Északkeleti Ujság, 1912 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1912-03-02 / 9. szám
IV. évfolyam. Nagykároly, 1912. március 2. 9-ik szám. Északkeleti újság r ___ r PO LITIKAI ES TÁRSADALMI HETILAP. Előfizetési árak: Egész évre .. ................................ g korona. Fél évre .........................................................4 „ Negyedévre .......................................... 2 „ Tanítóknak egész évre ....................................5 „ Szervezkedik a keresztény ifjúság. Budapest, 1912. február 29. Az az irányzat, amely ma már nyíltan bevallott céljaként hirdeti a vallás és erkölcs elleni harcot és nem egész nyíltan, hanem kissé burkoltan bevallja a haza és hazafiasság elleni küzdelmet is, ma főleg az egyetemi ifjúság köréből, annak kebeléből indul ki s igy melegágya az Alma Mater szentélye lett. Természetes tehát, hogy eme legnagyobb ideáljaink védelmére is ugyanott származzék ellenhatás, ahol ez a romboló, vagy legalább is rombolni akaró hatás létesült. Az ország, a társadalom, a haza jövő képe alakul ki abból az egyetemi ifjúságból, amely ma benne van a harcok nagy tüzében. Nem csoda tehát ha a szabadkőműves és szabadgondolkozó irányzatoknak a páholyban ütő alakjai szükségesnek találták karzatok felállítását az ifjúság s igy a haza jövőbeni vezetői és irányitói számára, azoknak idejekorán való megmételyezése végett. Azt hitték, hogy igy egy csapásra végleg elfojthatják majd a vallás-erkölcs és hazaszeretet érzelmeit és sikerül az ifjúságból olyan vezető társadalmat kinevelni a szellemi élet minden ágában, amellyel aztán végleg lerombolhatnak egy Felelős szerkesztő: NEMESTÓTHI SZABÓ ALBERT dr. Szerkesztők Suták István Cs.'ky Gusztáv. ==JBEGJELEMK MINDEN SfOMBATON. = Szerkesztőség és kiadóhivatal: NAGYKÁROLY, SZÉCHENYI-UTCZA 20. SZÁM. („KÖLCSEY-NYOMDA“ R.-T. NAGYKÁROLY.)------- Hirdetések ugyanott vétetnek fel. — Nyilttér sora 40 fillér._____________ em beröltő alatt mindent, ami érdekeiknek és céljaiknak útjában áll. Így alakították meg a már hirdfetté vált, de az utóbbi időkben minden emberben még a saját híveiben is undort ébresztő Ga- lilei-kört, amely ki mert állani a porondra azzal a jelszóval, hogy le a vallással, le az erkölccsel és félre a hazafisággal ! A vallás helyett „tudojnányt“ Ígért, a hazaszeretet helyett kozmopolita elveket iparkodott követőibe oltáni ez a társaság s amit kivívott nem egjhéb megvetésnél, szánalomnál és undornál. Egy jó hatása azoiban mégis lett ennek az arcátlan támadásnak, amit minden nagy és szent dolog ellen indított ez a fékevesztett és eszqveszett társaság. Ez a jó hatás abban a ¡szervezkedésben nyilvánult meg, amelyet; a vallásosan és hazafiasán gondolkozó egyetemi ifjúság kezdett meg vilaszképpn a Galileisták már keleti vérre emlékeztetőén szemtelenül heves és arcátlanul vakmerő működésének ellensúlyozására. Ez a tisztességes és —bár ez a galileisták szemében nagyon hihetetlennek látszik — mégis tudományos, az övékjénél sókkal tudományosabb alapon álló ifjúság egy ideiglenes bizottságot alakított és megbízta azzal, hogy a védekezés rendszeres folytatása végett tiltakozó gyűlést hívjon össze és formálisan is megalakulva kezdje meg a harcot a galileisták s azon egyetemi ifjak és mozgalmak ellen, akik s amelyek nyilt harcot hirdetnek „minden pozitív vallás és erkölcs, valamint a haza“ legszentebb fogalmai és nagy ideáljai ellen. A megbízott ideiglenes rendező-bizottság kiáltványokat bocsátott ki, amelyekben február hó 24-ére, az elmúlt szombatra gyűlést hivott össze a régi országházba. Ezen agyülésen aztán szabályszerűen megalakult a keresztény ifjúság egyesülete és határozottá emelte azt a javaslatot, hogy kíméletlen harcot indit a romboló „szabadgondolkozó“ és vallásellenes áramlatok ellen. Az alakuló gyűlésen — amelyen ezrekre menő számban jelent meg az ifjúság — mindjárt megkezdődött a harc a szabadgondolkodás első faltörő kosa, a Galilei-kör ellen. A gyűlés szónokai nem sokat teketóriáztak ezzel az elbizakodott társasággal, hanem egyenesen az elevenére tapintottak, oda, ahol fáj. Feszegetni kezdték többek között a Galilei- kör mély homályban leledző alapszabályügyét is. Első sorban is megállapították és bebizonyították azt, hogy a Galilei- kör