Északkelet, 1912. március (4. évfolyam, 49–74. szám)
1912-03-31 / 74. szám
Szatmárnémeti, 1912. ÉSZAKKELET 2. oldal. W“ ALAP, cilinder és sapka újdonságok, divat nyakkendők, ““ angol börkeztyiik, úti takarók, szivar, szivarka és pénztárca garnitúrák, frack ingek és divat harisnyák stb.. érkeztek S ZÍNHÁZI blousok, sálak, arany és hímzett táskák, Francia bőrés selyem keztyiik. Szőrme karmantyúk és boák, kötött sapkák és kabátok, csinos gyermek és serdült leányruhácskák és divat harisnyák érkeztek Somlyay divatáru házába Deák-tér 10. Telefon 239. Gvönvörü választék pongyolákban és blousokban. Külön próbaterem l mm Telefon 239 Kávét legjobbat és legolcsóbban beszerezhetünk : Banké Sándor kávékereskedönél Szatmár, Kazinczy-u 16. sz „Mokka keverék“ cégem különlegessége 1 kg 4.40 korona villany erővel pörkölve. Iámul rángatják alatta az alapozást. És ki csinálja mindezt? Az osztrák-magyar bank. Igen, az osztrák-magyar bank, amely helyzeténél fogva épen arra volna hivatva,, hogy mindenütt siessen az ország közgazda--, sági állapotainak szanálására. Ott legyen, iahoi segítségre van szükség. Horribilis, tör- , vényeink adta kedveznényeivel szemben értékesítse ezt az előnyös helyzetét az ország javára. Mit tesz azonban e helyett? Pranger ür kiadja a jelszót a hitel megszorítására. Vezető, irányitó szerepénél fogva példáját kő veti minden nagyobb pénzintézet, ugyanilyen eljárásra kényszerítvén a hitelkereső közönséggel szembe a vele közvetlen össze köttetésbein álló közép és kisebb vidékj bankokat. Felesleges bővebben kifejtenem, micsoda 'jóriási fontosságú közgazdasági pozíciót töltenek |>e ezek a vidéki pénzintézetek. — Pranger ur most ezeknek a lélekharangját fiuzta meg és csengeti egyre. Mindezt pedig miért? Mert az osztrák- magyar banknak ez az igen tisztelt kormány- /Zója egyszeriben elhatározta, hogy visszatér az özönvíz előtti gazdálkodás módszerére/ Pénzét elrejti a ládafiába, mert itt biztosabb helyen van. A ládafiát pedig ki nem jbyittatná az Istenért sem. Reá ült és le nem .száll róla, ha mindjárt egy országot kínálnak is neki cserébe a pénzért. Hogy Pranger urnák ezt az elhatűrozá- ísát magasabb politikai érdekek indokolják? Ez nem mentség. Lehet-e ugyan magasabb 'politikai érdek ezen a világon, minthogy •a népek milliói éhen ne haljanak. Hogy a külpolitikai viszonyok egy közeli háború eshetőségére nyújtanak kilátást? És hogy a pénz bevonását egy, a háború költségei fedezésére szükséges állajmi kölcsön .eshetősége indokolja? Tagadom. A népek, az emberek milliód sohasem akarnak háborút. Ez csak a koronás fok ambíciója. Az emberek élni s lehetőleg jól élni akarnak, nem pedig vagyonukat, életüket vinni a vásárra. Ezt az élni, jól élni a- karást lehetővé tenni a legmagasabb politika. Ezt a politikát kell és szaba dcsak iüznie minden olyan faktornak, mely az állami élet irányítására döntő befolyással tyr. Mi közünk van nekünk ahhoz, hogy az olasz királynak eszébe jutott fenhatóságát Tripoliszra és Kireneikára kiterjeszteni? —• Ezért kell Magyarország virágzó közgazdaságának tönkre menni? Hogy ebből a Balkánon is bonyodalmak támadtak, melyek bennünket is közelről érintenek? Dehogy érintenek! Tessék csak az ország lakosságát megkérdezni, akad-e csak egy, akinek bár talpalattnyi föld is kellene |a Balkánból? Pláne azon jaz árón,hogy jólétét, vagyonát, sőt vérét