Északkeleti Ujság, 1911 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1911-02-25 / 8. szám

POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. Előfizetési árak: Egész évre .......................................... 8 korona. Fél évre .........................................................4 Negyedévre .......................................... 2 „ Tanítóknak egész évre ...................................5 Felelős szerkesztő: NEMESTÓTHI SZABÓ ALBERT dr. Szerkesztők : Suták István Csáky Gusztáv. = MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. = Szerkesztőség és kiadóhivatal: NAGYKÁROLY, SZÉCHENYI-UTCZA 20. SZÁM. („KÖLCSEY-NYOMDA“ R.-T. NAGYKÁROLY.) ........... Hirdetések ugyanott vétetnek fel. . ______________Nyilttér sora 40 fillér.______________ A 48 csődje. (N. Sz. A.) Khuen Héderváry Károly gróf miniszterelnök közismert mosolya a múlt héten a szokottnál erősebb volt, a mikor Kovács Gyula interpellációját hall­gatta a Kossuth-párti atrocitásokról a fehérgyarmati kerületben. Nagyon tudjuk érteni a gyönyörűséget, a melyet a mi­niszterelnöknek ez az interpelláció okozott. Hogyne, mikor azok a 48-asok, akik oly öntudatosan tudnak mennydörögni az átkos kormány erőszakosságáróí és vá­lasztási visszaéléseiről, maguk kerülnek a vádlottak padjára és vádlóik ugyancsak közülök kerülnek ki. Lehet-e valami, a mi ennél jobban menti a kormány tör­vénytelen eszközeit és ami a 48-as rész­ről ellene hangoztatott vádakat nevetsé­gesebbé teszi, mint azon körülmény, hogy a tisztelt 48-asok ahol módjukban áll, éppen úgy járnak el. Természetes ennélfogva, hogy a miniszterelnök sietett egy kiküldött utján hivatalosan, aktasze- rüleg megáliapittatni a 48-as választási visszaéléseket, hogy majd az első alka­lommal az egész pártot agyonüsse velők. Hogy a 48-as kormányzat politikai­lag éppen oly korrumpált volt, mint a régi szabadelvű vagy munkapárti, azt a néppárt már elég gyakran hangoztatta és bizonyítékul a pakcsi és nagykárolyi választásokra hivatkozott. A néppárti szózattal szemben azonban szeretik az embereK magukat süketnek tétetni, nem tehetik azonban ezt a fehérgyarmati vá­lasztás tanúságaival szemben, hol a két párt sajtója a nagy nyilvánosság előtt leplezetlenül feltárja a 48-as tábor belső romlottságát és erkölcstelenségeit. Az országos függetlenségi párt két fractióra van oszolva, melyeket lényeges elvi differenciák választanak el egymás­tól. A szatmárvármegyei 48-asokat azon­ban a világért sem lehetne rávenni, hogy szint valljanak Justh vagy Kossuth mel­lett, pedig egyiknek nézetét sem osztják; szakítsanak velük és uj pártot alakítsa­nak. Itt mindenki pillanatnyi érdekei szerint Kossuth-párti, justh-párti, vagy páríonkivüli, a népbolonditás szempont­jából azonban együtt maradnak, mert ha a polgár és a paraszt megtudná, hogy a 48. nem egyféle, hanem többféle, állást foglalna egy vagy más irányban és akkor a corirozás a fraktiók között bajosabb lenne. Fehérgyarmaton Jármy Béla Kossuth- párti programmal lépett fel, tegyük fel, hogy meggyőződésből, ámbár nem ismerünk ott Kossuth-pártot, mely felléptethette volna. Ezzel szemben természetes és logikus az lett volna, hogy a kik más meggyőződésüek, azok Justh-pártit vagy pártonkivülit léptetnek fel, e helyett azon­ban felajánlották a jelöltséget Falussy Árpádnak, a ki szintén Kossuth-párti és csak mikor ez nem fogadta el a jelölt­séget, jöttek reá, hogy ők tulajdonképen Juísh-pártiak és igy került zászlójukra a Szúnyog Mihály neve. A gyarmati csiz­madia és paraszt, hála Istennek, még elég