Északkelet, 1912. július (4. évfolyam, 145–170. szám)

1912-07-04 / 147. szám

IV. évfolyam, 147. szám. Szatmárnémeti, 1912. julius 4. Csütörtök. Északkelet független politikai napilap. Megjelen minden délután. !*SwS* Előfizetési dij helyben: három hónapra 1 K „ „ vidékre Vr-ed évre 2 K 50 fili. Egy szám ára: 2 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Északkeleti Könyvnyomda Szatmárnémeti Kazinczy-u. 18. Telefon-szám: 284. Mindennemy<dijal<3.k'iadph4vatalba küldendők Nyilttér sora 20 fillér. Hirdetések a legjutányosabb árért közöltéinek Az apja okos ember volt. Lám igaza volt Tisza Kálmánnak, ami-* kor tiltakozott mamelukjainak azon hízelgése ellen, hogy az akkor még «fiatal» Tisza Istvánt ültessék bele a magyar képviselő- ház alelnöki székébe, Tisza Kálmánról sotó rosszat lehet elmondani, dé talán némi jót is. Azt pedig mindenesetre megkell állapi-, tani róla, hogy ismerte az embereket, a tulajdon fiát különösen. Ö, megvolt a maga véleménye az apának a fiáról is s nem ha­bozott leinteni Tisza István alelnökké való jelölését — annodacumal — azzal, hogy ré­szeg kocsis pédig nem való a bakra. Valóban, mintha ennek a régi magyar közmondásnak: részeg kocsis ne üljön a bakra volna egy kis értelme. A «generá­lis» legalább még tudta ennek igazságát ho­norálni s egy legyintéssel eltudta intézni a dolgot. A mai kormánypárt generálisai: Az Ertsey Péter, meg a Nagy Sándorok dirigál ta társaság elfelejtette, hogy mit mondott ak­kor kr a foáiról, vagy talán el se felejtették me.t nen tudták, mert tudni nem szokták 'semmit — minek is, ahhoz nem kell virtus, s virtus nélkül ugyan ki látott munkapárti ma­gyar parlamentet. Igen, a virtus kimutatása, a ki a legény a csárdában elvének min­den vonalon való érvényesítése — ez a bi­hari gárda. Ezeknek kellett a Tisza István elnöksége, ezeknek kellett az erőszak, ézék- nek kellett a jogfosztás, a törvénytiprás- az alkotmányrombolás, építeni, azt mindén becsületes, okos jmagyar tudhat, de virtuskod- ni, ezt magának vindikálja, a bihari gárda. Ne gondolja senki, hogy a Ertsey Pé­ter és Nagy Sándor azért nem tudott aludni hónapokon át s azért fájt, sajgott a szi­vük a hazáért, mert nem volt a császár­nak véderőreformja, — Ö nem, a munka­párti tábor f— bár mindén rosszait lel lehet ró­luk és kell is mondani — nem várta oly Ne­hezen a pillanatot, melyben törvény lesz a félelemből, hogy még több vér fog hullni ide­gen érdékekért és még több pénzt fog kiván­dorolni az ország zsebéből olyan célokra, melyekért nincs ebben az országban egyetlen ember, ki lelkesülni tudna Ki volt boldog, ki örült, kiben ujongott magyar büszkesége pél­dául akkor, mikor rengeteg áldozatokkal meg csinálták Bosznia annekszióját? Bizony ne lag ad ja senki, — még a kormány sem, hogy magyar érzésünk nem diktált semmi, de semmi örömet. Amiért ujong, amiért tombol mámorá­ban ez a szedett-vedett többség, az egy-* szerűen az, hogy megszabadultak egy kínzó rémtől, attól, hogy a drágán szerzett man­dátumokról s vele a hatalomról is le kell majd mondani ha a nemzet uj választáson I döntene — bár a mai abszurd választási fendszer a lapján —- hogy akarja-e a véde­rőt nemzeti engedmények és népjogok biztosi tása nélkül, más szóval azt akarja-e a nem­zet, hogy a munkapárt garázdálkodjék to­vább