Északkeleti Ujság, 1911 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1911-02-04 / 5. szám

2-ik oldal. ÉSZAKKELETI ÚJSÁG 5. szám. elv daczára is a közönség gyenge és könnyen megtántorul. Ezen pedig a legszebb el/ és a legjobban hangzó' liberális logika sem segit. A gyengét erősíteni, az elbukásra hajlandótól a kisértést távol kell tartani. Mert nem az a fő, hogy egyes, mesterkélt szellemi tornákkal ki­talált elveket törik-szakad fenntartsuk, hanem hogy a rosszal szemben mindenkor a jót jut­tassuk diadalra. Ha ez nem megy a szabad verseny alap­ján, tisztelettel félretesszük a szabad versenyt és nélküle, sőt elenére fogunk boldogulni. A pornográfia mérge az elsők közt hívja ki az államhatalom teljes megtorló erejétt Itt nem lehet szó enyhítő körülményről, sem mél­tánylást érdemlő okokról. Ellenkezőleg, min­den a legszigorúbb megtorlást provokálja. A pornografikus munka Íróját és kiadó­ját a legalljasabb indok vezeti: a közönség nemtelen indulatainak felizgatása és kihasz­nálása saját zsebük érdekében. A haszon­lesésnek leghitványabb faja ez, mert a piszok­ból vájja ki a maga százasait. Más bűncselek­ménnyel szemben lehet mentő körülmény a nyomor, a kétségbeesés, itt csak súlyosító körülményként szerepelhet az emberi, vagy helyesebben állati kapzsiság és az a gonosz kiszámitottság, mellyel a cselekmény végre- hajtatik. A pornográfia ott is lop, ahova más tol­vaj be nem juthat: a családi „otthon legbense- jében, a gyermekszobában. Ö ott is talál el­lopni valót, a legtisztább, legdrágább kincset: a gyermek lelkének tisztaságát. Más tolvaj sötétben lappang: a pornográfia kiáll fényes nappal a kirakatok üvegje mögé s onnan gya­korolja gyalázatos mesterségét. Egyben azon­ban megegyezik a tolvajokkal : ő is moder­nizálódik. A mai tolvaj már villamos fúró­géppel dolgozik s dinamittal hárítja el az akadályokat. A pornográfia is nemcsak a nyomtatott betűt, hanem az illusztrácziót, a színházat, orfeumot, kabarét is felhasználja a közönség hálóba kapacitására. Ha már végre megembereli magát a ma­gyar törvényhozás és az irodalmi fekélyt ki akarja vágni, vágja ki gyökerestül. A leg­messzebb elnyúló gyökér pedig a sajtó becsü­lete, tisztessége, a hirlapiró pedig, a köz­vélemény képviselője öt fillérért irodalmi leánykereskedövé aljasodik. A pornografa elleni küzdelem hadüzenet legyen a nyomtatott, rajzolt, vagy szilire hozott aljasságok ellen. A hadüzenet azonban egyma­gában még soha sem jelentett győzelmet. Ha azt akarjuk, hogy a megkezdett akció eredmé­nyes, a küzdelem győzelmes legyen, nem sza­bad visszarettenni, sem néhány nagyobb torkú sajtókalóz s/.ájaskodásától, sem néhány irodalmi szemétfuvarozó fenyegetésétől. Mit ér az, ha a piszkos nyomtatványokat bizottságilag számon tartják s miután már mindenki megvette és el­olvasta, a fölösleges példányokat elkobozzák? Csak reklámnak jó a második, bővített kiadás számára. Tessék odaütni arra a tintás újra, mely azzal a szennyel a magyar irodalmat megfertőzte. Van a fogházakban helv az irodalmi lélek- kufárok számára is. A zár alá tétel mint elv helyes. Csakhogy ne azt az élettelen k n/vet csukják le, annak az elkobozás még nem hasz­nál. Tegyük hűvösre magát a piszkok üzleti emberét. HÍREK. Városi közgyűlés. Nagykároly város képviselőtestülete f. é. február hó 5-én délelőtt 10 órakor a városháza tanácstermében rendes közgyűlést tart, melynek tárgys rrozata: 1 A városi pénztárvizsgáló-bizottságba 3 tag meg­választása. 2. Az esküdtképes egyének alap­lajstromát összeállitó-bizottságba 2 tag meg­választása. 3. A vasutipar részvénytársaság és társa budapesti czég a Nagykárolyban ter­vezett városi iparvasut előmunkálati költségeire 2000 korona megadása iránti előterjesztése. 4. Özv. Batary Andrásné és társai kérelme a Hunyady-utcza kiköveztetése iránt. 