Északkeleti Ujság, 1911 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1911-02-11 / 6. szám
III. évfolyam. Nagykároly, 1911. február 11. 6. szám. 7 északkeleti újság POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. Előfizetési árak: Egész évre .......................................... 8 korona. Fél évre .........................................................4 „ ' Negyedévre .......................................... 2 „ Tanítóknak egész évre ....................................5 „ T* Felelős szerkesztő: NEMESTÓTHI SZABÓ ALBERT dr. Szerkesztők: Suták István Csáky Gusztáv. = MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. = Szerkesztőség és kiadóhivatal: NAGYKÁROLY, SZÉCHENYI-UTCZA 20. SZÁM. („KÖLCSEY-NYOMDA“ R.-T. NAGYKÁROLY.) Hirdetések ugyanott vétetnek fel. Nyilttér sora 40 fillér. ______ A nagyari családi sírbolt csendes magánya néhány nap óta egy férfiú porhüvelyét rejti magában, melyből egy hazafias ideáitokért hevülő és fáradhat- lanul küzdő lélek költözött el. Egyéniségének főjelemvonása törhetetlen makacs 48-as meggyőződése volt, melynek szolgálatába állította testét, lelkét, vagyonát. Hazafias ideál volt nálla ez a 48-as meggyőződés, mert a Bécs- csel szemben vájó küzdelemben látta Magyarország létérdekét és épen, mert ideálison gondolkozott és meggyőződésből cselekedett nem lépett a megalkuvás terére 1906-ban sem. Lassan eltünedeznek az ilyen gon- dolkozásu hazafiak a közélet teréről. Leszerelés, kikapcsolás, formula és hasonló dolgok foglalják el az ideálok elv és meggyőződés helyét. Luby Géza azonban mindezeket nem ismerte. Fanatizmussal, elkeseredéssel küzdött a 48-ért mindig szembe támadta az ellentábort és sohasem félt saját személyét a legnagyobb harczba belevinni. Mint a vármegyei függetlenségi és 48-as párt elnöke két évtized óta vezére volt a megyei ellenzéknek. Bámulatos az a munka a mit e tekintetben kifejtett. Szatmárvármegye közéletét legfőképpen az ő £ tevékenysége irányította. Minden a mi a megyei politikai életet hullámzásba hozta a mi az eszmék har- czát felidézte, nagyrészt tőle eredt, ha pedig nem tőle jött a kivételben volt oroszlán része. A vármegyei közgyűlési terem a Luby Géza szenvedélyesen lelke mélyéből szónokló egyénisége híjával oly szokatlan lesz, hogy szinte nem fogjuk magunkat othonosan érezni benne. Hosszú időnek fog kelleni eltelnie mig elmúlik az a fájdalmas tudat, hogy őt nélkülöznünk kell. A szenvedélyes hazafiság és a szenvedélyes harezvágy azok ellen kiket a haza politikai ellenségeinek tartott egy mélyen szerető jó szívvel párosult, mely mindenkinek pártállásra való tekintet nélkül iparkodott baján segíteni. E tekintetben kerületének polgárai valóságos atyjukat veszítették el benne. Hazafiás érzésével összhangban szenvedélyesen szerette a református egyházat, melynek kebelébe, n?jnt meg lett férfiú került. Ezen egyházban látván főtámaszát a 48-as törekvéseknek, ennek boldogulásáért is fáradhatatlanul dolgozott. Érdemei jutalmául a szatmári ref. egyházmegye világi vezetőjének magas állásába jutott. Tevékeny harezosa, cselekvő hasznos tagja volt a közéletnek, hol az titánná maradt űrt nincs ember a ki be tudja tölteni, de ha akadnak is utódok az általa betöltött pozitiókra, nagyon nehezen fognak akadni olyanok, kik — mint ő — a törhetetlen 48-as elVszilárdságot jó szívvel és úri modorral párosítva tegyék tiszteidé az egész vármegye, az ellenkező nézetnek előtt is. Életrajza : Benedekfalvi Luby Géza 1847-ben született mint Luby Zsigmond és llos- vay Katalin gyermeke. A közélet iránti érdeklődést atyjától örökölte, ki Szatmárvármegye egyik legkiválóbb szónoka volt. Tanulmányai befejeztével