Északkeleti Ujság, 1911 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1911-07-08 / 27. szám
III. évfolyam. Nagykároly, 1911. Julius 8. 27-ik szám. Északkeleti újság. POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP.Előfizetési árak: Egész évre ................................ Fé )évre .................................. Ne gyedévre ................................ Tanító knak egész évre 8 korona. 4 „ a „ 5 „ Felelős szerkesztő: NEMESTÓTHI SZABÓ ALBERT dr. Szerkesztők : Suták István Csáky Gusztáv. = MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. = Szerkesztőség és kiadóhivatal: NAGYKÁROLY, SZÉCHENYI-UTCZA 20. SZÁM. („KÖLCSEY-NYOMDA“ R.-T. NAGYKÁROLY.) Hirdetések ugyanott vétetnek fel. . ___________ Nyilttér sora 40 fillér. _________ Uj pártalakulás. v Cukács László a véderőbizottságban azt az érdekes kijelentést tette, hogy a véderőjavaslatok mielőbbi törvénynyé válását az ellenzéknek obstructióval azért sem kellene megakadályozni, mivel csak ennek megtörténte után következhet be a helyzet oly tisztázódása, mely egy uj pártalakulást vonna maga után. E kijelentés erősen frappirozta Tisza Istvánt, ki sietett reá azzal válaszolni, hogy kezdje meg Lukács azonnal az uj pártalakulást. A munkapárt híres egységén ejtett ezen újabb foltot iparkodott ugyan a félhivatalos dementálás- sal befoldozni, miután azonban Lukács László kijelentését se vissza nem vonta se nem magyarázta, tényként kell megállapítanunk, hogy a munkapárti Lukács fractio czélul tűzte ki maga elé, hogy a véderővita után törésre viszi a dolgot a munkapártban és ezzel uj pártaíakulást idéz elő. Többször volt alkalmunk reá mutatni, hogy a munkapártban két oly elem van együtt, melyek európai fogalmak szerint egy pártban meg nem férhetnek, miután két különböző világnézetet képviselnek. A Tisza és Zichy vezérlete alatt álló konzervatív — klerikális — agrár csoport tartósan nem maradhat együtt a Lukács liberálisaival és merkantilistáival. A véderő kérdése ma még összetartja őket. A munkapárt tulajdonképpen arra állott össze, hogy a nemzet és korona közt évek óta súlyos differenciát felidézett bank és katonai kérdéseket megoldja a mibe a koalíció belebukott. Ezért kapott tizenkét milliót a választásra. A számlát ki kell egyenlítenie. Az ezután sorra jövő választói reform kérdésében már eg és föld a Lukács és Tisza álláspontja. Általános és titkos választói jogot, a mai rendnek fenntartása itt. Ez a kérdés tényleg olyan, a mely körül tisztázódni kell a helyzetnek és a konzervatív elemnek el keli válni a szabadgondoikodóktól. A munkapártnak meg kell szűnni és belőle két uj pártnak mindenesetre ki kell alakulni. A katonai kérdés megoldását a dinasztia kívánsága szerint mint népszerűtlen programmot ezen uj pártok egyike se vállalja magára. * Hiszen egy pártnak ezzel kezdeni működését annyi mint minden talajt elveszteni az országban. Ennek keresztülvitelére tényleg legjobb a mai munkapárt, mely ha ennek teljesítése után meghal az ódiumot magával viszi sírjába. Az ellenzéknek sem feltétlen érdeke a véderő reformot megakadályozni, mert ha kormányra kerülne, neki kellene megcsinálni s igy vagy ismét belebukna mint a koaiiczió vagy magára venné az ódiumot. Az ellenzék érdeke csak az, hogy a véderő reform keresztülvitele ne erősítse meg a kormány helyzetét Bécsben annyira, hogy ott a választói reformot elejtsék, mert az ellenzéknek e reform létkérdés. Tisza, ki a mai választói rendszer hive, kétségtelenül nem bánná, ha a dolgok igy alakulnának, annál is inkább mivel a munkapártban ő lévén többségben, a pártban, sőt az országban a szalontai vasúthoz hasonlóan minden úgy jár a hogy ő akarja, azonban Lukács ki ma alul van és felül szeretne t kerülni gondoskodik arról, hogy a