5. Serly Ignácz városi Írnok kérelme a közgyűlési jegyzőkönyvek leírásáért jutalmazása illetve díjazása iránt. 6. A városi rendőrlegénység, fizetéses tűzoltók, hajdúk, kézbesítők,él köz­egészségügyi szolga, utkaparók és kocsisok kérelme fizetés javítás iránt: 7. Özv. Ungváry Zsigmondné és társai bordélyház tulajdonosok kérelme a bordélyügyről alkotott városi sza­bályrendelet 22 §-ának módosítása iránt. 8. A városi színháznak mozgófénykép színház czél- jaira leendő átengedése iránti kérelmének tár­gyában határozat s a) Markovits Dániel nagy- károlyi, b) Kohn Sámuel nagykárojyi c) Suchán Elemér és társai debreczeni lakosok kérelme mozgófénykép színház rendszeres tartásának engedélyezése, illetve kizárólagossági jog meg­adása iránt. 9. Az 1911. év január hónapban tartott pénztár vizsgálatról felvett jegyzőkönyv bemutatása. 1Ü. Á közgyűlés idejét megelőzőleg legalább 24 órával , benyújtandó indítványok tárgyalása. Szolgálati jubileum. Obholczer Gyula pénzügyi tanácsos, a nagykárolyi m. kir. pénz­ügyigazgatóság mellé rendelt számvevőség fő­nöke. f. hó 1-én töltötte be állami szolgálatá­nak negyvenedik évét, mely alkalomból tisztvi­selő társai — részére — szép bankettet ren­deztek a Magyar Királyban. A banquetten mint­egy 120-an vettek részt. Kinevezés. Az igazságügyminiszter dr. Elbel Tibor debreczeni közjegyző helyettest, városunk fiát Karcz^gra közjegyzővé nevezte ki. Áthelyezések. A debreczeni kir. Ítélő­tábla elnöke a szatmári kir. tszéktől Unger Bé­lát a mátészalkai, d\ Végit Emilt a halmii, ifj. dr. Papolczy Gyulát a szatmári kir. járásbíró­sághoz, dr. Bene Sándor szatmárnémeti, Bakcsy Gyula halmii és dr. Lányi Sándor mátészalkai kir. járásbirósági joggyakornokokat a szatmár- németii kir. törvényszékhez hasonló minőség­ben áthelyezte. A 40 évi szolgálat jutalma. Czéh Ist­ván ny. m. kir. dohánybeváltó hivatali kezelőt, ki a közel múltban vonult nyugalomba, — a m. kir. p. ii. miniszter 40 évi szolgálatának elismeréséül pénzügyi tanácsossá, kinevezte. A helybeli önkéntes tűzoltóság f. hó 2-án délelőtt 11 órakor tiszti 'ülést tartott* a melyen megállapittatott. hogy minden második vasárnap iskoláztatás lesz. Áz első iskoláztatást [ f. hó 19-én tartják és Denudor Ignácz tűzoltó parancsnok lesz az oktató. Esküvő. Gnandt Antal penészleki jegyző ! f. hó 5-én tartja esküvőjét Nagymajtényban ¡Torna Mariskával. Ifjúsági hangverseny. Csinos és igazán lélekemelő ünnepséget rendezett f. hó 2-án a főgimnáziumi ifjúság Kai. szt. József emléké- neK áldozva. A tartalmas műsorból kiemelke­dett Pallmann Béla jeles szónoki készséggel előadott emlékbeszéde Kai. szí. Józsefről. Be­szédében a mai ferde vallástalan és hazafiatlan irányzatra is kiterjsszkedett; figyelmeztetve a szülőket, hogy gyermekeik olvasókönyveit igen figyeljék meg, óvják őket az ilyen veszedelmes tévtanoktól, valamint a pornografikus irodalom fertőzéseitől is. Beszédét a jelen volt szép számú közönség midvégig élénk figyelemmel hallgatta, és sok okulást is meritheiett belőle a jövőre. Igen sikerült szám volt Jenser Béla melodráma szavalata is. A zene és énekkar betanításának nehéz munkáját Braneczky József végezte iga­zán dicséretre méltó buzgósággal. Pénztárvizsgálat. Debreczeni István polgármester múlt szombaton pénztárvizsgá- laíot tartott és mindent rendben talált. Halálozás. Kiss Döme helybeli nyugal­mazott gör. katholikus kántortanitó Tisza- ujlakon meghalt. A Nagykárolyi Ipartestület február hó hó 19-én d. u. 2 órakor a városháza tanács­termében közgyűlést tart. Nőegyleti közgyűlés. A „Nagykárolyi Nőegylet“ vasárnap délelőtt dr. Serly.né Móritz Ilka elnöklete alatt a polgármester hivatalos helyiségében igen látogatott közgyűlést tartott, melynek egyedüli tárgya a nőegyletnek a szat­mári káptalannál kezelés alatt álló 26,400 K. árvaházi alapja értékpapírokba való gyümöl­csöző elhelyezése. Dr. Vetzák