Északkeleti Ujság, 1911 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1911-07-15 / 28. szám
Hl. évfolyam. Nagykároly, 1911. Julius 15. 28-ik szám. Északkeleti újság POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. mm Előfizetési árak: Egész évre ................................ Fél évre .......................................... Ne gyedévre ................................ Tan ítóknak egész évre..................... 8 korona. 4 „ 2 „ 5 „ Felelős szerkesztő : NEMESTÓTHI SZABÓ ALBERT dr. Szerkesztők : Suták István Csáky Gusztáv. = MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. = Szerkesztőség és kiadóhivatal: NAGYKÁROLY, SZÉCHENYI-UTCZA 20. *ZÁM. („KÖLCSEY-NYOMDA“ R.-T. NAGYKÁROLY.) ~ " 1 Hirdetések ugyanott vétetnek fel. __Nyilttét sora 40 fillér________ _ Obst rukcio. (N. Sz. A.) Általános konsternációt keltett politikai körökben az obstrukcio erőteljes fellépése a parlamentben. Még az örökké mosolygó és derült Khuen is idegessé vált, mikor a technikai eszközök miatt a véderő reform tárgyalását meg sem kezdhette, az arra kitűzött első napon. Az obstrukcio technikai eszközei, melyekkel az ellenzék máskor a beszédekben kimerült és lanyhuló obstrukciót szokta előresegiteni, ma már az első napon szerepeltek, de nem mint a gyengeség jelei, hanem mint az erős elhatározás dokumentuma, hogy minden eszközt készek fölhasználni és mint az önbizalomnak fitogtatása, hogy a nemzet rokon- szenvvel kiséri az obstrukciót és helyesléssel fogadja a legkicsinyesebb és nevetségesebb időpazarló tevékenységet. És valóban a nemzet rokonszenvvel is fogadta a technikai obsrukciót legalább is a közvélemény szócsöveiből, a lapokból ezt olvashatjuk ki, másként pedig még nem nyilatkozhatott a nagyközönség. Igaz, hogy ez a rokonszenv 90% erejéig nem közvetlenül a véderőreform miatti obstrukciónak szól, hanem elsősorban annak, hogy végre a 48-as párt egyszer nem paktálta el elveit és komoly harcot kezdett a kormány ellen, részint pedig az általános választói jogot, melyet ez utón remélnek elérni. A függetlenségi párt le nem szerelése általában kellemes csalódást keltett. A közvélemény már annyira szokva volt ahhoz, hogy a tisztelt 48-asok elveiket feladják, magukat pedig eladják, hogy a nagy erővel megindult obstrukcióból legelső sorban ez irányban vontuk le azt a megnyugtató következtetést, hogy a 48-asok komoly narcot akarnak Fokozta ezt a megelégedést a Kossuth-és Just-párt közti közeledés kézzelfogható szimptomája. A két párt együtt egy oly nagy tábort képez, amely még technikai eszközök igénybevétele nélkül is hónapokra biztosítja az obstrukciót, úgy hogy ez a tény már magába véve komoly harcot és félsikert jelent. A néppárt magatartása egyelőre váltakozó ; de már csütörtökön eltalálták egyes munkapárti bölcsek, hogy hogy lehet a néppártot akarata ellenére is belehajtani az obstrukcicba. A szabadkőműves Návay a Rakovszky elnöklését próbálta kompromittálni, néhány trencsénmegyei liberális képviselő, kiknek egzisztenciája teljesen attól függ, hogy a néppárt üldözött vad legyen, folytonos közbeszólásokkal annyira ingerelték a néppártot, hogy a látszat után az ellenzéki sajtó joggal Írhatta, miszerint a néppárt is az obstruktorokkal tart. A szociáldemokrata pesti utca is sietett az obstrukciót támogatni. Egyelőre ugyan 500 munkás mellett csak 5000 csirkefogó és suszterinas tüntetett, de kétségtelen, hogy ha az ellenzéki akció komolyságátlátják, a szervezett munkástömegek is megmozdulnak és miután a kormány bajosan rendezhet maga mellett népgyüléseket, a dinasztia és a külföld előtt azt a látszatot keltik, mintha a nép az általános választói jogot akarná. Az ellenzék helyzete felette könnyű. Azok, akik a múltkori erőszakos választáson megmentették mandátumaikat egyáltalán nem félhetnek attól, hogy egy újabb választáson veszítsék azt el, melyben a kormánynak a