Északkelet, 1911. október (3. évfolyam, 203–228. szám)

1911-10-04 / 205. szám

Szatmárnémeti, 1911. ÉSZAKKELET 2. oldal ,Somlyay Mruház megye: Í egnagyobb Ira Henrik, Piess Vilmos kalap gyárosok egyedüli lerakató, Borsai inó és Angol kalap újdonságok, úri fehéraemüek porták sze­rint készíttetnek, óriási választék divat nyakkendőkben, angol bőr, és flór keziyük, séta pálcák, harisnyák, bőr, szivar szivarka p:az és visít tárcák, stb. az előre haladt idény miatt Panama és nemez kalapok leszállított árban. (Panama kalapok tisztítása, gyorsan eszkö­zöltetik). Női kézi táskák keztyük harisnyák, fűzők, napernyők sapkák és minden divat újdonságból nagy választék. ___________ ___________Külön osztály női Blous, Pongyola és jouponokból. di jait áru (sása Uzáitéf ll,Tsíb Jó lesz most megfigyelni, mik en tigris­simasággal nyúlik előre az »erős kéz.« Khuen mikor azt hirdette, hogy valamit készitget, van valami uj, eredeti ötlete az obstrukció szárazra-hozására, épp akkor állott teljesen tanácstalanul. Most segit ,neki Tisza. Ez a lélek rikácsolt ki szavaiból, ez a Lucifer ve­zeti viszi előre a — bukása felé. Az obstrukciót nem az ellenzék ránci- gá'ta elő. Ha ez árpádi népgyülésen a Tisza István szavait, ezeket a lebecsmérlő, gőgös dadonai szavakat kedvei atyjafia nem ereszti szélnek, az obstrukció talán még a Khuen fele vakáció elkobzás dacára is elrejtve ma­rad az ellenzék tegzében. Ne feledjük most ezeket! De azt sem, hogy az obstrukció megkezdésénél — ott* vannak a Ház naplói! — kijelentették a fel­szólaló, interpelláló ellenzékiek, hogy az elég­tétel-adás esetén visszadugják a szablyát. — mérőlánca mellett: hátha rá jön a tévedésre s a helyes szót találja el? íme: mennyi lelki- gépezet indul meg egyszerre! — Mint egy színházi csengő berregésére felajzódnak ide­geink — egy sajtó hibára. Sajtóhiba! Légy üdvöz! Te vagy az én sportom. Nincs ember, a kinek cikkei ilyen rekordot értek volna el a sajtóhiba terén, mint én. Mi lenne stílusgyakorlataimból, ha te nem tennéd széppé, azaz: érthetetlenné (Ady óta ugyanis a szép egyenlő az érthetet­lennel): Te vagy a nagy Talány, te vagg a nagy Rejtelem. Te vagy a nyomtatott lélekarcokon a — szeplő. A lőnek jól áll, nem fogja az le­operáltatni a világ nyűden kincséért se. Én se hagyom kijavítani a sajtóhibákat! »írói reputációm« egyetlen forrásai ők. Szaporodjanak, tenyésszenek, mint a — be­tűk! (Az Istenért kedves szedő ur, jól nézze meg az első betilt, »b« az!) Dikszi. Khuen — megadta volna az elégtételt; de Tisza hallgatott, a mi annyit jelent, hog i — cselekedett. Pórázon tartotta a miniszterel­nök akaratát. De csak akkor. Most neki tü­zeli, ugratja s zsebredugott kézzel várja, mi­kor léphet fel s mikor válthatja be kijelenté­sét a »muszáj«-t és a »gondolkozás nélkül«-t Khuen magától nem beszélhetne olyan viharosan. Erőszakról nyílt, tehát brutális megoldásról. Itt az erős kéz! De a keztyü rajta még a Khuen politi- tikai taktikája. Azt hirdeti, hogy megmenti a parlament tekintélyét, mert ezek a nyalka el­lenzéki kurucok kifigurázták, szavazó géppé sülyesztették. Igaza