Északkeleti Ujság, 1911 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1911-05-06 / 18. szám
2-ik oldal. ÉSZAKKELETI ÚJSÁG 18-ik szám. vativ elemek jobbról és balról egyöntetűen szólalnak fel és szavaznak szemben a liberalizmusnak ugyancsak jobbról és balról kikerülő elég gyér számú híveivel szemben és ezen eljárás okozója Tisza István nyilt vagy hallgatólagos állásfoglalása. Az általános választóijog programm- pontja volna a kormánynak és pártjának, azonban leghevesebb és leghatalmasabb ellenzői épen e pártban vannak, a Tisza vezetése alatt álló gentry elem, vagyis a párt túlnyomó többsége. A kevés számú merkantilisták és maga a kormányelnök már hangoztatni is a'ig merik a király szava által is beígért reformot és egy equilib- ristára emlékeztető ügyeséggel próbálnak ezen elvűkkel saját pártjukban megmaradni és a kenyértörést, mely kiszorításukkal egyértelmű volna elhalasztani. Ha a húsz—harmincz év előtt elhalt gentry emberek sirjokból felkelnének bámulva néznék e változást, különösen ha látnák, hogy az általuk szentnek tartott szabadkőművesség mint valamely hazaáruló intézmény a társadalomban,; parlamentben és sajtóban az ö osztályuk tagjai áital lesz legjobban lecsepülve *és ebben az actióban az első hegedűt a klerikális néppárt játsza. Tempóra mutant mores! A liberális eszme letünőben van a magyar gentry körében és ezzel egyelőre lekerül vezető szerepéről az országban és védekező ellenzéki állásba jut. Az alakulások tisztázták, hogy a gentry agrár érdekének, sovinizmusának nem felel meg és igy anélkül, hogy a klerikális szellem számbavehető térfoglalásáról beszélhetnénk a gentry körében ma már épen a klerikálizmusnak a helyzet magaslatára emelkedett harczosai, a gentry segélyével egymás után aratják diadalukat legerősebb ellenfeleik a szabadkőművesek, szociálisták és zsidók felett a közélet minden terén. kinálgatta. Közbe száz meg száz szamárságot össze beszélt. — Hát tudja lelkem! Nekem van egy szeretőm. Egy kóczos bitang, de én nagyon szeretem. Látja és arra gondoltam, mikor magát megláttam. Isten, ha az egyszer ilyen sorsba jutna. De az nem lehet. Az élelmes. Tetszik tudni télen mindig biliérdozik, kártyázik az én pénzemen és sokat nyer. Tetszik tudni, ebből él. Azután tetszik tudni nyáron a ligetben, a művészi pályán van. Elefántcsontgolyókat dobál, kardot nyel, szénát eszik és selyem szal- lagot húz ki a szájából. Tessék parancsolni ebből a jó hideg füstölt húsból. Azután tetszik tudni ő nagyon élelmes, de kegyed arra gondoltam úriember és nem tud ilyesmit, mert ez nagyon nehéz dolog, meg hát... hát... parancsoljon még egy csésze rumos teát, na tessék kérem .. . Azután tetszik tudni ő nagyon szeret engem és én is szeretem őt... Hát igen ... igen... mit is akartam mondani. Tetszik tudni itt a másik szobában is lakik egy lány a Zizi. Nagyon rósz lány. Mindenkivel összeadja magát. Igaz, hogy én is, de tetszik tudni élni csak kell. Nem igaz? Éh utálom a Lizit, mert festi magát... igenis, igaz, hogy én is festem magam, de az más. Tetszik tudni ő azért festi magát, .mert 40 éves már és nem kell senkinek ... azután tetszik tudni én ... én ... nagyon szeretem a Lizit azért mégis, mert a Dezsővel ő hozott össze engemet. És tetszik tudni... tetszik tudni... A férfi hallgatta a szokatlan csevegést és oly jól esett ez a furcsa társalgás neki. Érezte, hogy ennek a lánynak