Északkelet, 1911. október (3. évfolyam, 203–228. szám)

1911-10-08 / 209. szám

VB ^ Szatmárnémeti, 1911. ÍF ÉSZAKKELET 3. oldal. i felfed :='4 tl:- -ma ;:f>í I i IrJi Ü í fe o ’ejo’c; .'bfeatt s»S' fé.ff- Hu gyermek rq. *a=sa=ss=s==s L. 4 vásan^á. SzaiuW D^k -tők' 2i. 'M^éB^teir7~l^üjabb~W^^r^6i gw©^imkuidonsá — k Öa31éjp®fe firőzmo- fii *i** n »I sása tükMéanpl Hájtálfif P<y 8 a ti fcá fehérre s : i ■® *» Kézinrank&k glas- s© keztyük, . ----------- . . _ ... bátorok szőnfetjftk t ssfitása« üz letek: ioustt kfas-ate HL sl ÜB&czHtsi 1L, üa-Btea 2. b. és K^áíi? kjányktei 8. u. lapítva isstMma. Népuralom. ; . 1 f. A magyar nemzet története uj fejezethez ért. Nemzedékünk s ebben különösen a millió kát kitevő magyar nép válaszúira jutott. Jobb ra vagy balra tovább kell mennie. Választa­nunk kell, hogy a kétfelé vezető ut közül melyik legyen az, melyen a jövőben tovább haladunk. Saját sorsunk függ a — választá­sunktól Az egyik ut sok százados rabszolgasá­gunk tovább húzódó Kálvária-utja, a másik ut a felvilágosodás, műveltség, jólét: a tel­jes felszabadulás világa felé visz. Melyiket válasszuk? A jó és rossz ut közzül a jobbik útra lépünk s azon akarunk haladni tovább. Elkövetkezett az idők teljessége. A 48- iki nagy idők jobbágyokat felszabadj tó mun­kája csak kezdő lépés volt. Ezt a munkát most be kell végeznünk. Legyen szabad a nép ne csak papiroson, hanem a valóságban is. Az emberi nem ebben az egyes nemze­tek fejlődésének épp úgy meg vannak a min­den akadályokon keresztül gázoló törvényei, mint a természet erőinek. Nincs erő s hatalom, mely a földet for­gásában, a tavaszt ébredésében feltartóztatná Épp úgy nem lehet semmiféle hatalom arra, hogy a magyar nemzeti fejlődést abban az útjában, amelyen most halad s amelyen most halad s amely irányba most lépn iakjar, meg­állíthatná, tovább menésében megakadályoz­hatná avagy éppen ez útról visszavetné. A magyar nemzet nem volt gyorsabb fej lődésben ezer év óta, mint milyenben most van. ' Mintmh vegyszerre felnyílt volna ebben az országban valamiennyi szem, mely eddig sötét volt. Mintha a belső igaz érzések eddig lezárolt zsilipjeiket felszaggatták volna, mint­MMiSiiiffiKÜBR. XLki* Av ha a gondolat feloldotta volna eddig lekötött szárnyait: magasan szárnyaló gondolatok," fenséges érzések mutatják már is a további utat nemzetünk előtt s a nemzet már tisztán látja az utat, mélyen haladni akar. Sámuel Gompers amerika i szociológus mintha a mi viszonyainkra mondotta vojpa már: »a közfelfogásban egyre nő az eszme, hogy az ember fundementális érzéke emberi mivoltában van! A tömeg egyre jobban dob­ja félre egymásután a »felsőbb« osztályban vagy emberekben való ócska, babonás hitét.« A magyar nép kezd már a saját fejével gondolkozni s a saját érzése szerint csele­kedni. A mágnások s dzsentrik feudálisok s kle­rikálisok szinte sötét kamrában pórázon rán­gatták eddig a népet. A népnek nem enged­ték, hogy legyén önálló, szabad érzése s gon dolkozása. Am ez az idő most már tűnőben van. A népuralom már sokkal közelebb van, mint ahogyan gondolnák. Bolond beszéd, hogy Józsué hajdan meg állitotta volna a napot, épp olyan bolond hit, hogy a grófok, mágnások s dzsentrik megakadályozhatnák a nép teljes felszaba­dulását s uralomra jutását. A nép nem arra született, hogy néhány százezer szolgája legyen, hanem arra, hogy munkája által a munkátlanok felett igazán ur legyen. A természet nem úgy rendelte, hogy benne a nép, a milliók tömege, állati sor­ban tengődjön, hanem, hogy emberi voltá­ban jólétben éljen. Egyesek s nemzetek életének csak egy célja lehet: a jólét. Ezért élünk, ezért küz­dünk naponként verejtékező, keserves mun­kával. S a jóléthez sokkal több joga van annak a milliókból álló magyar népnek, melyet kizárnak minden jólétből, mint an­nak a nehány százezernek, aki érdemetiienül dúskál az igazi jólétben. Elhitették az istenadta néppel, hogy csa­kis ők a felsőbb nehány százezer a nem­zet fentartói, hogy nélkülük régen elpusz­tult volna már a magyar hazája. Azért hi­tették el, hogy e hit vakságát felhasznál­va, a népet csak arra, oda vezessék, amer­re akarják, hogy önző hatalmi céljaikra esz­közül használják. Ma már tisztán lát a nép. Nem hajlan­dó tovább bőrét oda adni a ma urainak. •• Saját sorsát maga akarja intézni. Elég Elég erősnek érzi magát arra, hogy fenntart­sa magát s általa ezt a nemzetet. Jön a népuralom, már is közelebb van, mint ahogy gondolnák. Vessző. NAPÍ HÍREK. * Ufón... Búcsút se vettem tőled, Szó nélkül mentem el. Féitem, a búcsú perce Oly fájó lesz, lever. Féltem, a köny, ami akkor A szemem ellepi: Be vádol, árulóm tesz, A titkot felfedi. A titkot, hogy: szeretlek, Szeretlek végtelen, Szeretlek első perctől, Titkon, reménytelen.... buidai Zimányi József. 3z Bspl és Fna tsdbfoeaM ée HaasgsEestík, torobftfészeíl tee&Seefc. miitawf láma; k*dJ£kei Ufi tíJdfek, amó i«fcszárvédiat öyermefcfätäk* ássralés «jaarifefc íórgyafc. b£!ÍL Töx* !^'tc9u Eag ályinál Beák-tér 8. Kávét Benkő Sándor keverék* cégem. sa.{ iTACS

Next

/
Thumbnails
Contents