kimondottan és nyíltan hadat üzent minden pozitív variásnak, erkölcsnek és a haza fogalmának. Ezeket részben a Galilei-kör maga beismerte, részben működéséből állapítható meg a napnál'fényesebben, végül pedig hivatalos lapjának a „Szabad Gondolatinak egész légió cikke és citátuma félreérthetetlenül és félremagyarázhatatlanul igazolja. Ezeknek megállapitása után a gyűlés a következő dilemma elé állította a Az utolsó paciens. Irta: Auróra. Faragó, a hires nőgyógyász, amidőn már abban a boldog hitben ringatta magát, hogy az utolsó paciensével van dolga s kényelmesen engedheti át magát az édes pihenésnek, habár rövid időre is, amit ugyan nem nagyon sajnál, mert ma végre annyi idő óta, újra szemtől- szemben, közvetlen közelből élvezheti azt a boldogságot, hogy egy-két kellemes órát együtt tölthet ábrándainak élő alakjával egy kicsit csalódott, mert amikor az utolsónak hitt paciens távozott, még egy régen látott, de nagyon is jól ismert paciense várakozott rá. Már éppen kényelembe akarta magát vágni, hogy egy kicsit maga elé képzelje álmainak édes tündérét, hogy egy kicsit beszélgethessen vele. Meg akarta mondani neki, hogy benne egyetlenegy paciense sem tudott vágyakat ébreszteni ; pedig van közöttük szép, kedves, bájos, kacér, szerény, beteg és kevésbbé beteg ; de annál több olyan, akinek egyáltalán semmi baja nincsen és ez az egész amazon sereg, akit ő már halálból un, de hivatásából folyó kötelességénél fogva kell, hogy napról-napra maga körül tűrjön, sőt, hogy velük foglalkozzék — ez az egész sereg együttvéve annyit sem ér meg, mint az ő tündérének egyetlert biztató mosolya, szelíd tekintete. Már elképzelte, hogy benn, a leány intim kis szalonjában, hova csak olykor-olykor jut el egy-egy disszonáns hang. a gondtalan, bohó társaságból, mialatt ő ábrándosán hajtja fejét a zongorára és figyeli azokat az édes parányi ujjacskákat, amelyek — azokkal az érzéketlen billentyűkkel — Schubertnek bűbájos, édes melódikus dalait lopják megbabonázott szivébe... Ilyen és még sok ehhez hasonló ábrándok szálait szövögette, amikor inasa bejelentette neki a következő pacienst. — Vigye az ördög! — mondta bossusan az örvös. — Mond, hogy ma már nem fogadok ! Mára éppen elég volt már!... — De doktor ur, kérem — jegyezte meg az inas — ez a fiatal hölgy majdnem a legelső volt és mégis türelemmel várt eddig. El kellene talán fogadni, úgyis az utolsó... — Ördögbe is! — mondta haraggal az orvos. — Talán ezt én fogom meghatározni, nem pedig te. Megengeded talán ? ... — Tehát megmondhatom, hogy mehet!.. — Lódulj! s tégy amint parancsoltam ! Az inas távozott, de alig rá egy pillanatra furcsa, követelődző hangok ütötték meg az orvos fülét, melyekből csak egyes szavakat lehetett megérteni: — Kell, hogy fogadjon ... Én innen addig nem távozom ... Mindenáron beszélnem kell vele ... — Ennek fele sem tréfa — gondolta az orvos s megnyomta csengetyü gombját. Az inas megjelent dúlt arccal, kihevülten, csak úgy ömlött róla az izzadtság. Valósággal birkóznia kellett, hogy a kint lévő alakot feltartóztassa. — Bocsásd be — mondotta az orvos — és láss vacsora után. Ma korán akarok vacsorázni. Ahogy az inas távozott, nyomban utána megjelent a leány ; szép, hófehér, törékeny alak, szánalmasan lesoványodott arccal, talpig feketében. Fekete ruhájánál csak két, nagy szeme volt feketébb, amelyek most különös fényben ragyogtak, mert meggyötört lelkének, össszetört szivének könnyei fénylettek benne. Az orvos háttal volt fordulva a jövevénynek, aki nesztelen léptekkel jött be a rendelőbe. Most hirtelen megfordult, hogy megnézze erőszakos paciensét. Amint meglátta ott, a szoba közepén, azt a kísérteties alakot, azt hitte, hogy rögtön elsülyed vele a világ... De nyugodtságot erőltetett magára s palástolt zavarral kérdé : — Mivel szolgálhatok ? A sötét árnynak e hangra megvonaglott az ajka s egész testében remegni kezdett, miközben töredezve jöttek ajkára a szavak : — Mivel, doktor ur ?... Vizsgáljon meg, szenteljen nekem is egy néhány percet. S ha megteszi, azt hiszem, On a hires nőgyógyász, nem a pacienstől fog tanácsot kérni. Ön orvos, ne feledje el. Önnek kötelessége a hozzáforduló betegeken segíteni. — De Pálma, nem értem magát! Miért jött vissza ? Mit akar tőlem ? ...