katonai terhek emelésének népszerűtlen jelszavával kellene bele menni. Házfeloszlatas emlegetésével nem ijeszthet a kormány, sőt maga az ellenzék provokálja ezt legjobban. Az általános választói jog, illetve a választói reform követelése titkos szövetségesekre talál a munkapárt Lukács frakciójában és kétségtelen, hogy adandó alkalommal Khuen hátulról is meg lesz támadva. Ahogy a helyzet ma mutatkozik, késő őszig van kilátásban az obstrukcio, amikor aztán a kormány az időközben elkészíthető választói reform javaslattal leszerelheti ugyan azt, de ezzel kettészakasztotta pártját. A választói törvény előterjesztésére nemcsak közvetlenül fogja a kormányt az obstrukcio kényszeríteni, hanem közvetve is az által, hogy a dinasztia ezen eszközhöz fog fordulni, hogy katonai javasVesztett boldogság. Fehérhasu, feketehátu, Csicsergőcsőrii madarak Kapugerenda szegletébe, Enyéim lelkes örömére, Csinos hajlékot raktanak. Sárfészkiikből ki-kicsipog már Tátogatón egy-egy fiók; A villásfarku szillepárnak Hegyes szárnyai meg-megállnak S begyükbe tömik, ami jó. Láttán a hü nevelgetésnek, Átrezg valami hirtelen . . . Valami bús, kínos, amit még Nem éreztem soha: irigység. Mert egy leánykám nincs jelen. Csüggedt szívvel. Rácsos hét ablak, vasrácsos hét ablak! Én holtomiglan megsiratlak. Hogy lantomon pengett a húr terólad, Márványfejeddel emlékezel-é ? A perceid elkényszeredve róttad Már akkor isT de zugaid felé Harsogta ekét piciny, csengő torok. E gondolatra a könyüm csorog. Meglestem s láttam: vánnyadt vén szemed Gyermekzsivajtól jóízűen nevet; Ráncos képedet megfürösztve lágyan Az ifjúságnak üde himpo/ában, Nem sóvárogtál elmúlás után, Az éveid száma maradt csupán. Tükör lettél s a ház palota, A telkemet körülragyogva; Gyűrött, repedezett üveglapod Rossz, kellemetlen éizést nem adott. Ma, hogy kinéztem esti tájra, Szűrődik a szememvilága; Haszontalanság, hogy dörzsölgetem. Nagy némaság bent a szobákban, Gyöngyike lányunk bús magában. Ölembe emelem. Jó hitvesem Mellém ül sápadt, borús arccal. Az alkonyfél csókdos, vigasztal, S mi még szomorúbbak vagyunk: Börtönre vált vidám lakunk. Rácsos hét ablak, vasrácsos hét ablak, Én holtomiglan, jaj beh megsiratlak!! Károlyi Tóth Lajos. II. Rákóczi Ferencz. Irta: Kresznerics Gy. Ferencz. (Folyt, és vége.) A fejedelem valódi zárdái életei hozott be uj otthonában. „Egy klastrombán sincs nagyobb rendtartás, — irja főkamarása, Mikes Kelemen, — mint a fejedelem házánál. Reggel hatodféi órakor a dobot megütik, akkor a cselédségnek föl kell kelni és készen kellett lenni hat órára. Hat órakor dobolnak és akkor a fejedelem felöltözik — azután a kápolnába megyen és misét hallgat. Mise után az ebédlő házba megyen — ott kávét iszunk és dohányzunk. Amikor az óra háromfertály nyolcra, akkor elsőt dobolnak misére; nyolc órakor másodikat s egy kis idő múlva harmadikat; akkdr a fejedelem misére megyen, a mise után a maga házába megyen és mindenki oda megyen, ahova tetszik. Tizenegyedfél órakor ebédhez ülünk és törvényt teszünk a tyúkokra. Harmadfél órakor a fejedelem csak magányosan a kápolnába megyen és ott vagyon három óráig. Mikor az óra háromfertály ötre, akkor elsőt dobolnak estvéli imádságra, öt órakor másodikat és egy kevés idő múlva harmadikat; akkor a fejedelem a kápolnába megyen. Vacsorára hetedfél órakor dobolnak. A vacsora nem tartván sokáig, nyolc órakor a fejedelem levetkezik, de leggyakor- tabb le nem fekszik még akkor és reggel ha szinte hat órakor öltözik is föl, de éjféli két órakor főikéi.“ Ez volt Rákóczy mindennapi rendes életmódja hosszú évek során. A honszerelem lángja azonban nem szunnyadt el minden tekintetben nemes keblében. nem ült veszteg Rodostóban sem, többször megkisérlé a külhatalmak figyelmét Magyarországra terelni, „megmozdított minden követ, a remény minden legkisebb szikráját igyekezett lángoszloppá nevelni, mely őt a
