Északkeleti Ujság, 1912 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1912-01-27 / 4. szám
3-ik szám. ÉSZAKKELETI ÚJSÁG 3-ik oldal. sál szemben? stb. mind olyan dolgok, melyek igen alkalmasak a mezőgazdasággal foglalkozó népünk kulturnivójának emelésére. A harmadik résznek úgyszólván kiegészítője a negyedik, melyben a hitel, tej és más egyéb fogyasztási szövetkezetekről van szó. A következő rész az Iparosügyek alatt öleli fel mindazt, ami a kisiparost érdekelheti. Mig az utolsóelőtti rész anyagát a „Keresztény szociálizmus“ a „Keresztény szakszervezetek1' , valamint „Minő javainkat kell védelmezni a szociáldemokratióval szemben ?“ cimü fejezetek szolgáltatják addig az utolsó a Katholikus Népszövetség agitácibnális kérdéseivel foglalkozik és ezenkívül külön két fejezet a Nép- szövetség Jogvédő és Gazdasági Irodájának rendeltetéséről az olcsó beszéd anyagokat nyújtja. E munka Útmutatásául szolgálhat minden egyesületi vezetőnek, hogy milyen kérdésekkel kell foglalkoztatni a katholikus egyletek publikumát. Ha mindenfelé e szerint irányítjuk a katholikus nép felvilágosítását, akkor csakhamar olyan szociálisan képzelt kathoiikus közvéleményt tudunk teremteni az egész országban, amely a legféktelenebb agifációnak is ellene fog tudni állani. A népszövetség ezen munka kiadásával újra bebizonyította, hogy milyen praktikus módon szolgálja a katholikus társadalom összeségének érdekeit. A könyvet aktuális tartalmánál fogva tehát igen melegen ajánljuk az illetékes egyleti vezetők figyelmébe. Ára csak 1 korona Megrendelhető a Kath. Népszövetség központi irodájában Budapest, Ferenciek-tere 7. szám. A tartolczi Népbank uzsora ügye, Lapunk előző számában megírtuk, hogyTar- tolc község tudatlan lakosságát az e célra alakult bank mily módon tette teljesen tönkre. Előző tudósításunkban csupán az az egy közlés téves, miszerint a bank vezetőségét letartóztatták volna. Ez nem felel meg a valóságnak, mert az ügyészség, ki a legerélyesebb vizsgálatot folytatja ez irányban lépéseket nem tett. Újabb tudósításunkat a következőkben adjuk. A bank uzsoráskodását még 1909-ben jelentette fel a szatmári ügyészséghez Trautmann Béla tartolczi malom tulajdonos. Feljelentésében elmondja, hogy a bank a törvényben előirt 8%-os kamat helyet 16—32%-os kamatot, s ezen kívül szintén egyes váltó után 1 kor. 10, 1 korona 80 fillért szednek különböző címen a. tudatlan néptől. A feljelentésben eljvanjmondva az is, hogy a bank ügykezelése oly rendetlen, miszerint az 1908. éyi mérleget : em képes összeállítani. A följelentés alapján az ügyészség azonnal megindította az eljárást. Utasította a vizsgáló bitót, hogy szálljon ki a helyszínre egy könyv- szakértővel és vizsgálja át a Tartóiéi Népbank ügykezelését s ha a szakértő véleménye szerin; az uzsora gyanúja alapos volna, azonnal foglalja le a bank összes könyveit, a pénztári könyvet, a váltójegyzéket, az előkerithető váltókat stb. Morvay Károly törvényszéki bíró, mint vizsgálóbíró kiszállt Valkovics János hires törvényszéki könyvszakértővel és megejtette a vizsgálatot. A könyvszakértő rövid bepillantásra annak a véleményének adott kifejezést, hogy a bank uzsorával dolgozott, mire Morvay vizsgálóbíró azonnal lefoglaltatta a könyveket és fölszólitotta a könyvszakértőt véleményének Írásban való benyújtására. Valkovics János könyvszakértő több napon keresztül vizsgálta a bank könyvvezetését és 1909. február 8-án benyújtotta szakértői véleményét, melynek bevezetésében ezeket mondja: A kihallgatott érdekeltek az értelmiségnek olyan alacsony színvonalán állanak, hogy ez a „közhasznú intézmény“ őket teljesen tönkre teheti. Voltak közöttük, kik ez évi január 27-én rendezték lejárataikat és február 4-én már nem tudták, vagy ném akarták megmondani, hogy nyolc nappal ezelőtt mennyit fizettek. Legtöbbjük nem tudja, hogy váltója