Északkeleti Ujság, 1911 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1911-02-04 / 5. szám

5-ik szám.

ÉSZAKKELETI ÚJSÁG

3-ik oldal.

püspök nem tesz kifogást az ellen, hogy a fenti összeg a „Kisbirtokosok Országos Földhitelintézete“ 5°/o-os jövedelmező alapítványi kötvényeibe elhelyeztessék és a káptalan hajlandó a papírokat őrizete alatt tartani, miért is a közgyűlés elhatározta, hogy a fenti összeget a fentjelzett papírokba befekteti, azok bevásárlására Károlyi Istvánné Csekonits Margit grófnő nőegyleti elnönököt felkéri és megbízza, a papírok megőrzésére pedig a szatmári székes káptalant kéri fel.

Anyakönyvi ellenőri megbízás. A

belügyminiszter Szatmárvármegye állami anyakönyvek vezetésének ellenőrzésével Geréb Béla miniszteri osztálytanácsost bizta meg.

A Katholikus Legényegyesület január hó 29-én tartotta meg fényesen sikerült jóté- konycélu táncmulatságát házépítése javára a Polgári kaszinóban. A nagyszabású tánczmu- latság iránt oly nagy volt az érdeklődés, hogy a megjeleni közönséget a kaszinó hatalmas, nagy terme alig volt képes befogadni. A védnöki tisztet Borostyán Istvánné töltötte be, kinek fáradhatatlan buzgalma felette nagy mértékben hozzájárult a sikerhez. Az egyesület vezetősége ennek tudatában csütörtökön még külön is tisztelgett a védnöknőnél, hogy ismételten kifejezze hálás köszönetét. A nagyszerű erkölcsi siker mellett kellő anyagi siker is koronázta a mulatságot. Tekintettel a jótékonycélra közönségünk részéről sokan felülfizettek, melyet az alábbiakban köszönettel nyugtáz az egyesület : Borostyán Istvánné 100 kor., Soltész Imre, plébános (Kálmánd) 20 kor., Jakabffy Gábor, Kovács György, Láng Samu 10—10 kor. Róth Károly 8 kor., Lukácsovits János, Haunstadter József, Klacskó István, dr. Gózner Elek, Drá- gus István, Ernetz József, Récsey Ede, Rosenberg Sámuel, dr. Antal István, Marián Ferencz, Hrabovszky István plébános (Mérk) 5—5 kor., Gindele István 4 kor., Melau Ignácz, Pallmann Péter, Tempffli Márton (Csanálos), Schmidt Antal (Vállaj), Fejes Ferenczné, Varga Endre Marchis Romulus 3—3 kor., Szigethy Sándor 7 kor. Tóth József, Brauneisz József, Jakab Gyula, Luczay János, Péchy László, Orosz István, Raucsina József, Jávor Lajos, Perge János, Lieb János, Szentiványi Béla, Grujber József, Hágen János, Nonn János, Kindris József, Ka- lina Ferencz, Steib Antal, Schnell Károly, Gózner Kálmán, Blum József, N. N., Moldován Endre plébános (Mezőfény), 2—2 kor., Fetzer József, Vancsa János. Csatlós Jínos, Batáry Mihály, Csatlós István, Borostyán István, Szo- lomayer István, Leitli Ferencz, Schindler József, Varga György, Matesz István, Gindele Ignácz, Ackermann Antal, ifj. Ackermann György, Sop- ronyi N., Kínál József, Torzsa János, dr. Frick József, Riskó György, Fézer János, ifj. Mayer- hoffer József, Nagy Miklós, Rencz Mihály,

— Akkor bizonyára emlékezni fog arra a mondására, hogy : „a kereszténység nagy szolgálatot tett a szeretetnek, amikor — bűnt csinált belőle“. Nos éppen igy tettünk mi férfiak pagy szívességet a nőknek, . . . amikor évezredeken át megtagadtuk tőlük a közjogokat. Ennek hála, bírnak minden . . . privilégiumot.

— Rajongok a privilégiumokért.

— És igaza van. Ezekben van a nők . . . ereje. Az ő kérésük ez ideig parancs. Parancsaik . . . üres hangok lesznek. Mig nem egyenjogúak velünk, addig mi alattvalóik vagyunk. Csakhogy ez már a vége felé jár.

— Kár.

— Mint férfinek ezen örülnöm kellene.

— Miért.

— Mert sok időt lefoglalnak, hölgyek, az életünkből. Tudja asszonyom, ki hivta fel erre a figyelmemet?

— Kicsoda ?

— Ojama tábornagy.

— Ojama tábornagy ?!

— Valóban ő. Hát évvel ezelőtt ismerkedtem meg vele Marienbadban. Akkor még nem volt seni hires győző, sem tábornagy; hanem rendkívül esszes ember. Együtt szoktunk volt sétálgatni a fürdő parkjában. „Mit nem képesek Önök művelni az asszonyaikkal, — csodálkozott Ojama. — Hát érdemes körülöttük ugrándozni reggeltől estig? Nekünk bizony nem rabolják el anynyi időnket. Hiszen szó sincs róla, szükség van rájuk a világon . .

