Északkelet, 1912. március (4. évfolyam, 49–74. szám)
1912-03-31 / 74. szám
IV. évfolyam. 74. szám. Szatmárnémeti, 3912. március 31. Vasárnap. ELET FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP. Előfizetési árak: Helyben: Egész évre 12 K. Vidéken : 16 K. _________Egy szám ára: 4 fillér._______ Sz erkesztőség és kiadóhivatal: Mindennemű dijak a kiadóhivatalba küldendők Északkeleti Könyvnyomda Szatmárnémeti í Nyilttér sora 20 fillér. Kazinczy-u. 18, Telefon-szám: 284. ' Hirdetések a legjutányosabh árért közöltéinek. Az osztrák-magyar bank. Csudálatos dolog, hogy az emberek mily 'türelmesek. A birkát szokták a türelem Smegtestesüléseképen elibénk állítani, de én 'nein hiszem, hogy a birka-türelem az emberiségét még csak meg is közelítené. Próbálja csak meg valaki a kost hóm-, lökön ütni! Tudom kap reá olyan választ, melynek nyomán kék és zöld foltok támadnak a testén. Mi: emberek azonban? Olyan ütéseket/ kapunk a fejünkre, melynek súlya alatt — nemcsak megszédülünk, meghajolunk, hanem a gyengébbek fel is buknak, sőt élettelenül terülnek el tőle. Fei-ieljajduhmk ugyan a fájdalom nyomán, de azért, tűrjük szépen, szelíden kánjainkat. Sőt amikor megszabadultunk tőlük, egyszeiibe elfeledünk mindent § s megcsókoljuk azt a kezet, amely e kínokat reánk mérte. Kínosabb csapás a mai pénzkrizisné! aligha jöhetett volna reánk. Mert valljuk meg éz a krízis már nemcsak fenyeget, de minden veszedelmével egyetemben, a maga rettenetes valóságában Itt van. Vagy talán nem pénzkrízis az, amikor — itt történt Szatmáron —" egy 200.000 korona értékű teljesen tehermentes ingatlan (földek, nem ház!) tulajdonosa a pénzintézetek elég nagy számának dacára képtelen volt, csekély 6000 korona kölcsönhöz hozzájutni?. Ha ez nem krízis, akkor tessék nekem meg- ,mondani, hogy mi az? Igaz, hogy ez csak egy eset. De épen az a végtelenül szomorú, hogy nyomról-nyom-j 'ra, Lépésről-lépésre megismétlődő eset ennek a szegény magyar hazának egész területén.' Hova fogunk jutni ilyen körülmények között? — annak csak az Isten a megmondhatója. Hiszen a hitel az egész létünknek alapjai Amióta Széchényi István gróf ajakáról elhangzott a büszke mondás:* »Magyarország nem volt, hanem lesz !« —- azóta a tényleg újjá vált Magyarország e* gesz gazdasági berendezkedésének, kereskedelmének, iparának, mezőgazdaságának a hitel a fundamentuma. Ha ezt az alapkövet kirántják alóla, romba dől az egész, pedig, most már láthatóan nagyszabásúnak készülő épület. Ha pang a kereskedelem, pangani fog az ipar és mezőgazdaságunk visszasü- lyed kezdetleges állapotába. Szóval a hitel jmegvonása a szó szoros értelmében a lét- íentartásnak legszükségesebb falat kenyerét üti ki a szánkból. £ Pedig most megmozdultak ezek az alapkövek s veszedelmesen inog., rombadőléssel fenyeget (a z egész épület. Nem is lassan, kj- -.méletesen csúsztatják, de durván, irgarmatA NÉP BÄRATJA Lobogva jött, lobogva égett... Másoknak égett, mint a fáklya S uj fényt töveit az éjszakába. Jött: senkit utján el ne nyeljen Lidérces fertő, uttalan vadon S ne járjon félve, céltalan, vakon. Szivében, bár százszor csalódjék, örökké szent tűz gerjedezzen, Szünetlen uj fényért esengjen. Nagy volt, igaz volt, tiszta, jó volt, Minő nem élt a földön senki még... S elosztó kincses, mély meleg szivét. Jött: ne maradjon senki koldus, Sivatag-lelkű, olcsó hustömeg; S ne szórjon másra szitkot és követ. Ne légyen senki olyan árva. Kit Isten, ember végleg elhagyott; S éledjen újra, akj már halott. Barátja jobb nem volt a népnek. Több jót nem adhat senki nála.... ... S a nép elvitte — Golgotára. Szalag Mihály. * HOGYAN ÖREGEDHETÜNK MEG KELLEMESEN? Az itjuság dicső dolog, de igazi értékét csak akkor tudjuk megbecsülni, a mikor napunk!, eáldozóban van, vagyis az öreg korban, a mikor ifjúságunkra leszáll az est 'a mikor némely percben semmi sem vidít föl s a leggyorsabb automobil sem tud el- [,.röpíteni bennünket nyomott, bús hangulatunk bői. Nagyon kevesen tudják, hogy mikor jutnak életerejük zenithjére. Az iró egyreí ír, mert eddig sikerrel irt; a színművész játszik, énekel, táncol tovább, mert eddig tapsot aratott; a harcos nem hagyja abban a küzdést, mert az volt addig az elesne. Úgy akarunk élni, cselekedni mindig, mint eddig cselekedtünk. A korkérdéssel u- gyanis nem törődünk, ha a magunkéról kan szó. Meghalljuk a szomszéd órájának az ütését, de a magunkét nem vesszük ész re. A hiúság és a könyelmüség igazán /két óriás, a melyek férfit-nőt egyaránt te vesznek a lábáról. Ifjúkorban még csak meg bocsájtható mindkettő, de az öregkorban és káros mindegyik. A meggondolásnak és a másokkal szem ben való jóságnak az évekkel nagyobbodni kellene mindegyikünkben, mert az öregnek 'az ifjúság mellett kell álni és nézni eltűnését emellett nem csak a férfiaknak és nőknek Öe a szokásoknak, viselkedésnek, divatnak, Mindennap friss sütemények %% cukrászatában £reä ■1« • ■ r Padló fénymázt és egyéb festék árut Vá’nfts festék íizyill iWfi Műm flbfIB SflPilli leiében (Rákóczy-utca Törvényszékkel szemben) szerezze be. Mfiáí HasÜ|p |ÍM&3bIII1 éilisbii j£ts! S8B • Hol azt a legjobb minőségben és legjutányosabban kapja meg.