vagy jöjjön egy uj rendszer, melynek nem az lesz ta, leg hőbb vágy a, hogy rombol­jon virtusból, hanem építsen, ha nem má-» sért azért, mert a kor szelleme a haladás s aki annak elébe áll, elsodródik az előre rohanó árral. Nincs is semmi jellemzőbb az egész tár­saságra, mint a csak azért is virtuskodö politika mellyel megakarják állítani a világ folyását. Széles e világon mindenütt a jo­gok kiterjesztéséről, a több szabadságról, a becsületesebb, démokratikusabb, liberális sabb államkormányzásról álmodnak a né­pék. Körülöttünk már nem is álom mindez s ta nyűgöt (szellem már nálunk is kiölhe- tetlen nyomokat hagyott a nép minden ré­tegében. S akkor eléje áll széles mellel, pus­kával, szuronnyal a bihari gárda a népnek s az eszmének s csapta virtusból is meg« akarja állítani a rohanó időt. Konzerválni akarnak itt mindent, azt akarják, hogy ez a dinom-dánom örökre igy maradjon szá­munkra s ha egy-egy rósz órában arra gondolnak, hogy talán lesz, vagy lehetne még máskép is, sietnek újabb «törvénnyel» biztositani hatalmukat. Talán lesz valaki, aki megsokalja aki tiltakozik ez ellen a kapzsiság ellen, azzal le kell számolni előre. Törvényt kell hozni, hogy a ki nem engedelmeskedik a Ház elnökének s a Ház határozatának, azt egy| fezemen megfosztják mandátumától, százat, ha kell kétszázat, mindenkit, aki zavarja őket hatalmuk kielvezésben. Majd ők megmutat­ják, a bihariak, igen, ők megtanítják a vi­lágot, hogy ilyen egyetértő parlamentet em­berfia még nem látott, itt mindig egyhangú­lag, közös akarattal jönnek létre a határoz- mányok, mert aki ellenszegül, azt kirúgják a Házból, ők-/megmutatják, Tisza István már megmutatta, felült a bakkra és most erő­nek erejével megakarja mutatni, hogy az ap­ja okos ember volt s ha máskor nem, az ő esetéber feltétlenül igaza volt. Bizony igaza volt a generálisnak, dé az igazságnak ország-világ előtt való db- kumentálást Tisza István drágán fogja meg­fizetni! Az ébredés keserű és mindenekfelétt halálos a Tiszákra és rendszerükre. Napi hírek. .9? Kovács Gyula felgyógyult. Szlacek Fe­renc vizsgálóbíró ma délben jegyzőjével ki­szállt a Hercel-szanatoriumba és Kovács Gyula előtt kihirdette a vizsgálati fogságot elrendelő végzést Az előzetes letartóztatás óta ucjyanis az első törvényes félhónapi ha­táridő elmullott s miután most már a Ház is felfüggesztette Kovács mentelmi jogát, a vizsgálóbíró vizsgálati fbgsSgba helyezte Ko­vácsot. A törvényszéki orvos most újból meg vizsgálta Kovács Gyula állapotát és jelentette hogy a seb teljesen behegedt és igy mindén Veszély elmúlott már. E jelentés alapján, i- gen valószínű, hogy Kovácsot most már be­szállítják a rabkórházba. Feloszlatott népgyülés. Ceglédről jelen-, tik: Vasárnap délután Ceglédén a főtéren népgyülés volt, a melynek tárgysorozatán a politikai helyzet és a választói jog sze­repelt. Mikor a népgyülés egyik előadója, FAGYLALT, JEGESKÁVÉ, MIGNONOK, DESSERTEK (a la Kugler), FINOM SÜTE­MÉNYEK, OZSONNÁK SÁRKÖZI JÓZSEF cuitPászatátaan Szatmár, Hazio-u. Zl. Gallérok gőzmosása UáíéaÍAW Pál KíEcí* tiihörfénnyel hófehérre. AAäJ w«I»| Cr >Slni sz6nJeg;k tisztítása Gyár főüzlet Szatmár, Kossuth L.-u. 10. Felvételi üzlet: Kazinczy-u. 17.Attila-u. 2., Nagykároly: Széchenyi-u 43. Alapittatott 1886

Next

/
Thumbnails
Contents