mily összegű és mikor jár le, ami a kézvezetés előttem eddig ismeretlen intézménye mellett majdnem természetes. Ezen tanulmány bebizonyítja, hogy 10 fill. dij lefizetése mellett minden román Írástudó, tehát váltóképes, mert csak a tollszár végét kell tartania, miután a tollat vezeti az igazgató vagy a pénztárnok. Egyszerűen erkölcstelen az a módszer, melylyel ezeket a szerencsétlen és értelmetlen embereket kizsákmányolják. Van olyan adós, kinek 6—7 váltótartozása áll fenn, többnyire apró' váltók és a magas kamaton felül évente még 14—-21 munkanapot kell elvesztenie váltóinak rendezése alkalmával, melyeket minden valószínűség szerint azért nem vonnak össze, hogy az intézet minél több hatvan fillért, a tisztviselők és napibiztosok pedig minél több ötven füléH vághassanak zsebre. Az adósok, kényelemre való kiszolgáltatásának fényes bizonyítéka, hogy törlesztések vagy kamatfizetések alkalmával semmi olyan bizonyitó erővel biró leszámolást vagy jegyzéket nem kapnak, melylyel a későbbi időkben fizetéseiket bizonyíthatnák. Már most rosszakaratú eljárás esetén mi minden történhetik ezen kézvezetett emberekkel, kiknek nevét oly összeg, esetleg olyan váltókötelezett minőségben Íratják alá, melyről az illetőnek talán seltelme sincs. Az igazgaiósági tagok túlnyomó része uzsoravétség miatt már vizsgálat alatt állott, némelyikük már el is volt Ítélve, a könyvelő nem tagadta, hogy hamis tanuszerzésért öt évi fegyházat ült. A könyvelő és pénztárnok sógorok, egyszersmind tagja az igazgatóságnak. A könyvelő fia (Izrael Mózes) a pénztárnok veje, szintén igazgatósági tag. Fried Ábrahám igazgatósági tag a pénztárnok fia. Goldberg Ignác igazgatósági tag pedig veje. Véleményem szerint ez a nagy atyafiság a hitelélvezőkre nézve nem lehet előnyös. Ezen pénzintézet 1908. évi mérlege a 4-ik üzletévről szól és ilyen rövid idő alatt húszezer korona alaptőke mellett már tízezer korona tartalékalappal rendelkezik. Igaz, hogy a múlt évben osztalékot nem fizettek, de ez még akkor is elég volna nyereségnek, ha osztalékot egyáltalán nem adtak volna. Az üzleti költség beleértve a fizetéseket is, 1908-ban 8131 korona 54 fillér volt, tehát az alaptőkének több, mint negyed százaléka és ilyen rezsi mellett még mindig tudtak 4083 korona 11 fillér tiszta hasznot produkálni, amelyből 25%-ot, vagyis 1030 koronát tettek a tartalékalaphoz, 50%-ot osztalékra fordítottak ég 25°/o-ct az igazgatóság és felügyelő-bizottság tagjai között felosztottak. Hát ezek kielégítésére bizony kell a 13—26 százalékos kamat! Hogy a kamatszedés tekintetében ugyanilyen eredményeket mutatna-e egy részletekre is kiterjedő általános vizsgálat, mint a minőt ezen rövid ideig tartott kimutatás, azt megmondani nem tudom, de ma az a véleményem, hogy ezen pénzintézet jelen szervezete, iránya, és működése teljesen ártalmas arra, hogy a népet bizonyos idő alatt tönkretegyék; arra azonban — ami a hitelnek feladata volna — semmiesetre sem alkalmas, hogy anyagilag lábra állítsa. Dr. Fabó Zoltán, a királyi ügyészség vezetője, a benyújtott szakvélemény alapján 1909, március 24-én elrendelte az 1906., 1907. és 1908. évről szóló könyvek és okiratok végleges lefoglaltsát, amit a vizsgálóbíró 1909. ápr. 29-én foganatositott. A vizsgálóairó kiadta a könyveket és okiratokat Valkovics János, Novák Lajos és Bakcsy Gergely törvényszéki hites könyvszokértőkneK beható áttanulmányozás és részletes jelentéstétel végett. A szakértői vélemény a rengeteg nagv anyag miatt 120 napot vett 'igénybe,. s 6100 váltót és 647 kötelezvényt találtak, amelyek a Törvény szempontjából kifogás alá esnek. Kimutatják a szakértők, hogy csak 15 váltóra fizettek 8—°/o-oS kamatot, mig 479 „ „ 8—12%-os 4515 „ „ 12—16%-os 868 „ „ 16—20%-os 226 „ „ 20— 25%-os 263 váltóra fizettek 30—414%-os kamatot. Az 50-et is megközeliti pedig azon váltóknak a