a lelke nem közönséges romlott, hanem végtelen egyszerű, keresetlen és közvetlen. Befejezte az evést és érezte, hogy Városi közgyűlés. .Városunk képviselőtestülete múlt hó 30-án délelőtt rendkívüli közgyűlést tartott. A tárgy- sorozatnak két lényegesebb pontja volt. Az állami polgári fiúiskola építési ügye és a rendőrségnek csendőrséggel való felcserélése. A miniszter leiratában arról értesíti a város közönségét, hogy megengedte az eredeti javaslattól eltérőleg, miszerint a polgári fiúiskolánál 3 tanterem helyett 6, 1 rajzterem helyett kettő épitessék, a tornaterem az eredeti tervtől eltérőleg, máskép helyeztessék el, ezekre engedélyez 200,000 koronát, minthogy azonban ezen összegre ezúttal fedezete nincs hajlandó az esetben, ha a város az iskolát saját költségén már most felépiti, a felajánlott összeget és a tervezési költséget két részletben 1913 és 1914-ben megtéríteni. A jog- és pénzügyi bizottság javasolja, hogy az eddigi tervek megváltoztatásával a polgári fiú- és leányiskola az állami elemi iskola céljaira megszerzett nagyhajduvárosi telekre épitessék, az esetleg szükséges szomszédíelkek megvétessenek, az állami elemi iskola céljaira pedig a mostani polgári leányiskola megfelelőig átalakitassék és kibővítessék. A képviselőtestület a miniszteri leiratot tudomásul vette és a jog- és pénzügyi bizottság javaslatát elfogadva, elhatározta, hogy a miniszter által az iskola céljaira engedélyezett 200,000 koronát és a műszaki tervezési költséget előlegezi, ezen összegeket a helybeli pénzintézetektől függőkölcsönképen felveszi és megbízza polgármestert, hogy a bizo.tsági javaslatban foglalt irányelvek alapján a részletes terveket mielőbb terjessze elő. A városi rendőrségi teendőknek a m. kir. csendőrséggel leendő ellátása tárgyában a belügyminiszterhez beadott kérvény folytán megtartott tárgyalás eredményeként a belügyminiszter kiküldöttjével felvett jegyzőkönyv szerint 44 gyalog és 9 lovas csendőr lenne alkalmazandó, illetve a most alkalmazva levő 7 lovas csendőr kettővel szaporítandó lenne, azonban a rendőrség egy része is megtarneki ezt meg kell köszönni, de nem tudta a módját. Végre azért eszébe jutott valami. Felkelt, felvette a köpenyét, kezébe kapta a kalapját, oda állt a lány elé, megfogta a kezét, ajkához emelte és megcsókolta. A leányt, mintha villanyütés érte volna összerezzent. Szinte égett a kezén a csók helye. Rábámult a férfire, kijött a könny a szeméből és csak akkor vette észre, hogy a vendége eltávozott, mikor az már a kapu alatt botorkált. Utánna futott. Visszahozta és beszélt neki tücsköt-bogarat, inig végre azt elnyomta az álom. Oda ment hozzá, megcsókolta a homlokát, gyengéden, félve ; azután ráteritette a paplanját, tett a tűzre és lejebb csavarva lámpa- kanóczát oda ült a fejéhez és nézte, hogy milyen édesen alszik az a szegény átfázott úri alak. Felnyílt az ajtó és egy barna bozontos, kóczos férfi fej jelent meg a nyíláson. Szétnézett és amint meglátta a díványon alvó férfit bosszúsan, durván ráförmedt a leányra. — Megüzentem neked, hogy ma csak az én számomra légy itthon. — Ne haragudj Dezső... kérlek ne haragudj ... hát tudod ... tudod ... — Itt olyan meleg van, mint a pokolban, mit pazarolod azt a fát. Ejnye, de gyöngéd lettél, még a paplant is ráterited ... — Ne ébreszd fel szegényt. Ez egy szegény diák és tudod ez nem tud úgy élni, mint te és tudod