munkapárt ne éljen tovább mint a véderőreform elintézése. Ezt jelentik a bizottságban elhangzott szavai. Az ellenzéket akarták megnyugtatni e szavak, hogy ne obstruáljon végletekig ne féljen a katonai javaslatok megszavazásától, mert ő Lukács itt áll a bombával, a választói reformmal és nem hagyja a munkapártot tovább élni mint muszáj. Ezzel recompensálódna a Justh párt, ha feladná azt a taktikát, hogy a véderőreform elleni obstructióval erőszakolja ki az általános választói jogot a mely taktika sikerességére az általános apáthia és az általános választói jog iránti csekély rokonszenv miatt nem igen van kilátás. Most csak az a kérdés marad fenn, Vonaton. Erdők, folyók, tanyák, falvak, Dombok, síkok elmaradnak; Dübörögve száguld tova Gőzerővel vasparipa. Velem — roppant árvaságban — Titokzatos est homály van; Távol az ég, nyugat felül, Alkonyati pírba merül. Szinfoszlányos felhők fénye Bekandikál a fülkémbe S felejteti árvaságom, Mert feléd vonz: kis családom! Károlyi Tóth Lajos. II. Rákóczy Ferencz.* Irta: Kresznerics Gy. Ferencz. A nemzeti ügy megbukott és Rákóczy készebb számkivetésbe menni, földönfutó, ♦Mutatvány szerzőnek „II. Rákóczi Ferencz" c. füzetéből. A jelen tárca a mély hazafiassággal és nagy történelmi tudással Írott füzetke befejezését tartalmazza. Magyar hazánk történelmének ezen egyik legdicsőbb részét ismertető füzetét ajánljuk olvasóink figyelmébe. Kapható a debreceni kath. népszövetségi irodában Debrecen, Timár-utca 44. Ára: 50 fillér. hazátlan bujdosó lenni, mint föladni a nagy eszmét, melyért annyi nemes kebel vérzett el. Őt követi Nagy Bercsényi Miklós gróf nejével, a nemes lelkű Csáky Krisztina grófnővel, Forgács Simon, Csáky Mihály, Eszterházy Antal grófok s számos előkelő kuruc férfiú. E kuruc férfiak szwettépő sóvárgó honvágya, gyászos fájdalma zendül föl báró Balassy Bálint egyik gyönyörű bucsudalában, melyet a kurucok magukévá tettek s a tárogató mellett hangoztattak : „Őszi harmat után, Nagy hegyeknek ormán Fujdogál a hideg szél Fujdogál a hideg szél. , Zöld erdő harmatát Piros csizmám nyomát, Hóval lepi be a tél, Hóval lepi be a tél.“ Rákóczy másfélévig várta ügyének jobbra fordulását, látván azonban, hogy találkozásai és alkudozásai az orosz cárral és lengyel királlyal eredményre nem vezetnek, 1713-ban elhagyja Lengyelországot s Angolországba, majd a következő esztendőben Franciaországba megy s Páris közelében telepedik le Sárossy gróf álnév alatt, hogy fejedelmi udvart ne kelljen tartania. Eleinte jól telnek a fejedelem napjai. Egyik udvari ebéd a másikat követi, vadászat vadászatot vált föl s a legmagasabb arisztokratáknál hivatalos. Majnem öt esztendeig tart e vidám élet, mely idő alatt azonban Rákóczy minden tőle lehetőt elkövet, hogy a francia s spanyol udvart érdekeibe bevonhassa, hogy a nagyhatalmak oly békét kössenek, mely hazánk alkotmányát, függetlenségét s önállóságát — anélkül, hogy Ausztriától elszakadna — biztosítsa. De minden fáradozása kárbavész. A béke Utrecht és Rastadt-ban úgy köttetik meg, hogy hazánkról még szó sem esik. Még azt sem eszközük ki, hogy Rákóczy fiai apjoknak kiadassanak, ott kellett őket tudni ellenségnek a bécsi udvarnak kezében. Rákóczy erre elkeseredik, kiábrándul s átlátja, hogy puszta Ígéreteken kívül egyébre nem számíthat. Éppen azért XIV. Lajos halála után — bár a XIV. Lajos kiskorúsága alatt kormányzó Orleánsi herceg szintén jóakarattal viseltetett, de Rákóczy lelkében ellenszenvet ébresztettek erkölcstelen kicsapongásai — visszavonult a közélet teréről s a groboisi remeteségben vonja meg magát, a szerzetesekéhez hasonló jámbor életet folytatva. Este tiz órakor feküdt, éjjeli egy órakor azonban már fölkelt a boldogságos Szüzanya Mária officiumára. „Megleltem az igazi bé-