Ede jegyző be­jelentette, hogy dr. Boromisza Tibor megyés­valamennyi sikkes és a napi divatnak megfe­lelően öltözött. Egész sereg regényes varázslat leng a szőke és barna fejecskék koszorúja fölött; s a fejecskék gondtalan tulajdonosainak csak egyet­len hivatásuk és dolguk van: boldognak lenni és boldogságot árasztani maguk körül. A régi hős katonák utódain, sajnos, nem igen látszik meg a férfiasság és az erő. Apró vézna kis egyenruhás alakok mind, nagyobb­részt kisebbek, mint a feleségeik, nővéreik és leányaik. Pedig ezek utódai a hires huszároknak és azoknak a harczosoknak, akikről valamikor ezt énekelték: Ulánok, ulánok, ti festett gye­rekek, — De sok női szivecske dobban meg értetek. No, és ma is megdobbannak még a szi­vek ezekért a vézna, ideges, apró katonákért. Zehn Mädchen für ein Mám ■' — ennyi jut az átlagos alakra, a daliás, szép férfiakért pedig, (mert hiszen ilyenek is vannak) — húsz megígézett, legyőzött, sokszor erőszakos szi­vecske is dobog ... Miért is csunyult meg és fejlődött vissza a férfinem ? Kitűnő téma — a konkurrens női mun­kák számára. . . . Szerencsére ők a férfiak, erről a megcsunyulásukról nem tudnak. Minden férfi csak a nők sugárzó szeméből olvassa ki a maga absolut értékét, látva, hogy milyen értékei van a férfinemnek általában. Irén őnagyságát, nemcsak a Vándor-ut- czában, hanem a nagyvilági, sőt a félvilági nők is megbámulják és irigylik. Alig hallgat el a zene, már is megjelenik ajkán a salonmosoly. Harczképes tekintettel néz körül. Akinek tetszik, nézheti. — Egyedül, asszonyom? — hallik egy ismerős hang a háta mögött. Megfordul. Jó ismerőse, Henrik áll előtte; — nem szebb, nem nagyobb a többinél. Talán néhány vonás van az arczában, ami megkülön­bözteti a többitől. Semmi más. — Igen egyedül vagyok, — feleli sóhajtva Irén, — mindig egyedül, mindenütt egyedül, — íoujours seule. A férjem, mint rendesen, közügyekkel foglalatoskodik: tárgyal valami értekezleten, vagy harczol a választói reform mellett. — Nagyságos asszonyom, ugy-e bár ellene van a nők szavazati jogának? — Sőt. Óhajtom a nőkért való szavazást. A nőnek csak négy dologra van1 szüksége: jó származás, boldogság, jóság és tanulatlanság. — Asszonyom ! Azonnal jelentkezem vá­lasztónak. •*- Hála Istennek! Végre találok hát va­lakit, aki nem kiván a nőtől észt. Én jogot kívánok a nő számára az őszinte igénytelen tudatlansághoz. Baba vagyok és — továbbra is az akarok maradni. Már pedig a mai „ne­héz idők“-ben nem szabad. Mit csináljon ma a szegény nő a világon ? Tudom, tudom! Analfabéták tanítása, a munkás osztályok fel­világosítása ! Mais cela ne me chante pás. Du tout! Du tout! Pénzt adok szívesen, de ma­gamból semmit sem vagyok képes adni. Egoista, burgoisie, önmagamat imódó nő vagyok. Hisz ilyeneknek is kell lenni. — Sőt, az ilyenek nagyon szükségesek! — feleli hallatott hangon Henrik. — Magoknak! Ugy-e ? Magok azt sem bánnák, ha csak ilyenek volnának a világon. — Nekem például semmi kifogásom sem lenne ellene ... És kész vagyok . . . — Tudom... kész velem flirtelni. Csak­hogy nekem nem czélom szerelmet játszani, vagy szerelmet ébreszteni föl ebben, vagy amabban. Nem. Én szeretem az általános hó­dolatot, szeretem az elragadtatás zúgásával je­lezni utamat a salonban. Egyáltalában rajongok a sálon atmosferájáért és szeretek benne, lehe­tőleg osztatlanul, uralkodni. Ma pedig a nők a nagyvilág porondján akarnak uralkodni. — És ez lesz az ő detronizációjuk. — Hogyan ? — Addig uralkodnak, hölgyeim, aniig ehhez nincs joguk . . . Ismeri, asszonyom, Ánatole France-t ? — Mindjárt megharagszom! Hát van in­telligens asszony, aki ne rajongana Anatole Franc-ért ? — Hiszen azt mondta, asszonyom, hogy nem akar intelligens lenni! — Igaz! Visszavonom hát ezt a jelzőt, de nem vonom vissza a Francé iránti hó­dolatot.

Next

/
Thumbnails
Contents