szegény még ma nem evett csak most, amit adtam neki és tudod lakása sincs... és tudod ... tartandó oly szolgálatokra, amelyeket a csendőr- ség nem teljesít. A mostani szükséglet a rendészet terén 21,000 korona, a megmaradó rendőrség kiadás 8000 korona lenne s igy rendelkezésre állana 13000 korona, azonban a c^endőrseg szervezése esetén az évi költség a 60,000 koronát felülmúlná. A képviselőtestület szótöbbséggel elhatározta, hogy megbízza a polgármestert, terjesszen oly kérelmet a belügyminisztérium elé, hogy tekintettel a város nyomasztó anyagi viszounyaira, elégedjék meg azzal, hogy a város az előirányzott költségek 20 százalékát viselje, a többlet költséget pedig vegye át tárcája terhére s az első berendezés költsége 20 százalékát is a város 10 év alatt kamatmentesen fizethesse s ily feltételek mellett a csendöri szolgálatnak városunkban való bevezetését és szervezését rendelje el. Nagy vitát keltett Weinberger Ferencz helybeli lakos azon kérelme, hogy reklamtükör hirdetési szekrényeket állíthasson fel közterületen a Központi és Magyar Király szállodák előtt. A jogügyi és pénzügyi bizottság az engedély megadását úgy véleményezte, hogy kérelmező minden egyes reklámtükör felállításáért évenként 50—50 koronát fizessen s hogy ezen engedély 3 hóra bármikor felmondható legyen. Ezen javaslattal szemben dr. Vetzák Ede hivatkozva arra, hogy a városban való reklámirozásra vonatkozólag alkotott szabályrendelet már nemsokára meg lesz erősítve és a város részére ezekből nagyobb jövedelmet remél, a mostan kért engedély megadása után pedig majd méltányossági szempontból e jogot kérelmezőnek meghagyja már a közgyűlés, mielőtt kérelmező még költséges befektetést eszközölt volna, á kérelem teljesítését ellenzi és e tekintetben a szavazás elrendelését kéri. A szavazás megejtetvén, a kérelem elutasitatott. Fizessünk elő az „ÉSZAKKELETI UJSÁG“-RA. — Hm ! Szegény diák — szólt a bozontos fiú őszinte szánakozással — nem evett. . . szegény ... lakása sincs... hm ! szegény .. . — Te ! olyan dolog történt velem ... Ugye nem haragszol meg, ha megmondom. — Nem ... nem ... — Kezet csókolt nekem ... így még nekem nem csókolt senki kezet... Dezső nekem kijött a könny a szememből... ennyi tisztelettel még nekem senki ... senki — elkezdett sirni és ráborult a kócsos fiú vállára. — Kezet csókolt neked... Aztán micsoda?... Diák? Szegény nem evett és nincs lakása és. .. és ... kezet csókolt neked ? ... — megcsókolta a lányt. Az alvó fiatalember felköhögött álmában és összébb húzta magán a paglant. • No hallod ! Hát nem is csoda, ha meghűl ilyen hidegben. Tégy arra a tűzre ne spórold azt a nyavalyás tüzelőt. Olyan hideg ez a szoba, mint a jégverem. Azután tégy a feje alá párnát... Szegény diák ... nincs lakása ... és kezet csókolt a Lonczinak . szegény úri diák — morgott meghatóban a bozontos fiú és nehéz télikabátját ráteritette az alvóra, azután megrakta a izzó kályhát és oda ült a dívány szélére. A leány elfoglalta előbbi helyét és amint egymásra néztek a lelkűk megtelt valami nagy, szent melegséggel. Virrasztottak az alvó álma felett és érezték, hogy most ők a társadalom salakjai, kiemelkedtek a hétköznapiság mocsarából. Á bozontos csirkefogó csak bámult az alvó arczgba és dünyögte az orra alatt: „Szegény diák.., nem evett és nincs lakása és kezet csókolt a Loncinak .. . kezet csókolt a Loncinak . . .