ostoba ahhoz, hogy ne vegye észre, hogy azok az urak, kik most teli torok­kal lehazaárulózzák a Kossuth-pártot, pár nap előtt még a Falussy Árpád ur előszobájában kuczorogtak. És megindul a gyönyörű választási harcz. Egyik oldalon a hivatalos hatalom, csendőr és pénz, a másik oldalon két métermázsa bonbon, 4 koronával fizetett banderisták, 2 koronával honorált fehér­ruhás leányok, jól dotált kortesek, szóval még több pénz; Orditás, üvöltés a 48. mellett mindkét oldalon, szidalmazása az átkos kormánynak és Ausztriának, melyen azonban e két utóbbi nevet leg­jobban, mert ismeri már a Majos ügy­ből és a császár-jubileumi üdvözlésből, hogy mily gyáván szoktak az üvöltő der­visek meghunyászkodni. A48-as uralom a koalíció alatt min­den nap letépett egyet az ellenzéki illúziók közül, a nehány megmaradódat is sietnek azonban a 48-as pártiak megsemmisíteni. Valamikor Kristóffy alatt de fel voltunk háborodva boldogult Ilosvay Endrének azon zsarnokságán, hogy Veisz Sándor pusztalaki bérlőt Győrtelek községből kiutasította és most ugyanezt teszi Jékey Sándor fehérgyarmati 48-as főszolgabíró és 48-as jelölt érdekében és talán még Dalok. i. Állj meg czigány! Itt a rózsám háza. Zöldéi, virul, domborodik, Fűzfa borul rája. Húzzad czigány! Zokogjon a nóta: Talán az a letört virág Oda lent meghalja S föltárnád a bús hegedű szóra. Húzzad czigány! Repedjen meg szivem. Húzzad, húzzad! E világon Nekem senkim sincsen! Ha meghalok találok itt helyet: Fölöttem majd az ősz sóhajt, Hullat egy-két könnyet. Nem bánom, mert ott leszek melletted. II. Kocsmárosné savanyu a kend bora. Talán csak nem a pinczébe’ csinálta ? Édesítse meg egy csókkal, Vagy kettővel, tízzel-huszszal. . A csókjait ne sajnálja, Úgyis drága a bor ára. Jöjjön ide! Ülljön mellém, igyon is. Csókjaiból sejti szivem, hogy hamis. Édes lett a bora lelkem: Megszerettem, bizony Isten! Kutya legyen, aki mondja. Hogy drága a kelmed bora. III. Azt mondtam, hogy nem szeretlek, Vége, ami szerelmünknek. Azt mondtam, hogy Isten áldjon : Nem kellesz már csalfa párom! Itt hagylak Szentély! Drága kis lakás, Pedig hőn szerettél engemet. A könnyűd volt szerelmi vallomás, Mikor eljött a búcsú perczenet. Kisértésed örök, Szentély ! Drága hely ! Nem feledlek el! Nem feledlek el! Ifj. Bagliy Gyula. Ne hidd, kis lány, ne hidd szavam. Hazugság volt, amit mondtam ! Hazugság volt! Fájt a lelkem! Szeretlek én édes szentem! Búcsú. Fehérfalu, gerendás kis szoba, Ódon képek, régi bútorok, Ezer leányos ábránd szép tanyája, Én szeretve csüggök rajtatok. Hervadt rózsaszirmok, Sárgult levelek, Isten veletek! Isten veletek! I. A léha érzések vadul tomboltak a báli teremben. Érzéki fényben égett a párok szeme, amint a sima parketten végig suhantak, egy­mást átkarolva. — A táncz heve mindenkit rabul ejtett, csak egy sötét tekintetű fiatal ember gunnyasztott lázas türelmetlenséggel egy sarok­ban. — Szeme villogva követett egy szinte önmagáról megfeledkező párt, kik lelki vilá­guk gondolat-szekerén messze elkalandoztak a földi világtól. Egyik sem beszélt, de amint a férfi izmos karjával átkarolta a nő karcsú derekát és a szemük egymásba kapcsolódott, a szivük egyet érzett. Szenvedélyes forró szerel­met. — Elfeledkeztek mindenről. A nő görcsös Fogászati műterem. Nagykároly, Könyök-utca 11. Készítek: (a gyökér eltávolítása nélkül is) ter­mészetim fogpótlásokat aranyban és (vulkánit) ka- utschukban ; szájpadlás nélküli fogpótlások úgy mint: aranyhidak, koronák csapfogak a legmüvésziesebb kivitelben fogtechnikus. László Jenő

Next

/
Thumbnails
Contents