— Milyen kegyes! — szakította félbe felháborodottan Irén.

Riskó József, Ackermann János, Opitz Károly, Leitner József, dr. Falussy Alajos, Reszler Antal, Nemes Ferencz, Madák Mihály, Torna István, Steib Márton, Kintzler Frigyes, Szigeti József, Puskás László (Érmihályfalva), N. N., Téger István, Kerekes István 1 — 1 kor., Negele Lajos 60 fül., Mihálka József 20 fill.

Baleset. Pintér Sándor pénzügyőri főbiztos f. hó 1-én, szerdán a megyeháza előtt haladva el, megsiklott az aszfaltot mindenütt boritó sima jégen és olyan szerencsétlenül esett, hogy koponyáját bezúzta. Eszméletlen állapotban szállították haza. A gyorsan előhívott orvosok bekötözték a fején tátongó hatalmas sebet s igy remélhető, hogy a baleset komolyabb fordulatot nem fog venni. A sebesültet lakásán ápolják, a hol valószínűleg még sokáig nyomni fogja a beteg-ágyat. Ez eddig egy eset. De ilyen, vagy hasonló, esetleg pedig sokkal szerencsétlenebb végű baleset lépten nyomon bekövetkezhet. A jégpáncélt, amely mindenütt borítja most a járdákat, nem takarítják, a rendőrség sem a háztulajdonosok eme gondatlanságát, sem az utca-gyerekek sikankózását, amellyel hasonló jégkérget mesterségesen csinálnak a járdákra, nem ellenőrzi s igy heteken át marad a nagykárolyi utca valósággal életveszélyes. Fokozza a veszedelmet a gyakori havazás. A friss hó, amint leesik, szépen eltakarja ezeket veszedelmes járdái jégrészleteket s amint a járó-kelők a gyanútlan biztonság érzetével lépkednek a havas járdán, minden pillanatban elcsúszik valaki. Megfoghatatlan szerencse, hogy mindezideig csak egy esetben végződött ez az elcsúszás ilyen szerencsétlenül. A rendőrség miatt ugyan akár minden második ember is kitörhette volna már eddig a nyakát. A legkomolyabban felhívjuk a rendőrség figyelmét, ezekre a tűrhetetlen állapotokra. Tessék a legnagyobb szigorral eljárni úgy a gondatlan háztulajdonosokkal, mint az utca-gyerekekkel szemben s akkor nem leszünk kitéve a minden pillanatban bekövetkezhető szerencsétlenségeknek.

Jégünnepély. A Nagykárolyi Atlétikai Klub eddigi munkájának egyik legszebb eredménye a villanyvilágításra berendezett esti korcsolyapálya, melylyel újból fellendítette a városunkban már hanyatlófélben levő jégsportot. A jégpályán felállított négy ivlámpa valóságos nappali fénynyel világítja be a pályát s a tündöklő világosságban a ragyogó sima jégen tovasuhanó párok és csoportok oly szép látványt nyújtanak, hogy a nem korcsolyázó közönség is tömegesen tódul estcről-estére a pályára, hogy ha részt nem is vesz benne, legalább gyönyörködhessék a tündéri látványosságban. Az impozáns szép, nagy jégpálya Nagykároly mulatni vágyó közönségének régi álmát valósitotta meg. — A Klub rendezősége eddigi eredményes munkáját most

— „Önök tele vannak nőkkel, — folytatta Ojama. Nem egyszer láttam, amint eszes ember. diplomata, tanár, (mert hiszen nem beszélek a művészekről: nekik foglalkozásuk, életföltételük, kenyérkeresetük a szerelem), de ilyen komoly, okos emberek szemem láttára hónapokon át futkároztak egyik, vagy másik nőnek a kegyei után. Miért . . .? Nem, ez — semmi. Hát nem kár az időért? Hisz az asz- szonyaik elveszítik Önöket! Csakhogy ennek most már nemsokára vége lesz, szerencsétlenségünkre nekünk ázsiaiaknak.“

— Vége lesz? — kérdi rémülten Irén.

— Én is ugyanilyen rémült kérdéssel szakítottam félbe. És tudja, asszonyom, hogy mit felelt? „Önök hát európai urak a világ legoko- sabbjai, de a saját előnyeiket nem értik. Az asszonyaik egyenjogúak akarnak lenni Önökkel. Hogyne ! Adják meg nekik hamar . . . minél elébb. Ez pompás üzlet Önöknek. Hogy el fognak veszíteni néhány képviselői széket, nehány magasabb állást, az semmi. Nyerni fognak . . . sok-sok szabad gondolatot, sok időt. Ha munkába, lehetne fogni mind azokat az erő áramokat, amelyeket Önök a nőkre pazarolnak, ki lehetne vele szárítani az oczeánokat, nivellálni a hegyeket, teljesen megváltoztatni a világ képét. Nem ,kár-e hát az erőért? Mi hasznuk van a troubadourozásból ? Csak háborúk viszálykodások, rossz szokások, lustaság, néhány vers . . . semmi más . .

