Északkelet, 1911. október (3. évfolyam, 203–228. szám)
1911-10-25 / 223. szám
III. évfolyam. 223-ik szám. FOXJEFZKAI imPHaAP. Szatmárnémeti, 1911. október 25. Szerda. EMÉfeeiésí á*afc : Sse^ke&z&ség & lÉadéMvstoá: íÉseadtóBeietii hü^íiyvay^mda. Scatmér iémeti «L MyMtér mcv. 2© fiitér. lárfeí saas áttekintés, meg egy Kis biztatás. szikla. A vérmérsékleteknek soha sem jutott akkora szerep a politikában, mint most! Béke, vagy harc? Megjegyzés vagy erőszak? Ez ma a kérdés. Hogy melyik volna jobb-nehéz eldönteni. A fegyverszünetek, vagy még inkább a fegyverletételek lélektompitű, lelkesedéshütő hatásúak. Az összecsapott ellenfelek nagy,, szenvedélyes csatáiban pedig tisztulnak az irányok izmosodnak az elhatározások s az optimisták szerint győz a jobb, a nyilt szemű, realisták szerint győz a — többség. Ma a legfrissebb hir az, hogy a megfeneklett kormánybárkából a Berzeviczy képében kibocsátott békegalamb visszarepült a bárkára s szájában nem volt a szelíd oiajía- levél. Ha kétségtelen, a mint innen a távolból de meg a titkolózások miatt közelről sem lehet a békebábák manipulációját megfigyelni, ha kétségtelen, hogy az egész kezdeményezés azzal a gonosz céllal indult, hogy a Just'n Gyula vezérlete alatt küzdő függetlenségi pártot elvágja a testvérpárttól, nos az ilyen békeakció éppen gonoszsága miatt — nem érdemli a jóindulatot. Elszigetelni a küzdő ellenzék legelői járó zászlóvédőit? Ez csak — ismételjük — tiszta nyereség volna. A konöliánsabb testvérpárt közelsége eddig sem engedett szabad mozgást a harci kedvtől égő függetlenségi pártnak. De eddig is állotta tüzet .Egyedül tnég erősebben, még kevesbe megmgaíha- tóan. Most már a béke akció sikere — közömbös. Azon a sokat emlegetett holtponton, mjdyre az államgépezet jutott — persze a dühös munkakedvtől fuvott munkapárti kürtök szerint — áísegití az idő. Ez az a jótékony orvos ,a mjelyik még tartan iképes a lelket a halódó kormányban. Most a saját tehetetlensége miatt gördül előre. Itt az idő, hogy tárgyalás alá kerüljön a jövő évi költségvetés. Ez az a szironyos bunda, amelyik alá még behúzódhat a köhögös kormány. Itt az év vége. A pénzügyi szakbizottság már adagokra gyúrja a számmasszákat, hogy beve- hesse a t. Ház. Most majd az ellenzék sátrai előtt guggoló Berzeviczy szépen kiveri a békepipát és fogja a sátorfáját ott hagi> papot, csapot. Az Az akció egyszerre tárgytalan lesz. A kormány más, biztosabb ösvényre lép. A költKB Ossfi alkonyaiban. Elmerengve őszi tájon Álldogálok némán, fájón, őszi alkony biboríénye Éppen olyan, mintha ifjú Dalos telkem tüze égne. Nem rezeg már langy fuvalom, — Elindulok az avaron — Minden néma, minden pihen, A kis madár se dalol már, Egyedül csak én szivem. Igricz (Kiskunhalas.) Történd a ltodról. Irta: P. K. Rosegger. (Folytatás.) Magam is megijedtem. Az egész felső rész, hol máskor Adám és Éva ült, hiányzott sa másik, mely még meg volt, reszketett, mint, a megrettent bárány a farkas előtt. Nehány asszony — mint az már nálunk holdfogyatkozás alkalmával szokás — kisietett a szabadba és fedőkkel, bográcsokkal s fazékkal pokoli zajt csapott, talán igy sikerül a szörnyet elűzni szákmányától. Időközben a világító korong csaknem kiflivé olvadt össze s én legnagyobb csodálkozásomra ismét jól láthattam azt a részt is, tnely hiányzott. Valóban, még az egész hold' ott volt az égen, csakhogy foltos volt és fekete, mint űszszel a beteg krumpli. S én gondoltam magamban: épen nem az a látszata, mintha valami szörny falná fel a holdat; inkább betegséghez hasonlít, amely a holdat megtámadta. Innen van a lázas reszke tés is, melyet ingó messzelátómon megfigyeltem Éppen kutatásaim közepette voltam, mi- 'kor valaki elkiáitotta magát: — Hát ez mit csinál itt az asztal^lattí Tán valami titka van? — Azt minjárt meglátjuk. Elő a parasztiéval. Csakugyan előráncigáltak az asztal alól, .süllőst meglátták Műszeremet, melylyel a holdat megfigyeltem. isa T E LEFON 252TEL
