Északkelet, 1911. október (3. évfolyam, 203–228. szám)

1911-10-04 / 205. szám

Szatmárnémeti, 1911. ÉSZAKKELET 5. oldal. s a, sok nagy uralkodó rokona akarja a há­borút. s szegény V. Mohamed egyetlen me­nedéke a próféta köpenye. íme, ez a keresztyén Európa! Figyel- ■ j'iink erre a háborúra. Egy nagy korkép lesz belőle. Rossz világot élünk. A múlt hétre ugyancsak kijutott a poli­tikai szenzációkból. Itthon a Tomasics kis tizeim« s a péterváradi buta, de egyúttal szemtelen rugódozás, a külföldön pedig az olasz-török konfliktus és — amennyiben bát­rak vagyunk Ausztriát Becsestül együtt szin­tén a külföldhöz számítani — a Reichskriegs- miniszternek császári és királyi hadüg iminisz térré átvedlése, mind olyan dolgok, amel ek közelről érintenek bennünket s amelyekkel nemcsak érdemes, de kel! is foglalkoznunk. Hogy Tomasics bánná lehetett, az nem a legkisebb vétke Khuennek. Erről az úrról tudja mindenki, hogy Magyarország közjogát nemcsak élőszóval, de Írásban is támadta s meghamisítani a legszemérmetlenebbül töre­kedett, tudta Khuen-Héderváry legelőször és legalaposabban s mégis kinevezésre aján­lotta a királynak. Ezzel egy második Jella­sicsot ültetett a mhagyar főméltóságok sorá­ba s ezzel azt mutatta meg, hogy az 1848- iki horvát és osztrák politikának az istápolója •s mint ilyen csak Récsej Adumnak és nem a Batthyányi Lajosnak vagy Andrássi Ggu- lák jogutóda. Azt is tudhatta Khuen, ha mi nem tud­tuk is, hogy Tomasics sivárlelkü, kapzsi em~ i ír, hiszen hosszú ideig érintkezett vele bán korában, tehát ha egijébbért nem, már csak azért sem lett volna szabad neki ezt az em­bert esc térbe tolni s ezzel a különféle horvát panamáknak tápot adni. Minden, ami most Horvátországban el­lenünk folyik, a Tomasics politikai kalózko­dásának és az anyagiakat éltető kapzsiságnak • folyománya. Még talán a péterváradi vak­merő komiszkodás sem következett volna be, ha nem a Tomasics fejétől büdösödnek a horvát hal. igaz, hogy Héderváry elítélte a péter­váradi szamárságot, (hiszen csak az kellett volna még, hogy ezt se tegye), de nem mond i ta ki egyúttal a mea culpát, sem biztosítékot nem nyújtott arról, hogy hasonló botrányos j dolgok többé Horvátországban nem fognak j előfordulni. A mi az olaszok mozgolódását illeti, e I tekintetben talán az első eset, hogy a ma­gyar nemzet egységesen állást foglal a kü- | lönben nekünk oly rokonszenves oiasz nem- ' zet ez időszerinti hódító politikája ellen. — ; Persze nem a hivatalos Magyarország teszi, j ezt, mert hiszen sajnos, e tekintetben kötve a kezünk s Khitenre ilyen dolog bizatik, ha­nem maga a szabadságszerető magyar nép, mely habár nem is oly rég közös célért test­vérként küzdöttünk, még sem nézheti szót!a- , nul, hogy az olaszok leplezetlen briganti- sággal törjenek rá a különben is eléggé meg­tépázol tTörökország egyik legszebb tartó- ; mányára. Törökország különben is minden szim- j patinánkra érdemes. Nem is ellenség már j vagy kétszáz év óta, hanem legjobb bará-* tunk, Olyan barátunk, amely tettekkel mu­tatta meg a maga igaz barátságát. Pártfo­gásába vette és vendégül látta a magyar tör- 1 ténelem két legkimagaslóbb alakját: II. Rá- kóczy Ferencet és Kossuth Lajost. Mikor Kossuth Lajosért az osztrák per- fifia háborúval fenyegetödzött, ezt mondta - a török szultán: inkább száz alattvalómnak a feje gördüljön le, mint egy vendégemnek. És' nem adta ki a rni nagy hazánkfiát. A ken- cegő osztrák hatalom pedig az áramütést zseb levágta és elhallgatott. Tehát ezekért is, de magáért az igazság­ért is tiltakoznunk kell az ellen, hogy ezt a birodalmat az európai nagyhatalmiak s köz­tük legújabban Olaszország, haldokló orosz­lánnak tekintsék s megrugdossák. Különben is elég volt már a civilizáció nevében elköve­tett rablásokból. Nem tudjuk, mire fejlődik a dolog, de ez egyszer jót tenné Aerenthal, ha erélyesen tiltakoznék a szövetségtárs kalandos politi­kája ellen. De ki tudja, nincs-e már titkos megegye­zésünk arra, hogy minden mehet, Ausztria felől minden rendbe n(van és rendben lesz? Hiszen Ausztria is uj országokra éhes, a hó­dító politika itt is hagyományos. Bosznia is milyen jóízű falat volt. S csak most nyelő­dött le. Nem jött-e meg evés közben az ét­vágy? Nem ábrándoznak-e Becsben tengeren túli provinciákról? Mert Tien-Csin khinán csak egy négyzetkilométer. Azt a szépen vet­tük. Hajdan pedig Habsburgoké volt Ame­rika fele. De ne fessük a falra az ördögöt, mert amilyen harcias kedve van az újdonsült cs. és kir. hadügyminiszternek, még bizony csak­ugyan beugrat bennünket valami kalamaj-, kába. Még bizony az uj Dreagnotuthot kiker­geti az Adriai köpőcsészéből — s akkor resz-> késs világ! Addig is azonban szebb álmokat kívá­nunk hadügyminiszter ur. Mindenekelőtt ál­modja meg s adja tudtunkra, hogy magyar miniszter is-e ön, vagy csak osztrák, mert e tekintetben tájékozatlanabbak vagyunk, mint valaha. Simon István. üu^gódaE. m : s<W?sí »Hopp, íeszáltam, itt vagyok, Az erőszak én vagyok. Elszakadt gazdám türelme, S szólt: »Cselédem, most jövel te! 913-ra várjak?, Mungófiak már nem várnak. Geszti Pista is dudál, S már Székely is kotkodál; Mit tehetek? jöjj fiam, Az egyszeregy igy ki van!« S hopp, leszálltam, itt vagyok, Az erőszak én vagyok, Hanem annyit mondhatok: Sírjatok, csak sírjatok, Mert bizony 'megbuktatok. Ü Vizliat,aH imPregná!í gummi- esőköpenyegek. Teveszőr- és Hymaiája átmeneti ilítMIi tg®!! 11 fölCP8 felöltők, ráglánok, vadaszkabátok, ujjas mellények, zsebbetehető vízhatlan sport kalapok. Selyem, plüsch és teveször kocsitakarók, női és férfi pleédek, rojtos válken- dök, schálak, kézi táskák manicuer készletek, illatszerek. A világhírű Tanett bútorok egyedüli képviselet. Gyermek kocsik és székek. Telefon szám 293. Ragályi Kálmánnál. (Gillyén ház.) Telefon szám 2S6. I őszit a legdivatosabb szabás szerint legjutányosabb árban DeÉ-íér fi. sz. (Szateíri Fink spülst] ! rÉSliflí. B. pártfogást kér Miái'kTjJ fiú Mf-SZató

Next

/
Thumbnails
Contents