— Na hát, micsoda barbárok ezek a japánok ! —■ szólt Irén.

— Dehogy is, asszonyom, — vitatja Henazzal szándékozik megtoldani, hogy holnap vasárnap délután és este, — ha csak az időjárás engedi tehát ha a jég használható állapotban lesz, ami nagyon is valószínű — czigány- zenével fűszerezett korcsolya estélylyel lepi meg a közönséget. A korcsolyázók öröméből tehát ezen a napon semmi sem fog hiányzani. Mint halljuk, ilyen zenés korcsolya napokat máskor is rendezni fog a pálya agilis vezetősége s igy a legszebb és legkellemesebb szórakozásokra van kilátásunk mindaddig, amig csak Tél Ő Fensége a korcsolyázók malmára kegyeskedik hajtani a jeget.

Műkedvelői előadás. A Nagykárolyi Első Ifjúsági Műkedvelői Egyesület február hó 12-én, a városi színházban leszállított helyárakkal műkedvelői előadást rendez, szinrekerül: a Falu rossza. Rendező : Páll Gáspár. Helyárak: Alsó páholy 8 korona. Felső páholy 6 korona. Támlásszék 2 korona. Körszék 1-20 korona. Zártszék és erkély 1 korona. Karzati ülőhely 60 fillér. Karzati állóhely 40 fillér. Pénztárnyitás este 6 órakor. Jegyek előre válthatók Páll Gáspár tánctanárnál Kölcsey-u. 10. és a szereplőknél. Az előadás kezdete pont 8 órakor. Előadás után táncz reggelig a Polgári Kaszinó dísztermében. Külön meghívók nem lesznek kibocsátva.

Előmunkálati engedély. A szatmár — erdődi h. é. vasút részvénytársaság előmunkálati engedélyt kért Károlyi-erdőd állomásból kiinduló és Szakasz, Géres, Krasznabéltek községek érintésével a Nagykároly — zilahi h. é. vasút Ákos állomásáig vezetendő keskeny- vágányu gőzmozdonyu vasútra.

Jótékonyság. A magyar szent-korona országos vöröskereszt egyesülete nagykárolyi fiókja részére Dr. Sternberg Géza főorvos ur 15 korona 60 fillért, Jótékony-asztaltársaság pedig 15 koronát voltak kegyese« adományozni, — amely kegyes adományukért az egyesület hálás köszönetét fejezi ki Dr. Veizák Ede pénztáros.

Adomány. Dr. Kohl Medárd fölszentelt püspök, esztergomi praelatus-kanonok, a Nagykárolyi Kath. Legényegyesület házépítése javára 50 koronát adományozott,

A „Nagykárolyi Önsegélyző Népbank R.-T“ múlt vasárnap d. e 11 órakor tartotta meg rendes évi közgyűlését saját intézeti helyiségében. Nemeslóthi Szabó Antal ig. tag. előterjesztésére, hogy — miután Csipkés András vezérigazgató betegsége miatt a gyűlésen meg nem jelenhet — gyüléstvezető elnök választassák, a közgyűlés Nemestóthi Szabó Antalt kérte fel a gyűlés vezetésére, a jegyzőkönyv vezetésére pedig Dr. N. Szabó Albert intézeti ügyészt. Annak megállapítása után, hogy a közgyűlés szabályszerűen meghirdettetett s azon 187 részvény képviseletében 26 részvényes jelent meg, előterjesztetett a lapunk

rik. — Neki teljesen igaza volt. íme, nekem is . . . ahelyett, hogy megcsodálom a nagyságos asszonyom gyönyörű nyakát, mert csak azért jöttem el ide . . . ülnöm kellene a mappám előtt és terveznem a rám bízott nemzeti stilü templom rajzát. Az utolsó határidő holnapután van, én pedig troubadourozok és elvesztek rajta vagy ezer rubelt. És mi hasznom lesz belőle ? No, mondja meg, asszonyom : mi ?

— Azt hiszem, hogy. . . semmi.

— Ó, hölgyeim csak jutnának el már minél hamarabb a választási urnákhoz ! Nem volna idejük a fejünket lecsavarni és nekünk is mennyi időnk megmaradna !

— Hát akkor mit fogok csinálni én . . . és a hozzám hasonlók ? En a világért sem akarok uralkodni az ország fölött. Én csak a salonban akarok uralkodni. Mi lesz mi velünk ?

— Hja, bajos ! Áldozatoknak is kell lenni! . . . Hozzáfognak, hölgyeim, a . . . produktív munkához.

— És hamar bekövetkezik ez, kedves barátom ?

— Kedves? . . . Barátom?! . . . Hát, talán egy év múlva,... talán két év múlva. .. Minden pillanatban . . .

— Annyira „demoralizált“, hogy már nem is hallgatom végig a koncertet. Nem lenne szives a fogatomhoz kisérni? . . . No, és . . . jöjjön el mindjárt egy teára.

— Akkor talán még sem vesztegettem hiába az időt?

— Talán . . .