Északkeleti Ujság, 1911 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1911-05-06 / 18. szám
III. évfolyam. Nagykároly, 1911. Május 8. 18. szám. Előfizetési árak: Egész évre .......................................... 8 korona. Fél évre .........................................................4 „ Negyedévre .......................................... 2 „ Ta nítóknak egész évre....................................5 „ Gen try és Politika. Cziksorozat. (N. Sz. N.) A magyar gentry poiitikai meggyőződésének ezen nagy átalakulására, a liberalismus útjáról az agrár- konzervatinizmus útjára való áttérésre Tisza István gróf ütötte reá a hitelesítő pecsétet. A Tiszák, úgy Kálmán, mint István, bizonyos vezéri szerepet vittek a magyar gentry körében. Nem űztek ők osztály politikát, de miután leginkább erre az osztályra támaszkodtak és erősen pártfogolták és vitték előre a gentry embereket, ezenfelül mint ennek az osztálynak vagyonilag és szellemileg kiváló egyénei a gentry nagy részében különös tiszteletnek és szeretetnek örvendettek úgy, hogy az ő állásfoglalásuk, ha nem is épen döntő, de nagy mértékben iránytadó volt a gentry magatartására nézve. Mikor Tisza István 1906-ban a január 26-iki nagy vereség után búcsút volt kénytelen mondani a közéletnek, még liberális vezérként szerepelt és a körülette levő gentry is legalább névleg még ezt az elvet vallotta, azonban az 1910-ben a magyar politika vezéri szerepébe visszakerült Tisza István beszáFelelős szerkeszti): NEMESTÓTHI SZABÓ ALBERT dr. Szerkesztők : Suták István Csáky Gusztáv. = MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. = molt az idők változásáról és azonosította magát azon agrár-konzervativ elvekkel, melyeket a gentry időközben már nyíltan vallott. Látjuk őt vehemensen állástfoglalni az általános választói jog ellen, látjuk megakadályozni a Lukács-féle radikális kormányalakulást, látjuk a választáson paktálni a konzervatív Kossuth-párttal és minden eszközzel letörni á radikális Just- pártot. És mindenben tomboló lelkesedéssel követi a magyar gentry, sőt most már annak nem csak 67-es, de 48-as része is, legalább ennek túlnyomó többsége. A márczius 19-iki vigadói válaszellenes gyűlés mutatta, h >gy a magyar konzervatizmus megszületett és annak szellemi vezére Gróf Tisza István lett. Ez a konzervativizmus túlterjed a nemzeti munkapárt keretein és az egész Kossuth-pártot, valamint a néppárt egy- részét magában öleli, viszont azonban nem foglalja magában az egész munkapártot. Egy kis rész részint származásánál, részint foglalkozásánál, részint meggyőződéséből hü marad a régi szabadelvű hagyományokhoz. A munkapárt azonban Tisza István aegise alatt született és Tisza érvényesítette akaratát a főispáni kinevezéseknél és képviselő jeSzerkesztőség és kiadóhivatal: NAGYKÁROLY, SZÉCHENYI-UTCZA 20. SZÁM. („KÖLCSEY-NYOMDA“ R.-T. NAGYKÁROLY.) —~— Hirdetések ugyanott vétetnek fel. = ______________Nyilttér sora 40 fillér.______________ lö léseknél. Ennek eredménye volt, hogy e helyeket túlnyomó részben a magyar gentry tagjai foglalták el. A gentrynek előkelő, vagyonos és szellemileg iegki- válóbbjai, kik fanatikus lelkesedéssel csüggnek vezérükön. Egy ilyen elemekből álló politikai pártban, amelyben még hozzá Tisza mellé került a magyar klerikalizmus egyik vezére, Zichy János gróf és ezzel el volt döntve, hogy daczára a miniszterek libe- rálismusának, az uj párt konzervatív politikát kell hogy csináljon. A perrendtartás tárgyalása adott alkalmat az erőpróbára. Az Omke és a néppárt együtt intéztek rohamot a könyv- kivonati illetékesség ellen, mely a kormány javaslata volt. A szabadelvű párt hagyományai szerint pártkérdés lett volna a kormány védelme, Tisza azonban az agrár és klerikális álláspontot foglalta el és a védtelenül maradt kormány kénytelen volt kapitulálni a konzervatív túlerő előtt és eltűrni, hogy a munkapárti liberálisok nyiit parlamenti ülésekben saját tagtársaiktól szenvedjék el a legkegyetlenebb támadásokat. Ez azóta állandó jelenség az országgyűlésen. A politikai pártkeretek lép- ten-nyomon leomlanak és a konzerAz éjjeli lepke