száma, amelyek megújításuknál nemhogy csökkentek volna, hanem megnövekedtek. Az alább közölt forgalmi tabellából megállapítható, hogy a bank rövid két év leforgása alatt az egész községet hatalmába kerítette, ennélfogva sem váltótárcája, sem kötvényeik értéke nem mutat föl sémi különösebb emelkedést, sem csökkenést. Már a második évtől fogva a jámbor tartolciak a banknak vetettek és nekik arattak. A megalakulástól fogva az egész község egyebet se tett, csak fizette a kamatokat, amiből ezek fényesen és urasan megéltek. A bankforgalmat ez a tabella tünteti fel: váltókban kötvényekbe in 1905. év végén 57.312 K 26.442.48 K 1906. 11 n 121.221 11 30.780.61 n 1907. 11 11 157.621 11 20.973.61 ii 1908. 11 n 158.778 11 15.386.— ii 1909. 11 n 143.377 » 12.003.— n 1910. n 144.838 11 11.428.— ii vagyona volt a banknak egyéb értékeken kivül. Az első évben a fél község adósodott el 57.312 K váltó és 26 442.48 K kötvényösszeg erejéig, már a következő év végéit a község másik fele is belekerült a bank hálójába, ameny- nyiben a tartozás kétszerannyinál is nagyobb, mint az első üzletévben és 121.221 K váltótartozásra és 30.780.61 K kötvény tartozásra rúg fel. A harmadik üzletév is több mint 30.000 korona tartozást mutat föl váltókban. A kötvénytartozás évről-évre csökkent. A csökkenés abban leli magyarázatát, hogy a kötvények után nem lehetett annyit felszámítani, mint a váltók után. 1904-ben alakult a bank, három és fél évre rá már oly jól jövedelmezett, hogy 1908*. junius 5-én az alaptőkét felemelték kétszeresére, 40,000 koronára. Három évvel később, 1911. február 19-én, annak dacára, hogy akkor már nagyban folyt a vizsgálat a bank ellen, újabb tőkeemelést határoz el a közgyűlés és felemelik a 40.000 koronás alaptőkét 50.000 koronára, bevonják az 500 drb 40, illetve 80 koronás részvényt és 5f 0 darab 100 koronás részvényt bocsátanak ki és hozzácsatolják az alaptőkéhez az akkor már 12.000 koronára fel- növekedett tartalékalapot is. 1910. évben a bank összforgalma az 1800 lakossal biró nyomorúságos kis faluban 1 millió és 118,258.96 koronát tett ki. 1909. évről szóló évi jelentés szomorúan konstatálja, hogy a váltótárca több, mint 13 ezer koronával esett. Meg is okolják elkeseredett kífakadások kíséretében : „1909. jan. 16-án egy ember megrágalmazott bennünket az ügyészségnél. Alaptalan gyanúsításokkal illettek és a hatóságok üldöznek bennünket zaklatásaikkal“. De már 1910-ben ismét emelkedik á váltótárca, közel 1500 koronával és az 1911. üzleti év valószínűleg oly kedvezően fog zárulni, mint az ezelőttiek. A vizsgálat el nem rendelése és az. hogy két birói fórum elég rövidlátóan nem fedezte fel az uzsora kiáltó kritériumait a Tarlóéi Népbank ügykezelésében, az üzletre mindenesetre emelőleg hathatott. Csökkenést majd valószínűleg csak az 1912. üzletév fog eredményezni, mivel a vizsgálat most kissé ki fogja nyitni a nép hályogos szemeit, ha csak teljesen be nem szüntetik a bank működését, mert a bank továbbmüködése csak még nagyobb pusztításokat visz véghez a nép körében. HÍREK. Vármegyei közgyűlés. Vármegyénk törvényhatósága febr. hó 8-án rendkívüli közgyűlést tart. Előző nap d. u. az állandó választmány gyűlése lesz. Közig. biz. gyűlés. A vármegyei közig.' biz. febr. hó 9-én d. e. 9 órakor gyűlést tarL Halálozás. Gájássy Alajos szatmár-egy- házmegyei áldozópap hosszas sorvasztó betegség után, mely alatt az üdvösségre rendelt szentségekben gyakran részesült, életének 25-ik, áldozópapságának 3-ik éveben f. hó 21-én hajnali 5 órakor az Urban csendesen elhunyt. A boldogultnak temetése f. hó 22-én délután 3 órakor ment végbe szatmáron az Irgaimasok. rendházából. Hájtájer Pál : Gallérok gözmosása: tükörfénnyel hófehérre Nagykároly, Széchenyi-utca 43. szóm a r, kath. elemi fiúiskola mellett. Kézimunkák, glassé keztyük, Bútorok szőnyegek tisztítása
