Északkeleti Ujság, 1911 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1911-02-04 / 5. szám
III. évfolyam. Nagykároly, 1911. február 4. 5. szám. — ÉSZAKKELETI ÚJSÁG POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. Előfizetési árak: Felelős szerkesztő: Szerkesztőség és kiadóhivatal: Egész évre 8 korona. NEMESTÓTHI SZABÓ ALBERT dr. NAGYKÁROLY, SZÉCHENYI-UTCZA 20. SZÁM. Félévre .. ' .. ■ 4 „ Szerkesztők : („KÖLCSEY-NYOMDA“ R.-T. NAGYKÁROLY.) Negyedévre ................................ 2 „ Suták István Csáky Gusztáv. Hirdetések ugyanott vétetnek fel. Tanítóknak egész évre ..................... .. 5 „ MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. | Nyilttér sora 40 fillér. Törvény tervezel a kisgazdák érdekében. ! (S. I.) A sociális irányzat ma már áttört a társadalom falain s jótékonyan befolyásolni, m nyitani igyekszik az állami törvényhozást és intézkedésekéi is. Most van revízió alatt az illeték törvény egyes szakaszainak módosító tervezete, mely, hogy ne hagyja figyel-1 mén kívül a progressivitás és a kor által megkívánt sociális követelményeket, a Magyar Gazdaszövetség a múlt hó végén tartott választmányi ülésén elhatározta, hogy állást foglal a nemzet gerín- cze, a kisbirtokos osztály érdeke melleit, | amely osztály úgyis legjobban van sújtva ingatlan utáni adóval. A revízió alá kerülő illetéktörvényben kimondani kérték az örökösödési és átírási illetéktől való mentességét az olyan házastárs, vagy gyermeknek, kire hagyatékként több nem száll, mint 12 hold föld, lakásul szolgáló ház s a szükséges . gazdasági felszerelés, — vagy ha köztük ezeknél nem több ingatlan és ingóság képezi adás-vétel tárgyát. — Az illeték törvény tervezet, ha a Magyar Gazd szövetség ezen javaslatát figyelemre méltatja s ennek szellemében revisionálja* azt, akkor egy oly sociális kérdést visz egy lépéssel közelebb a megoldáshoz, melynek biztosításáról már minden müveit európai állam gondoskodott. — Biztosiíja a kisgazdák, tehát egy osztály létminimumát. — Ez párhuzamos intézkedés lenne az adótörvénynyél, mely szerint 800 korona jövedelem adóalapul nem szolgál, nyomon követné az illeték törvény ily módon megváltoztatása a végrehajtási töt vényt, mely a végrehajtás aiól kivonja a i2 hold föld megműveléséhez szükséges gazdasági felszereléseket. A Magyar Gazgas övetségnek ezt a törekvését nem is lehet, hogy a törvényhozási fórum figyelmén kívül hagyja, mert ez ma már oly szükséglet, mely föltétien kielégítésre vár nemzeti szempontból is. A kisgazda, aki jövedelméből eltitkolni mit sem tud, akinek a megélhetéshez szükséges földje, lakásul szolgáló háza úgyis nyílt adóalap és súlyosan terhelt — megérdemli, hogy az állam részéről ő róla és érdekeiért is történjék gondoskodás, könnyítessenek azon terhei, melyet az állami szükséglet vele szemben úgyis nagyon igénybe vesz. S ha a fokozottabb mértékben előálló állam: szükségletek az állampolgárok nagyobb adó áldozatátveszik igénybe, úgy ne a kisgazdák terhei emeltessenek, ne ők szolgáljanak egyedül adóalapul, akik a földjükből kivett legszerényebb megélhetéshez is nehéz munka utján jutnak, hanem szolgáljon a meglévő tőke, mert az felesleg a megélhetés szempontjából, s csak a fényüzési és kényelmi szükségletek kielégítésére szolgál, de meg munka nélkül hozza meg jövedelmét. Az állami gondoskodásnak ezt szem előtt kell tartania minden alkalommal, amikor fennforog annak szükségessége, hogy polgárainak közvetlenül pénz áldoj zatát, közvetve munkáját igénybe kell vennie, — mert csak igy lehet az állami létet a polgárok vagyoni ex stencziájárialT'^ megőrzése utján biztosítani. Megszívlelendő az állam által is, hogy a tőke szaporulat első sorban jegyén; érdeket