van! Egyebet csakugyan édes keveset csinál ama ipariament. Szavaz. De ez a szavazás olyan, mint a körösi szen­telt víz. Ellenben az a »nemzeti munka«, a melyre rá akarja szorítani a Házat, a véderő­javaslatok megszavazása, az nem épp azt várja,hogy szavazó-gép legyen a parlament? De ez a szavazás már gyilkolni fog! Nem le­het ott szó vitáról, kedves nagy honmentő feleim, ahol ki van zárva a meggyőzés lehe­tősége. Beszéd kellene? Hát lesz-e annak va­lami pozitív eredménye? Képes volna csak egy mungó is becsülettel kiáilani s elmonda ni: én meg vagyok győzve, nem szavazom meg a javaslatot? Ha erre garancia lehetne, magunk szo- ritanók le az obstrukciót! De mi kiáltjuk: most már nincs vissza ut! Itt csak egy lehet a vesztes: Khuen. Hadd jöjjön az összecsapás. A vihar tisztit és ki­egyenlít. ChstüPfj amerikai cipők pária 14 korona A iiáborn. A hágai békekonferencia nagy, kara-, csonyi eszméje — úgy látszik — csakugyan karácsonyi. Ebbe a pogárr osan kapzsi és önző világban rut leplezetienségéfaen óul az érdekek csatája. ) Bennünket barbároknak nevezett el az ájtatoskodó Európa ,hogy a 9. 10. száza­dokban u. n. rabióliadjáraíoKat játszottak tü- )t:es vérű, ázsia ierkölcsű eleink. S ma a római pápa örömmel teljes várakozással s az olasz nép elvakult, tévedt lelkesedéssel kisér egy csúnya kalózhadjáratot, mely félre rúgva minden kíméletet, méltányosságot szegény Tó; 'rökországtól elrabolja egyik gazdag vilajet­jét, Tripoliszt. A háború egy csöppet sem" szép. De ez egyenesen rut, álakilag is, meg erkölcsileg is. Most fordult a népek rokon- ,érző figyelme a benső reformáláson áiment 'Törökország felé s minden jómagyar és hu­mánus lélek örömet érzett a »beteg ember« talpra állásán. De az emberek mások mint földi halandók és mások, mint állampolgárok. Lehet, hogy a kigyulladt Tripolisz szikrái rá­hullanak az osztrák érdekterületeire is s ak­kor még nekünk is melegünk lesz, akkor meg: mi is ütni kényszerülünk szegény törököt. A részletek ezyenesen felháborítók. Gya­nútlan, rosszul szerelt kis török hajókat sü-, lyesztenek el az abruzzói herceg torpedói. Tuiinban az őrjöngő tömeg tüntetve felgyújt-, ja a törökök kiállítási pavillonját. Lent a fő- fhanctéren bombázni kezdik a készületlen Tri- poliszt. A lakosság futva menekül. És Európa? A cinkostársak? A nagy­hatalmak? Hallgatnak, mint csiga az úti-, lapun, mert mindenki várja a zavarost, hogy’ tienne halászhasson. Önző és gonosz diplomaták csinálták' ezt igy. Hiába jajgat békéért Törökország, az olasz király, a hármas szövetség egyik feje urí divat mindennemű ujdonsági: kalap, keztyü, nyakkendő, sétabotok zsebkendő és fehérneműkből. A vadászat, vívás párbajok mindenféle ^ szükséges kellékei. Úti cikkek, bőröndök, apró bőráruk, lábszárvédők acéláruk. Hangszerek, lombfürészeti kellékek. Gyermekjáték, tííszmü és ajándék tárgyak. Wiliany lámpák. Tűzi játék. Hz angol és Fraatia SZ. __________ftirtM Há jtájer Pál lacqMk fX, JMKMk 1A>4|- WjgpÉtt« >i|f Stédtei^c 48L AMqj.r m Tsitf*l296. : Modern bármily Ctetetekí Ragályinál Deák-tér 8.

Next

/
Thumbnails
Contents