lelke. Irta: Ifj. Baghy Gyula. Hideg, éles szél fújt a gyérvilágitásu mellék utcákon. Fel-fel kavarta a száraz, szúrós havat és odac apta a hazafelé siető emberek szemeközzé. Egy sovány, nyurga, szőke fiatalember már órák hossza óta ödöng, járkál, egyik utcából a másikba. Néha aláhuzódik egy- egy villanyos megálló bódé alá és összébb rántja magán a vékony, felleghajtó köpenyegét. El-el szunnyad pár perezre és álmodik meleg szobát, főtételt, puha ágyat. Arra robog egy fiaker, felriad és tovább vánszorog a hideg éjszakában. Elgondolkozik az ő furcsa életén. Már négy hónapja, hogy fenn van a fővárosban és csak rendkiviili szorgalommal, erőmegfeszitéssel tudta fenntartani magát és végezni tanulmányait. Egy hete már annak, hogy beállott a legrosz- szabb fordulat. Az a család, akinél lakáson volt, azért, mert gyermekük instruktora volt, elköltözött Pestről egy erdélyi falucskába és a fiút beadták egy internátusba. Egy hete már, hogy nincs hová lehajtani a fejét és kénytelen egész éjjeleken át kóborolni, mint a kivert kutya. Miért kell neki igy élni, vagy minek néki egyáltalában a lét, ha még a betévő falatot is koldulni kénytelen ? Agyában átvillámlott az öngyilkosság gondolata. Megborzongott, megreszketett kissé a szive, de azért határozott léptekkel indult a pályaház felé. Amint befordult az egyik szűk sikátorba valamelyik ház kisablakából egy vidáman, kaczérul csengő nőihang szólította meg. — Állj meg te szép ember! Jöjj be hozzám, barátságos, meleg a szobám. A fiatal ember megfordult. Odament az ablakhoz, megnézte a leányt. Tüzesszemü, kifestett éjjeli lepke volt. A szobából melegpára tódult az arcába, az ablakon át és kihallatszott a kályhában égő fák robogó, serczegő, barátságos hivogatása. Megfogta a kapukilincsét, de az a hideg réz ismét visszadobta a valóságba. Eszébe jutott, hogy nincs pénze és az éjszakai tündéreket pénzel kell áldozni. Hirtelen megfordult és elindult, hogy útját folytassa. — Talán nem tetszem neked? Te vagy az egyetlen, akinek nem tetszem, pedig az egész utcában én vagyok a legszebb leány. Nagyere be hozzám ! — Ne haragudj reám ! De nekem nincs... nincs... no meg, még nem is ettem egész nap, ha volna arra költeném, hogy valami vendéglőben enném valamit és megvárnám a reggelt, legalább melegfedél alatt. Isten áldjon meg! — Nohát Isten áldjon ! Jó szerencsét!! Becsapta az ablakot. A fiú tovább ment, de még nem jutott el a sarokig, mikor ismét kinyílt a kis ablak és megszólalt a női hang. — Jöjjön vissza jó ember! Most jut eszembe, hogy teavizet tettem fel az előbb és van kétcsészére való is. Jöjjön igya meg, az majd felmelegiti egy kissé és tovább mehet. No jöjjön, jó szívvel adom ! A fiatal ember megfordult, kijött a könny a szeméből, odarohant a kapuhoz, de az a hideg rézkilincs ismét megállította. Eszébe jutott, hogy ő úriember létére könyöradományt fogadjon el olyantól, akit mindenki megvet ? Nem ! Inkább éhen hal! Mi volna, ha megtudnák a kollegái. A kivasalt nadrágos, divat hősök, erény és gavallérsmokkok. Soha!! Csak állt szótlan. A leány ránézett és amint látta azt a két csillogó könnycseppet a férfi szivében valami különöset érzett. Megváltozott a hangja, a modora. Hirtelen lecsukta az ablakot és kirohant az utcára. Belekapaszkodott a fiatalember karjába és vonszolta maga után. — Jöjjön! jöjjön kérem. Én szeretnék magának munkát adni és tudja a munka nem szégyen, akárki is a munkaadó. De tudja ez nagyon hosszas dolog és soká tart, hogy ezt elmagyarázzam. Mi is a foglalkozása Önnek ? — Joghallgató vagyok! — Látja, látja éppen tolforgató emberre van szükségem. No jöjjön! Jöjjön ! Beszélt, hazudott és húzta magaután a férfit. Barátságos, meleg szobába vezette be. Leültette a pamlagra és ő maga sürgött-forgott. Teát készített, hideg húst, kenyeret tett elő, megtérített. Azután leült a férfivel szembe és i műterem. Nagykároly, Könyök-ntca ?í Készítek: (a gyökér eltávolítása nélkül is) természetim fogpótlásokat aranyban és (vulkánit) ka- utschukban ; szájpadlás nélküli fogpótlások úgy mint: aranyhidak, koronk csapfogak a legmüvésziesebb kivitelben László Jenő fogtechnikus.