szolgál, mig a kisbirtokos középosztály vagyona az állam sze- mély egy tekintélyes számú osztályának az élei szükséglet nyújtása által első ¡sorban állami érdeket s igy nemcsak kívánatos, de kell, hogy az adóval és illetékkel ne íerheltessék akkor, mikor a tőke illeték adónak alanyául sem szolgálhat. Amit igy vészit az állam a szükségletei fedezéséhez megkövetelendő összegből, azt bemutatja felemelt adó utján a tőkéből. Anyagi veszteség tehát nem érheti, s ezzel szemben megerősíti a középosztály legnagyobb részét anélkül, hogy az egyenlő terhek szabadságjogán csorbát ejtene. Irodalmi szemétfuvarozók, Valahára nálunk is tudatára ébredt a kormány annak, hogy kell valamit tenni a pornográfia ellen. A szennyirodalom eddig nebántsvirág volt nálunk épp úgy, mint az uzsora. Mind a kettőt egy védte, a liberelizmus alapelve: a szabad verseny. Ne legyen a közönség olyan gyenge, hogy kiuzsoráztassa magát és ne legyen olyan könnyen megtántoruló, hogy lelkét megmérgező olvasmányokat vásároljon. Legyen a jó irodalom a versenyben a győztes és verje le a szabad versenyfeltételei alapján a szennyet. Hát ez igy elvnek kimondva szép és jó- hangzásu, csak az a baj, hogy minden szép Szegényen. Huncut az élet, Mert becsülettel Vajmi kevésre Juthat az ember. Hadd legyek én csak Ostoba lélek, Sok dús egyénnel Mégse cserélek. Tóth Lajos. Ojama tábornagy és Irén. Irta: Eugenja Zmijewska. Lengyelből fordította: Csáky Gusztáv. A nők ügyének legnagyobb ellenségei — maguk a nők. Nagy filharmonikus hangverseny. Az első sorokban ott ül Irén őnagysága a Vándor-utcába, — csakhogy nem holmi padlásszoba lakója, hanem pompás elsőemeleti lakosztály boldog tulajdonosa; öltözéke nem valami közepes szabónő munkája hanem elsőrangú női divat teremből való. A? ura nem afféle nyomoroncz; hivatalnok ugyan, de magas polczon van. Közötte és a mellette ülő Pávayné között óriási a különbség. Azonban vannak némi hasonlatosságok is. A mi Irénünk karcsúsága, valamint ragyogó aranyszőke haja erősen hasonlít a mellette ülőéhez; arcza azonban fehéres piros s a lelke igen fogékony, — de nem a zene iránt. Épen úgy, mint a mellette ülő, vagy mint akár az összes Irének s az összes nők, sze-eti magára irányítani mások tekintetét és nagy előszeretettel kombinálja ki a legkülönbözőbb toilett-alakitásokat, hogy megnyerje egy kiválasztott, vagy valamennyi férfi tetszését; no meg a nőkét is. Trén őnagysága először is azért jár a hangversenyekre, mert otthon unatkozik, másodszor, mert a hangversenyeken lehet ismerőssel találkozni s a tercierével néhány kellemes perczet eltölteni. . . . Végre elhallgatnak a symbolikus hangok, melyek a „Halál és feltámadás“ nagy gondolatait voltak hivatva lelki szemeink elé festeni. i A közönség megpihen a „legdrágább lárma“ után; a zene tudniillik a filharmónia termében levők háromnegyed része előtt, sőt a felső emeletek egy negyed része előtt is csak annyi: „drága lárma“. Nagy tömegekben vonul a közönség egy része a foyerbe. Az első sorokban ülő hölgyek helyükön maradnak. Minden szép asszony előtt áll legalább egy férfi. Talán még több is állana valamennyi mellett, ha nem volna ebben a nagy városban olyan sok nő, olyan kétségbeejtően több nő, mint férfi. Ezt a szomorú számarányt enyhíti egy másik — a születés supremaciája. Az asszonyok szépek, mintha babák volnának mind, úgy az egyik mint a másik. Igen elegánsak, néhányan pedig egyenesen csodaszépek, de nagyobbrészt i műterem. Nagykároly, Könyök-utcza 11. Készitek: (a gyökér eltávolítása nélkül is) természethű fogpótlásokat aranyban és (vulkánit) ka- utschukban; szájpadlás nélküli fogpótlások úgymint: aranyhídak, koronák, csapíogak a legmüvésziesebb kivitelben László Jenő fogtechnikus.
