Északkelet, 1911. október (3. évfolyam, 203–228. szám)

1911-10-09 / 210. szám

■ / / évfolyam. 210 ik szám. Szatmaimemeíi, 19U. október 9. Kedd. Előfizetési árak: Egáse^aBfc. 12 K. Vktéfaea: 16 K. Egy száaa irac 4 a<éL Szerkesztőség és JóaskiiBvataj: Északkeleti KörnyvnyosKÍa Szatmáriéi-'«.': K.a.tMiczy-u. ML TtíeíuR-Mánu 2$4 Nyüftér »oni 2S f«Hér. jfedgfefeeka Egyg-yel előre. (V.) Minden hét lezajása után örömmel constatáljuk hogy a hurok a kormány nya­kán mindig összéb szorul. A kínos tétlenség­re kárhoztatott munkapárt minden héttel kö­zelebb jut a bitosz megsemmisüléshez. Nincs ut, mód a szabadulásra. A pusztulás szele süvít át a tömött munkapárti sorok felett., A (klub árnyakkal teli. kétségbe esett sut­togás, a pusztulás sejtelme vetette fel ott tanyáját. Mindenki tudja azt, hogy a hú­sos fazék már csak ideig-tóráig fog: nekik füstölögni, tudja mindenki azt, hogy az olyan kedves bársonyszéket maholnap ott kell, — hagyni. Az ellenzék biztosan halad a maga ut­ján. A küzdelemben vele a nemzet. Nap-nap után nyilatkozik meg a nemzet, hogy a küz­delmet helyesli, a véderőjavaslatot kárhoz­tatja s követeli az általános, egyenlő, tikos választói jogot. Hiába nyilatkoznak meg a törvényható­ságok az obstruktió ellen, azoknak a határo­zatoknak nincsen erkölcsi alapja, azok a ha­tározatok nem önként nyilatkoztak meg, azok a határozatok erőszak, presszió, kérés, kö­nyörgés után jöttek és jönnek napvilágra! A nemzet igazán a népgy üléseken múlat kozik meg. Mutasson a kormány egyetlen, nem ti­tokban megtartott népgy ülésen hozott ha­tározatot, amelyik a kormány politikáját he­lyesli!? Nincs egyciii,. egy sem! Nem tekinthető ugyanis népgülésnek 50, 60 embernek zárt helyen való összegyűjtése. Az ilyen nem nyilvánosan, hanem egyes kivá logatottaknak összeszedése folytán létrejött összejövetel, minden csak nem népgy ülés. Újabban már egyes törvényhatóságok is az ellenzék mellé állanak. Belátják azt, hogy annak a ^kormánynak, amely teljes súlyával egy Tomasicsot, egy Barkóczit véd, nem ma­radhat egy fia sem a helyén. Az a kormány, az a munkapárt, áruéig a pokolnak száz fép száz fegyverével erősza­kolta ki a maga részére a többséget, nem tarthatja egy pillanatig gém kezében az or­szág gyeplőjét. A pálinka gőze elszáll, az ittasult kopo- ponyák kitisztulnak, a pénz elveszti varázs­erejét s a csendőrszurony nyal összehajtott tö­meg kezd súlyos sévedésének tudatára ébred­ni. Az ellenzék felvilágosító beszédei után A bölcs bíró. Nevyork 36-ik kerületének birája, Bar- low William James előtt a tárgyalások meg kezdődték. — Ki az első vádlott? — kérdezte — mialatt magas birói emelvényén elhelyezke­dett. — Jelen van, honorable judge, viszo­nozta az öles termetű, de jámborképü po- liceman, névszerint Grace Perry Raymond. A rendőr intésére a vádlott lehajtott j .főve lodaállt a vasrács elé, amely a birói emelvényt a közönségtől elválasztotta. — Mi a neved? — kezdte Barlowbi- ró a szokásos kérdéseket. Szemét lesütve, szégyenérzette], fojtott hangon felelt a bíró kérdésére a vádlott: — Dixton George Sweet. — Mi a mesterséged? A vádlott hallgatott. Ámde a lesütött pillák alól két nehéz könnycsepp gördült a krétafehér arcra. A bíró éles szeme észrevette a vád- : lőtt ellágyulását, de nem hagyta magát meg­téveszteni. Annyi álnok ember él a bábeli | Nevyorkban. Alkönnyeket hullatnak, megin- ! ditóan panaszkodnak, hogy kömjörületre in­dítsák embertársaikat. — Say! azt kérdeztem tőled, van-e va­lami foglalkozásod? Nincs, — válaszolta végre felsó­hajtva Dixton. — Foglalkozás nélkül lé­zengek ezen a sártengeren. — Van feleséged? —- tudakolta Bar- low, de már hangja sokat vesztett előbbi ridegségéből. — Van, uram. — Gyermeked? — Kettő. Egy fiú s egy leányka. —- Hány évesek? — A fiú négy, a leányka másfél. — Mióta élsz Amerikában? — Nyolc év óta. — Amerikai polgár vagy? Van polgári papírod? — Megszereztem a polgári papirost, hollandi születésem dacára gyorsan megta­nultam az angol nyelvet. Mindent elkövet­tem, hogy itt uj hazát teremtsek magamnak. Hasztalan. Nehéz balsors üldöz. A szeren­cse mérföld dere fut előlem, mintha pestises volnék. Dixton most először merészelt a biró tipikus amerikai arcába nézni. És ekkor a tel mémm Tetősen, ingyen pár dpö sámfái, améy a dpö fonnájM Szoféd árak! — Dos választék! 9a TELEFON 252. \ PtTGCffiTLS*! POLITIKAI NAPILAP.

Next

/
Thumbnails
Contents