértékben karolná fel, — ed- digelé még nem jelent meg.

A Katholikus Népszövetség — mint ahogy az előszó mondja — hivatásának tartja hogy a katholikus közvéleményt, illetve a katholikus olvasóközönségnek legszélesebb rétegeit minden nevezetesebb eseményről, keletkező mozgalomról tájékoztatni és a gazdasági élet szövevényes kérdéseiben felvilágosítsa.

Az „Előadási anyagok gyűjteménye“ kiadásával csak fokozni akarja még jobban a népfelvilágositó kultur munkáját. Eszmegazdag beszédanyagainak közérthetősége, — valamint aktualitása az, melyek előttünk a könyvet becsessé teszik. E két tulajdonságánál fogva örömmel fogják tanulmányozni és használni mindazok, kik a katholikus mozgalomnak különféle sociális organizációiban dolgoznak. A könyvecske hét részre van osztva. Az első rész felöleli az apologetikus beszédek anyagát, melyek frappánsan cáfolják meg az egyház ellenségei által ellenünk felhozott vádakat.

A második rész ^ katho'ikus közügyekkel foglalkozik. A kath. autonómia, a szekularizáció, a sajtó és a politikai szervezkedés, a katholi- cizmus ügye az országgyűlésen stb. cimek alatt.

Igen fontos és megbecsülhetetlen az a rész, mely harmadik helyen mezőgazdaságunk minden fontos kérdéseit tárgyaló sorokban jut kifejezésre. E rész bölcs útbaigazítást nyu;t a belterjes gazdálkodás tökéletesítésére. Hogyan fokozhatjuk földünk jövedelmét?; Mi a követelése a kisbirtokos-osztálynak a törvényhozás-