áldozza érte? Következményeiben amilyen tragikus — egyrészt, ép olyan komikus is e nagyhatalmi hóbort. Nagyhatalom vagyunk s a parányi Szerbia vígan packázott velünk, mig,1 csak a németek császárja nem ütött a kardjára. Potemkim nagyhatalom biz ez! Az osztrák-magyar bank most ennek a hóbortnak szegődött szolgálatába. Ksz érette tönkre tenni, koldusbotra juttatni ezt az*, egész országot. így sáfárkodik az országnak reá bízott javaival. Csodálatos az emberek türelme, meg-; alázkodása! Vannak még, akik magyarnak vallják magukat s e mellett készek aZ u- gyan e célt szolgáló osztrák milíciának u|nindennek meg kuli változnia és el kell Imulrüa. De bár minden megváltozik körülöttünk, csodálatos, hogy milyen fiatal maradhat a legöregebb is, ha nem hunyja be szemét, hanem körülnéz. Egy francia közmondás szerint a férfi olyan vén, a milyennek érzi Magát, a nő pedig olyan vén, a milyennek látszik. Hogy kellemesen öregedhessünk meg, nem szabad a jövőben való reményünket felveszteni és úgy kell felfognunk, bár ez nehéz dolog, hogy még gyerekek a vénülő émberek. Az a férfi vagy nő, aki boldog öreg kort akar elérni, okosan teszi, ha mindaddig folytatja minden egészséges szórakozásait és Szokásait, a meddig csak lehet; ha torná- Szik, lovas, barátkozik —- ami a legfőbb — dolgozik, hogy az idő ártalmas befolyását elhárítsa magáról. Mert — amint Lord Eiden Igen okosan mondotta: »Ä midőn az ember álki teljes életében dolgozni szokott, oda jut, hogy dolga sincs, bizony azt sem tudja, hogy mit csináljon magával.« Mielőtt bevégezném Írásomat, hadd is-; mertetem Lord Hollandot, akivel a minap találkoztam. Lord Hollandot igen szerették barátéi és vendégei; szívessége és udvariassága a múlt idők kellemes tradíciói maradtak. Igen sok vi'ághinü ember találkozott az ö házában. A legkiválóbbak közül megemlíthetjük Reynolds, Wilkie, Talleyrand és Mme de Stael nevét. De — a mellett, hogy érdekes volt ilyen kitűnőségekkel találkozni, »fökép annak az ősi háznak hercegi vendégszeretetére, kellemességére és szívélyességére való emlékezés és a házigazda lekötelező szívessége volt az, amit nem egyhamar felejtenek el. Mindenki emlékezik arra a .hangulatra, amelyet az évekig tartó betegeskedés, bénaság és ágyhoz kötöttség látszólag csak megédesített, és arra az őszinte udvariasságra, amely egy csapásra eltüntette a fiatalabb és félénkebb vendégek minden zavarát.« Bájos és kellemes kép ez, és amint átgondoljuk e szavakat, belátjuk, hogy nem az ifjúságé minden szépség. Ha az ifjúságnak*, ,meg van a napsugarassága, cselekedeteinek' és szorgos törekvéseinek regényessége, akkor az öregségnek is van virága: az állandó 'udvariasság, p kegyes jóakarat és a szerény tudat, hogy a szegény és nyomorult terhét megkönnyíteni segítette; hogy a mun kaját az életben jól végezte, és hogy méltó az ifjabb nemzedékek megbecsülésére és tiszteletére. A mai ifjak majd, ha az élet hava fejükre hull, boldogok lehetnek, ha úgy tekinthetnek vissza letűnt éveikre, mint Lord Holland. Lady Catharine Milnes Geskell. Dadás István épület és mü-butor asztalos. = Bányai-ut lí. szám.= Elvállalok minden e szakba vógó munkákat. Tervvel és költségvetéssel szívesen szolgálok. B. pártfogást kérve tisztelettel Dudás István. :: gozmosogyar es :: 35“““ vegytisztító-intézet. Üzlet: Kazinczy-utca II. SZATMARj Byártelep: Kölcsey-utca 8.