nagyari birtokán gazdálkodott, mig 1889-ben a me- zőkaszonyi kerület bizalma az országházba nem szólította. A mezőkaszonyi után a csengeri, majd 1896-tól fogva szakadatlanul a fehérgyermati kerületet képviselte. A képviselőházban a gróf Károlyi Gábor-féle radikális frakezióhoz tartozott, majd kilépett a pártkörből miután a folytonos paktálásokkal nem tudott megbarátkozni. Magatartását úgy kerülete, mint a megyei párt helyeselte és ismételten megválasztotta, mint pár- tonkivüli 48-ast is. Gondnoka volt a szatmári ref. egyházmegyének. A vármegyénél mint bizottsági és közigazgatási bizottsági tag a leglelkiismeretesebben teljesítette kötelességét és a legutóbbi január 26-iki gyűlésen való megjelenéstől súlyos betegsége daczára is alig lehetett orvosainak visszatartani. Okolicsányi Margittal kötött házás- ságából három gyermek maradt utána : Népdalok*) Irta: Ressler Antal. Megzenésítette : Kitek Károly. Szomorúan búg az erdő . . Szomorúan búg. az erdő tépett, kopási fája Száraz ágán nem csicsereg dklos kis madárka Oly szomorú [a: természet, letarolva minden virág Mintha — 'mintha körülöttem, bús temető voln’ • ív." fa világ. Szmoru az én szivem is, nmesen benne élet Amióta csalfa kis lány kerülnöm kell téged Amióta a szivedet szerelmével másnak adtad, Azóta bús az életem te éretted, te miattad. ügy szeretném csak még egyszer meglátni az [arezod Úgy szeretném hallani a bűvös — csatfa hangod Bele nézni csak még egyszer lelked rejtet viláfgába Elringatni a szivemet s elaludni két karodba. *) Előadta a nagykárolyi dalegyesület 1911. évi február hó 5-én rendezett hangversenyén. ____________ Sü vít a szél . . . Süvít a szél a pusztában, vándor daru útra kél Fáj a szivem, sir a lelkem, nyugtot többé nem [remél Egymást űzik a nagy égen, a szomorú fellegek Fáj a szivem te.utánnad, bánatápan megreped. Minden csendes a faluban, újra itt a kikelet • Verőfény van, rózsa nyílik; a madár meg érke- ... ... .. ■... . [zett Csak a szivem nőm gyógyul meg, minden könyfnyét elsírta Azt a' szörnyű hagy bánatot elviselni nem bírta. Víg flótákat . . . Víg nótákat fátyörész a szellő Nem kell nákem kétszinü szerető Ne hitegess, ne csalogass engem Ha nem szeretsz, hagyj már békét nekem. Nem megyek el többé te utánnad Nem tépi már a szivemet bánat Olyan vigan, gondtalanul élek Hátién rózsám, veled sem cserélek. Nem megye el többé te utánad Nem tépi már a szivemet bánat Olyan vigan, olyan jól megy dolgom, Megtaláltam az igzi párom. A hangversenyről. A dalárda hangversenyéről Írunk most ebben a rovatban. Olyan volt ez a kis estély, hogy szívesen bizonyos őszintességgel emlékezünk meg róla. Jóleső érzéssel, szinte büszkén mondjuk el a dalegyesületről, erről a szép testületről, amely Nagykároly város közönségének hosszú ideig volt mostoha gyermeke, hogy most szépet, nagyot produkált. Öt heti fáradságos munka előzte meg azt a sikert, de a szereplők is elmondhatják, hogy ezért érdemes volt öt hétig fáradni. A dalárda, mely egy ízben már dicsőséget aratott Nagykároly város számára, most a folyó évben Budapesten Liszt Ferencz és Erkel Ferencz, nagynevű zenei géniuszaink születésének 100-ik évfordulója emlékéie tartandó országos dalosünnepélyen és dalversenyen szintén részt akar venni, hogy a nagy zeneművészek emlékének lerovandó hála és kegyelet bemutatása mellett ismét nevet szerez- hessen magának és kis hazájának, Nagykároly Fogászati műterem. Nagykároly, Könyök-utca 11. Készítek: (a gyökér eltávolítása nélkül is) ter- mészethü fogpótlásokat aranyban és (vulkánit) ka- utschukban ; szájpadlás nélküli fogpótlások úgy mint: aranyhidak, koronák esapíogaka legmüvésziesebb kivitelben László Jenő fogtechnikus.
